Kőrösi Csoma Sándor az újabb kutatások tükrében: új kötet jelent meg a kétszáz éve útnak indult nyelvtudósról, tibetológusról

Sok mindent nem tudni még Csoma életéről

„A kötetbe került írásokat igyekeztem úgy összeválogatni, hogy azok valamiképpen tükrözzék az utóbbi évek-évtizedek Csoma-kutatását. Egy-egy kutató, miközben új dolgokat fedez fel, régi tévhiteket cáfol meg, néha maga is görget tovább tévedéseket. Sokan, sokféle szemszögből járultak hozzá ahhoz, hogy teljesebb, világosabb legyen a kép, de hogy valamikor ismert lesz-e róla a teljes igazság, az egyelőre kérdés marad” – vallja a kötet szerkesztője. Megkeresésünkre kifejtette,

„Már csak azért sem, mert úgy tűnik, nemzetközi téren ő a legismertebb székely. Orbán Balázst nevezhetik úgy, hogy a legnagyobb székely, de világszinten nem ismert, és Tamási Áron székely humorát is nehéz átültetni más nyelvekre. Amikor beleástam magam a Kőrösiről szóló irodalomba, meglepődve tapasztaltam: nemhogy csökkenne, de nő iránta az érdeklődés Japántól az Egyesült Államokig. Például Japánban bódhiszattvaként, a buddhizmus egyfajta szentjeként tisztelik az 1930-as évek óta” – mondta el a kötet szerkesztője. Kifejtette azt is, hogy egy francia, Bernard Le Calloc’h élete jelentős részét a Csoma-kutatásnak szentelte, bejárta Kőrösi németországi vándorútját gyalog, írt róla jó pár könyvet, de persze Indiában is nagy a kultusza a székely nyelvtudósnak, a tibetológia megalapítójának.

„Olvastam indiai szerző tanulmányát, mely a Csoma által lefordított és magyarázatokkal ellátott buddhista szent könyvekről szól, de tudunk amerikai írónak Csomával foglalkozó (sajnos elég felületes és a valóságot eltorzító) regényéről is. Azért is kutatják ennyien, mert sok a homályos pont az életét, keleti vándorútját illetően” – mondta Molnár Vilmos. Hozzátette, Csoma nem volt közlékeny valaki, magáról nagyon szűkszavúan nyilatkozott mindig, hogy mégis tudunk róla pár dolgot, azt abból a nagyon kevés levélből tudjuk, amiket írt. Kevés levelet írt, még kevesebb maradt fenn, a határállomásokon időnként kémnek nézték, és le kellett írnia, hogy ki ő, és honnan jött, azt a keveset, amit tudunk róla, azt innen is tudjuk. Molnár Vilmos azt is elmondta, olvasta már grafológus és csillagjós írását is Kőrösi Csoma Sándorról, de ezeket természetesen nem válogatta be ebbe a könyvbe.

– mondta a kötet szerkesztője.

Tévhitek és mítoszok

Kerültek elő újabb dokumentumok, amelyek rengeteg, a Csoma személye, tevékenysége körül keringő tévhitet, mítoszt megcáfoltak, ezért is gondoltam fontosnak, hogy ezeket kötet gyűjtse egybe – mondta a szerkesztő. „Az egyik ilyen tévhit arról szól, hogy az enyedi iskola elvégzése után miképp jutott el Göttingenbe. Pár évtizeddel ezelőttig mindenki úgy tudta, hogy egyenesen odament. Csetri Elek találta meg azt az útlevelet, amiben szerepel, hogy merre vette az irányt: hatalmas kerülővel jutott Göttingába, felment a Balti-tenger partjára, Hamburgba, ott érdeklődött, hogy mikor indulnak hajók. Vargabetűket tett meg Németországban, jórészt gyalog” – mondta Molnár Vilmos. Dr. Nagy Lajos – akinek két írása is szerepel a kötetben – más tévhiteket is felsorol, amiket hosszú időn keresztül görgettek tovább a Csoma életéről szóló regényekben is. Ilyen például, hogy fűtetlen szobában fagyoskodott a zanglai kolostorban a lámánál, akitől tibetiül tanult, és dideregve írta meg a tibeti–angol szótárt.

– magyarázta a szerkesztő.