Az Aradi Kamaraszínház Kárpáti Piroska című, Trianon utáni tragédiáról szóló előadásának próbája
Fotó: Aradi Kamaraszínház
Pozsgai Zsolt Kárpáti Piroska című darabjának ősbemutatójával indítja évadát az Aradi Kamaraszínház pénteken a budapesti Tárogató Színpadon (volt IBS). A darab szerzője rendezi az előadást, amely egy erdélyi magyar fiatal nő Trianon utáni tragédiájáról szól.
2022. augusztus 25., 10:452022. augusztus 25., 10:45
Amint az Aradi Kamaraszínház közleménye részletezi, 1920. júliusában magyar, román, ukrán újságok egyszerre hozták le a hírt: Aradon felakasztottak egy fiatal tanárnőt, Kárpáti Piroskát, a helyi újságban megjelent verséért. A vers címe: Üzenet Erdélyből, amely a trianoni döntés fájdalmában született. A hivatalos körök igyekeztek minden nyomot megsemmisíteni, ma már egyesek azt is kétségbe vonják, egyáltalán létezett-e a magyar történelem misztikus mártírja.
Az előadás ismertetőjében az alkotók úgy fogalmaznak, minden történet mögött van egy legenda, Kárpáti Piroska legenda lett. Szülőföldjén és azon is túl.
Ki volt Ő valójában? Ő írta a híressé vált verset? Ha nem, miért vállalta fel más helyett a halált? Ha igen, miért hagytuk feledésbe merülni ezt a fiatal tanárnőt, Trianon első közvetlen áldozatát? A kivégzés után olyan hírek keltek szárnyra, hogy egy ismert budapesti írónő a vers szerzője, ő küldte Aradra, álnéven. Nem is sejtve, hogy élhet ott egy valós Kárpáti Piroska. Akinek éppen jó oka volt felvállalni a végzetes büntetést. Tamási Áront megkérdezték a harmincas években: megtörténhetett-e olyan eset akkor, ott Aradon, mint Kárpáti Piroskáé? Az író azt mondta: nem az a kérdés, egy eset megtörténhetett-e, hanem hogy mi az, ami nem történhetett meg abban az időben?! Minden megtörténhetett.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Demeter András kulturális miniszter kedden bejelentette: visszavonják azt a minisztériumi kezdeményezést, amely a közszolgálati színházakban és koncertintézményekben napi munkaidő-jelentések bevezetését írta volna elő.
Két évtized elteltével újra színházi fesztivált szerveznek Marosvásárhelyen – jelentette be kedden Facebook-oldalán a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata.
Nyílt levelet tett közzé hétfőn az UNITER (Román Színházi Szövetség) szenátusa: a több rendező, színész, színházi alkotó által aláírt nyilatkozatban tiltakoznak a bürokrácia ellen.
Szuggesztív erejű előadás készült Sardar Tagirovsky rendezésében Szatmárnémetiben, a Harag György Társulatnál: Mihail Bulgakov halhatatlan, A Mester és Margarita című művén alapuló, jól sikerült produkciót láthat a közönség.
Életének 93. évében, csütörtökön éjjel elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester, a Szent István Rend birtokosa a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja.
Marosvásárhelyen és Kolozsváron is bemutatják hamarosan a Kossuth- és a Nemzet Művésze-díjjal kitüntetett ének- és mesemondó, Berecz András pályáját, szerteágazó életművét a teljesség igénye nélkül ismertető portréfilmet.
Fennállásának 76. évfordulóját ünnepli a Puck Bábszínház február 5-én, csütörtökön. A születésnap alkalmából ünnepi előadás-sorozattal készül a bábszínház román és magyar tagozata.
A Kölcsey-díj 2003 óta íródó történetében ő az első magyarországi születésű, nem Aradon élő személy, aki megkapta a kitüntetést, amelyet a magyar kultúra és a magyar identitás megőrzése, ápolása terén kifejtetett munka elismeréseként osztanak ki.
Szövés, fafaragás, kosárfonás, fazekasság, kovácsmesterség vagy éppen cipészet – egyre többen tekintik meg a Mesterségek nyomában című videósorozatot, amely hónapról hónapra rövidfilmekben mutatja be a lassan feledésbe merülő foglalkozások világát.
Vajda Gergely nemzetközileg is elismert karmester irányítja idéntől a kolozsvári filharmónia zene- és énekkarát. Terveiről, a klasszikus zenének a közönséggel való megszerettetéséről, a zenekar és az énekkar sajátos karakteréről beszélt a Krónikának.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!