
A máramarosszigeti börtön szűk folyosója, apró cellái a kommunista elnyomás emlékét idézik
Fotó: Máramarosszigeti börtönmúzeum/Facebook
Naponta több százan tekintik meg a Kommunizmus és Ellenállás Áldozatainak Emlékmúzeumát Máramarosszigeten, ahol ideiglenesen szabadtéri kiállítás is várja a közönséget – számolt be a Krónikának Kondrat Norbert, az intézmény munkatársa.
2020. július 16., 20:582020. július 16., 20:58
A járványhelyzet ellenére sokan, naponta két-háromszázan látogatják a máramarosszigeti Kommunizmus és Ellenállás Áldozatainak Emlékmúzeumát – mondta el a Krónika megkeresésére Kondrat Norbert, az intézmény munkatársa. Rámutatott, mivel a múzeum 2018-ban elnyerte az Európai Örökség címet, jelenleg ideiglenes, a nyár folyamán nyitva tartó szabadtéri kiállítás is megtekinthető, amely más európai, ugyanilyen címmel kitüntetett helyszíneket mutat be.
Az Európai Örökség cím azzal a céllal jött létre, hogy előtérbe helyezze a közös európai örökséget, erősítse a közösségi identitást, és megszilárdítsa a kultúrák közötti párbeszédet.
– mondta el korábban lapunknak Dobes Andrea történész.
Kondrat Norbert rámutatott, a járványhelyzet miatt leginkább belföldi látogatók érkeznek a múzeumba, most is sokan tekintik meg az épület mellett álló többalakos emlékművet, illetve az intézményhez tartozó „szegények temetőjét”, ahol az egykori börtönben elhunyt áldozatok nyugszanak. A temető a várostól két kilométerre található, nem a múzeum közvetlen közelében, ennek ellenére az odalátogatók felkeresik az emblematikus emlékhelyet, ahová titokban, éjjel temették el azokat, akik a börtönben vesztették életüket.
Az áldozatok emlékére oltárt emeltek és egy kilátót, ahonnan látni lehet a hatalmas körvonalat. Az oltár mellett több tucat urnát helyeztek el, amelyekben Románia egykori börtöneiből, munkatáboraiból, kivégzőhelyeiről származó földet helyeztek. A temetőben emléktáblák őrzik azoknak a Romániából elhurcolt áldozatoknak a nevét, akiket a Szovjetunióba deportáltak.
Az épületet 1896 és 1897 között, Wagner Gyula építész tervei alapján, a millennium emlékére emelték. A köztörvényes bűnözők fogva tartására kialakított fegyházat 1948-tól 1955-ig politikai börtönként használta a kommunista rezsim. Romániában több mint 40 politikai fegyház működött, 1950 és 1955 között a máramarosszigetiben volt a legmagasabb az elhalálozási arány.
Fotó: Máramarosszigeti börtönmúzeum/Facebook
A börtönben számos erdélyi magyar is raboskodott, köztük Márton Áron püspök, Boga Lajos gyulafehérvári vikárius és Czumber Lajos szatmári ordinárius. 1949. június 21-én a tövisi vasútállomásra vezető útszakaszon tartóztatták le Márton Áron püspököt hamis vádak alapján. Két éven át raboskodott Bukarestben a belügyminisztérium épülete alatti börtönben. 1951. augusztus 6-án koncepciós perben a bukaresti katonai hadbíróság 10 év szigorított fegyházra és életfogytiglani kényszermunkára ítélte. Előbb a nagyenyedi, majd a máramarosszigeti börtönben raboskodott. Később átvitték Bukarestbe, a belügyminisztérium börtönébe, majd néhány nap múlva a Malmaisonba. 1955 márciusában térhetett vissza Gyulafehérvárra.
Miután 1955-ben megkezdődtek Románia ENSZ-csatlakozásának tárgyalásai, a genfi egyezmény alapján az akkori kormány politikai amnesztiát hirdetett. A máramarosszigeti politikai foglyok egy részét kiengedték, a többieket pedig más börtönökbe, illetve kényszerlakhelyekre vitték. Akkortól kezdve megint köztörvényes fogházként működött a máramarosszigeti börtön, majd az 1975-ös felszámolás után a rossz állapotban lévő épületet időszakosan raktárként használták.
»Az emlékezet újratanulható?« kérdésre egy nagyon határozott igen választ jelent a Kommunizmus és Ellenállás Áldozatainak Emlékmúzeuma” – vallja Ana Blandiana költő, az emlékmúzeum kezdeményezője, aki 1993. január 29-én egy Strasbourgban szervezett, nemzetközi emberi jogokról szóló előadáson nyújtotta be az Európa Tanácshoz az emlékmúzeum tervét. A máramarosszigeti múzeum 2017-ben kiállításnak adott otthont: a tárlat az 1956-ban meghurcolt erdélyi magyarokat mutatta be a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Magyar Történeti Intézete munkájának eredményeként.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Báró Kemény János író, színházalapító, mecénás és közösségépítő köztéri mellszobrának felavatásával, kiállításmegnyitókkal, könyvbemutatókkal ünnepelték szombaton Marosvécsen az Erdélyi Helikon megalakulásának centenáriumát.
Új műsorstruktúrával várja nézőit szombattól az M1 csatorna – közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája az MTI-vel.
szóljon hozzá!