
Bánffy Miklós Napokat tart a Kolozsvári Magyar Opera november 18–20. között az író, politikus, díszlet- és jelmeztervező előtt tisztelgő emlékév záróakkordjaként.
2014. november 12., 20:552014. november 12., 20:55
Szép Gyula, a kolozsvári intézmény igazgatója szerdai sajtótájékoztatóján emlékeztetett arra, hogy mintegy száz esztendeje Bánffy volt a budapesti Magyar Állami Operaház vezetője, haladó szellemű emberként, merész műsorpolitikájával pedig megreformálta a magyar operajátszást.
Az ő vezetése alatt és az általa tervezett díszletekkel és jelmezekkel mutatták be 1918-ban Bartók Béla A kékszakállú herceg vára című egyfelvonásos operáját. A Bánffy-napok nyitómozzanataként ezt a produkciót mutatja be a kolozsvári dalszínház is, ráadásul az eredeti Bánffy-tervek alapján készített díszletekkel és jelmezekkel. A darabot Szinetár Miklós Kossuth-díjas rendező, a budapesti operaház korábbi igazgatója állítja színpadra.
Szép Gyula ugyanakkor elmondta: a november 18-án este hét órától kezdődő előadást követően levetítik a Szinetár Miklós rendezésében készült A kékszakállú herceg vára című egyórás filmet is. Másnap 18 órától újabb filmvetítésre kerül sor, ezúttal a szintén Szinetár Miklós rendezte, 2001-ben készült 159 perces játékfilmet, a Nagyúr – gróf Bánffy Miklós című alkotást tekintheti meg a kolozsvári közönség. A vetítést követően kerekasztal-beszélgetésre kerül sor a rendezővel.
A rendezvénysorozat zárónapján, november 20-án 19 órakor a budapesti Magyar Állami Operaház és a Kolozsvári Magyar Opera közös előadásában ünnepi operagálára kerül sor.
„Bánffy híd a két város, Kolozsvár és Budapest között, hiszen 1912 és 1918 között a budapesti opera intendánsa volt” – magyarázta Szép Gyula. Hozzáfűzte, Bánffy Miklósnak köszönhetően kerültek a budapesti opera repertoárjába Bartók és Strauss művei. Mint részletezte, akkoriban ehhez bátorságra volt szükség, a korízlés miatt ugyanis a hét budapesti karmester mindegyike megtagadta a Bartók-darabok vezénylését, így Olaszországból kényszerültek karmestert hozatni.
Szinetár úgy nyilatkozott: nagy örömmel vállalta A kékszakállú herceg vára kolozsvári megrendezését, és mivel megtartják az előadás eredeti, 1918-as díszleteit, konzervatív díszletek között szeretne modern darabot játszani. Szerinte korábban sokféleképpen feldolgozták az örökzöld témát, azonban rendszerint csak a díszlet volt modern, de nem változtattak a megszokott maníros gesztusvilágon. Kifejtette: megpróbálja kibontani a darab „rétegeit”.
Az opera szövegkönyvét író Balázs Béla szövege a rendező szerint ugyanis többről szól a bevett kliséknél, nevezetesen a férfi-nő kapcsolat 20. századi változásairól, az emancipációról, a birtoklásért folytatott férfi-nő küzdelemről is mesél. Hozzáfűzte: a kékszakállú herceg ugyanakkor művész is, aki a 20. század eleji bohém világ képviselőjeként találkozik egy igazi úri nővel. „Klasszikus Ady–Csinszka-páros” – szemléltette Szinetár Miklós. A rendező az eredeti díszlethez összesen egy íróasztalt és egy díványt tett hozzá. Utóbbi a freudi párhuzamokra kíván utalni.
Lőrincz Gyula, a díszlet rekonstrukciójának irányítója arról értekezett: sokkal nehezebb feladat volt egy bélyegméretű metszetről restaurálni Bánffy Miklós eredeti díszletterveit, mint saját díszletet tervezni az előadáshoz. Szebeni Zsuzsa, aki a jelmezek felújítását felügyelte, elmondta: hasonló kísérletre – mármint régi jelmezek felújítására – korábban Erdélyben nem volt példa.
Erdélyi társulatok és alkotók szerezték meg a legfontosabb elismerések jelentős részét a Magyar Színházak 38. Kisvárdai Fesztiválján.
Visky András Kitelepítés című regényének német kiadása, a Die Aussiedlung kapta a Nemzetközi Irodalmi Díjat (Internationaler Literaturpreis) – jelentette be a marosvásárhelyi születésű szerző kiadója, a Jelenkor Kiadó szombaton Facebook-oldalán.
Krasznahorkai László „dühödt értetlenséggel” fogadta nemrég a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnökétől azt a kérdést, hogy ha az jelölné a Nemzet Művésze elismerésre, elfogadná-e.
Bemutatóval zárja évadát a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, a közönség július 3-án és 4-én 19 órától láthatja a FESTEN című előadást Eugen Jebeleanu rendezésében.
Idén tavasszal rosszindulatú daganatos betegséget diagnosztizáltak Ákosnál: az 58 éves, Kossuth-díjas dalszerző-énekes nemrégiben komoly műtéten esett át.
Későn debütált, mégis néhány év alatt a kortárs svéd irodalom egyik legismertebb szerzője lett. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Karin Smirnoff írásról, Svédország átalakulásáról és könyvei kelet-európai sikerének lehetséges okairól beszélt.
Vallasek Júlia kolozsvári műfordítót jutalmazta Dsida Jenő-díjjal a Romániai Írók Szövetsége Jane Austen műveinek, valamint Doina Gecse-Borgovan Rătăciri deliberate/Haza: úton című könyvének magyarra való átültetéséért.
Négy napon keresztül várja a kortárs irodalom szerelmeseit a Bánffy-palota udvarán megnyitott, 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét. A megnyitó keretében átadták a Kolozsvár Büszkesége díjakat.
Átadták Országos Színházi Találkozó (OSZT) díjait vasárnap Debrecenben: a szakmai zsűri 12 kategóriában, a MASZK-SzíDoSz színészzsűri pedig 4 csoportban hirdetett győzteseket vasárnap.
Holtai Gábor Itt érzem magam otthon című filmje nyerte el a jubileumi, 25. alkalommal megrendezett kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) közönségdíját a szombat este megtartott díjátadón.
szóljon hozzá!