
Bánffy Miklós Napokat tart a Kolozsvári Magyar Opera november 18–20. között az író, politikus, díszlet- és jelmeztervező előtt tisztelgő emlékév záróakkordjaként.
2014. november 12., 20:552014. november 12., 20:55
Szép Gyula, a kolozsvári intézmény igazgatója szerdai sajtótájékoztatóján emlékeztetett arra, hogy mintegy száz esztendeje Bánffy volt a budapesti Magyar Állami Operaház vezetője, haladó szellemű emberként, merész műsorpolitikájával pedig megreformálta a magyar operajátszást.
Az ő vezetése alatt és az általa tervezett díszletekkel és jelmezekkel mutatták be 1918-ban Bartók Béla A kékszakállú herceg vára című egyfelvonásos operáját. A Bánffy-napok nyitómozzanataként ezt a produkciót mutatja be a kolozsvári dalszínház is, ráadásul az eredeti Bánffy-tervek alapján készített díszletekkel és jelmezekkel. A darabot Szinetár Miklós Kossuth-díjas rendező, a budapesti operaház korábbi igazgatója állítja színpadra.
Szép Gyula ugyanakkor elmondta: a november 18-án este hét órától kezdődő előadást követően levetítik a Szinetár Miklós rendezésében készült A kékszakállú herceg vára című egyórás filmet is. Másnap 18 órától újabb filmvetítésre kerül sor, ezúttal a szintén Szinetár Miklós rendezte, 2001-ben készült 159 perces játékfilmet, a Nagyúr – gróf Bánffy Miklós című alkotást tekintheti meg a kolozsvári közönség. A vetítést követően kerekasztal-beszélgetésre kerül sor a rendezővel.
A rendezvénysorozat zárónapján, november 20-án 19 órakor a budapesti Magyar Állami Operaház és a Kolozsvári Magyar Opera közös előadásában ünnepi operagálára kerül sor.
„Bánffy híd a két város, Kolozsvár és Budapest között, hiszen 1912 és 1918 között a budapesti opera intendánsa volt” – magyarázta Szép Gyula. Hozzáfűzte, Bánffy Miklósnak köszönhetően kerültek a budapesti opera repertoárjába Bartók és Strauss művei. Mint részletezte, akkoriban ehhez bátorságra volt szükség, a korízlés miatt ugyanis a hét budapesti karmester mindegyike megtagadta a Bartók-darabok vezénylését, így Olaszországból kényszerültek karmestert hozatni.
Szinetár úgy nyilatkozott: nagy örömmel vállalta A kékszakállú herceg vára kolozsvári megrendezését, és mivel megtartják az előadás eredeti, 1918-as díszleteit, konzervatív díszletek között szeretne modern darabot játszani. Szerinte korábban sokféleképpen feldolgozták az örökzöld témát, azonban rendszerint csak a díszlet volt modern, de nem változtattak a megszokott maníros gesztusvilágon. Kifejtette: megpróbálja kibontani a darab „rétegeit”.
Az opera szövegkönyvét író Balázs Béla szövege a rendező szerint ugyanis többről szól a bevett kliséknél, nevezetesen a férfi-nő kapcsolat 20. századi változásairól, az emancipációról, a birtoklásért folytatott férfi-nő küzdelemről is mesél. Hozzáfűzte: a kékszakállú herceg ugyanakkor művész is, aki a 20. század eleji bohém világ képviselőjeként találkozik egy igazi úri nővel. „Klasszikus Ady–Csinszka-páros” – szemléltette Szinetár Miklós. A rendező az eredeti díszlethez összesen egy íróasztalt és egy díványt tett hozzá. Utóbbi a freudi párhuzamokra kíván utalni.
Lőrincz Gyula, a díszlet rekonstrukciójának irányítója arról értekezett: sokkal nehezebb feladat volt egy bélyegméretű metszetről restaurálni Bánffy Miklós eredeti díszletterveit, mint saját díszletet tervezni az előadáshoz. Szebeni Zsuzsa, aki a jelmezek felújítását felügyelte, elmondta: hasonló kísérletre – mármint régi jelmezek felújítására – korábban Erdélyben nem volt példa.
Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.
A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.
Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.
A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.
A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.
Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.
A díszünnepségen jelen lesznek többek között a román királyi család tagjai, valamint a román és magyar kormány képviselői.
Immár 11. alkalommal szervezik meg a zsidó kulturális napokat Kolozsváron, a november 2. és 5. közt tartandó rendezvénysorozatra a szervezők a zsidó kultúra barátait várják Erdély kincses városába.
Életének 71. évében, október 26-án elhunyt Gyöngyössy János székelyföldi történeti grafikus, illusztrátor.
Ady szerelmei – több nő egy részben címmel érkezik budapesti vendégelőadás az Aradi Kamaraszínházba.
szóljon hozzá!