
A máramarosszigeti börtön szűk folyosója, apró cellái a kommunista elnyomás emlékét idézik
Fotó: Máramarosszigeti börtönmúzeum/Facebook
Naponta több százan tekintik meg a Kommunizmus és Ellenállás Áldozatainak Emlékmúzeumát Máramarosszigeten, ahol ideiglenesen szabadtéri kiállítás is várja a közönséget – számolt be a Krónikának Kondrat Norbert, az intézmény munkatársa.
2020. július 16., 20:582020. július 16., 20:58
A járványhelyzet ellenére sokan, naponta két-háromszázan látogatják a máramarosszigeti Kommunizmus és Ellenállás Áldozatainak Emlékmúzeumát – mondta el a Krónika megkeresésére Kondrat Norbert, az intézmény munkatársa. Rámutatott, mivel a múzeum 2018-ban elnyerte az Európai Örökség címet, jelenleg ideiglenes, a nyár folyamán nyitva tartó szabadtéri kiállítás is megtekinthető, amely más európai, ugyanilyen címmel kitüntetett helyszíneket mutat be.
Az Európai Örökség cím azzal a céllal jött létre, hogy előtérbe helyezze a közös európai örökséget, erősítse a közösségi identitást, és megszilárdítsa a kultúrák közötti párbeszédet.
– mondta el korábban lapunknak Dobes Andrea történész.
Kondrat Norbert rámutatott, a járványhelyzet miatt leginkább belföldi látogatók érkeznek a múzeumba, most is sokan tekintik meg az épület mellett álló többalakos emlékművet, illetve az intézményhez tartozó „szegények temetőjét”, ahol az egykori börtönben elhunyt áldozatok nyugszanak. A temető a várostól két kilométerre található, nem a múzeum közvetlen közelében, ennek ellenére az odalátogatók felkeresik az emblematikus emlékhelyet, ahová titokban, éjjel temették el azokat, akik a börtönben vesztették életüket.
Az áldozatok emlékére oltárt emeltek és egy kilátót, ahonnan látni lehet a hatalmas körvonalat. Az oltár mellett több tucat urnát helyeztek el, amelyekben Románia egykori börtöneiből, munkatáboraiból, kivégzőhelyeiről származó földet helyeztek. A temetőben emléktáblák őrzik azoknak a Romániából elhurcolt áldozatoknak a nevét, akiket a Szovjetunióba deportáltak.
Az épületet 1896 és 1897 között, Wagner Gyula építész tervei alapján, a millennium emlékére emelték. A köztörvényes bűnözők fogva tartására kialakított fegyházat 1948-tól 1955-ig politikai börtönként használta a kommunista rezsim. Romániában több mint 40 politikai fegyház működött, 1950 és 1955 között a máramarosszigetiben volt a legmagasabb az elhalálozási arány.
Fotó: Máramarosszigeti börtönmúzeum/Facebook
A börtönben számos erdélyi magyar is raboskodott, köztük Márton Áron püspök, Boga Lajos gyulafehérvári vikárius és Czumber Lajos szatmári ordinárius. 1949. június 21-én a tövisi vasútállomásra vezető útszakaszon tartóztatták le Márton Áron püspököt hamis vádak alapján. Két éven át raboskodott Bukarestben a belügyminisztérium épülete alatti börtönben. 1951. augusztus 6-án koncepciós perben a bukaresti katonai hadbíróság 10 év szigorított fegyházra és életfogytiglani kényszermunkára ítélte. Előbb a nagyenyedi, majd a máramarosszigeti börtönben raboskodott. Később átvitték Bukarestbe, a belügyminisztérium börtönébe, majd néhány nap múlva a Malmaisonba. 1955 márciusában térhetett vissza Gyulafehérvárra.
Miután 1955-ben megkezdődtek Románia ENSZ-csatlakozásának tárgyalásai, a genfi egyezmény alapján az akkori kormány politikai amnesztiát hirdetett. A máramarosszigeti politikai foglyok egy részét kiengedték, a többieket pedig más börtönökbe, illetve kényszerlakhelyekre vitték. Akkortól kezdve megint köztörvényes fogházként működött a máramarosszigeti börtön, majd az 1975-ös felszámolás után a rossz állapotban lévő épületet időszakosan raktárként használták.
»Az emlékezet újratanulható?« kérdésre egy nagyon határozott igen választ jelent a Kommunizmus és Ellenállás Áldozatainak Emlékmúzeuma” – vallja Ana Blandiana költő, az emlékmúzeum kezdeményezője, aki 1993. január 29-én egy Strasbourgban szervezett, nemzetközi emberi jogokról szóló előadáson nyújtotta be az Európa Tanácshoz az emlékmúzeum tervét. A máramarosszigeti múzeum 2017-ben kiállításnak adott otthont: a tárlat az 1956-ban meghurcolt erdélyi magyarokat mutatta be a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Magyar Történeti Intézete munkájának eredményeként.
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.
szóljon hozzá!