Az Aradi Kamaraszínház Kárpáti Piroska című, Trianon utáni tragédiáról szóló előadásának próbája
Fotó: Aradi Kamaraszínház
Pozsgai Zsolt Kárpáti Piroska című darabjának ősbemutatójával indítja évadát az Aradi Kamaraszínház pénteken a budapesti Tárogató Színpadon (volt IBS). A darab szerzője rendezi az előadást, amely egy erdélyi magyar fiatal nő Trianon utáni tragédiájáról szól.
2022. augusztus 25., 10:452022. augusztus 25., 10:45
Amint az Aradi Kamaraszínház közleménye részletezi, 1920. júliusában magyar, román, ukrán újságok egyszerre hozták le a hírt: Aradon felakasztottak egy fiatal tanárnőt, Kárpáti Piroskát, a helyi újságban megjelent verséért. A vers címe: Üzenet Erdélyből, amely a trianoni döntés fájdalmában született. A hivatalos körök igyekeztek minden nyomot megsemmisíteni, ma már egyesek azt is kétségbe vonják, egyáltalán létezett-e a magyar történelem misztikus mártírja.
Az előadás ismertetőjében az alkotók úgy fogalmaznak, minden történet mögött van egy legenda, Kárpáti Piroska legenda lett. Szülőföldjén és azon is túl.
Ki volt Ő valójában? Ő írta a híressé vált verset? Ha nem, miért vállalta fel más helyett a halált? Ha igen, miért hagytuk feledésbe merülni ezt a fiatal tanárnőt, Trianon első közvetlen áldozatát? A kivégzés után olyan hírek keltek szárnyra, hogy egy ismert budapesti írónő a vers szerzője, ő küldte Aradra, álnéven. Nem is sejtve, hogy élhet ott egy valós Kárpáti Piroska. Akinek éppen jó oka volt felvállalni a végzetes büntetést. Tamási Áront megkérdezték a harmincas években: megtörténhetett-e olyan eset akkor, ott Aradon, mint Kárpáti Piroskáé? Az író azt mondta: nem az a kérdés, egy eset megtörténhetett-e, hanem hogy mi az, ami nem történhetett meg abban az időben?! Minden megtörténhetett.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Későn debütált, mégis néhány év alatt a kortárs svéd irodalom egyik legismertebb szerzője lett. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Karin Smirnoff írásról, Svédország átalakulásáról és könyvei kelet-európai sikerének lehetséges okairól beszélt.
Vallasek Júlia kolozsvári műfordítót jutalmazta Dsida Jenő-díjjal a Romániai Írók Szövetsége Jane Austen műveinek, valamint Doina Gecse-Borgovan Rătăciri deliberate/Haza: úton című könyvének magyarra való átültetéséért.
Négy napon keresztül várja a kortárs irodalom szerelmeseit a Bánffy-palota udvarán megnyitott, 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét. A megnyitó keretében átadták a Kolozsvár Büszkesége díjakat.
Átadták Országos Színházi Találkozó (OSZT) díjait vasárnap Debrecenben: a szakmai zsűri 12 kategóriában, a MASZK-SzíDoSz színészzsűri pedig 4 csoportban hirdetett győzteseket vasárnap.
Holtai Gábor Itt érzem magam otthon című filmje nyerte el a jubileumi, 25. alkalommal megrendezett kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) közönségdíját a szombat este megtartott díjátadón.
Színes programkínálattal várják a látogatókat a szombaton tartandó Múzeumok éjszakáján a székelyföldi múzeumok: a tárlatvezetések és egyéb, a kiállításokhoz köthető események mellett gyermek- és szórakoztató programok is lesznek.
Újabb kötetét mutatják be B. Kovács András sepsiszentgyörgyi írónak Kolozsváron.
Holtai Gábor első nagyjátékfilmje, az Itt érzem magam otthon is versenyez a 25. TIFF fődíjáért. A hatalom és az alkalmazkodás természetét vizsgáló pszichológiai thrillert hétfő este vetítették a Győzelem moziban a rendező jelenlétében.
Beválogatták az június 15–21. közötti magyar Országos Színházi Találkozó versenyprogramjába az Aradi Kamaraszínház fesztiváldíjas monodrámáját, a Keant. Közös gyergyószentmiklósi–sepsiszentgyörgyi koprodukciót is látható.
Egy csaknem eltűnt építészeti világ és a helyiek féltve őrzött emlékei kaptak új otthont a Szilágy megyei Kárásztelken, ahol nemrég felavatták a tájházat. Az épület nemcsak a múlt tárgyi örökségét mutatja be, hanem közösségi térként is szolgál majd.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!