Bánffy Miklós Napokat tart a Kolozsvári Magyar Opera november 18–20. között az író, politikus, díszlet- és jelmeztervező előtt tisztelgő emlékév záróakkordjaként.
2014. november 12., 20:552014. november 12., 20:55
Szép Gyula, a kolozsvári intézmény igazgatója szerdai sajtótájékoztatóján emlékeztetett arra, hogy mintegy száz esztendeje Bánffy volt a budapesti Magyar Állami Operaház vezetője, haladó szellemű emberként, merész műsorpolitikájával pedig megreformálta a magyar operajátszást.
Az ő vezetése alatt és az általa tervezett díszletekkel és jelmezekkel mutatták be 1918-ban Bartók Béla A kékszakállú herceg vára című egyfelvonásos operáját. A Bánffy-napok nyitómozzanataként ezt a produkciót mutatja be a kolozsvári dalszínház is, ráadásul az eredeti Bánffy-tervek alapján készített díszletekkel és jelmezekkel. A darabot Szinetár Miklós Kossuth-díjas rendező, a budapesti operaház korábbi igazgatója állítja színpadra.
Szép Gyula ugyanakkor elmondta: a november 18-án este hét órától kezdődő előadást követően levetítik a Szinetár Miklós rendezésében készült A kékszakállú herceg vára című egyórás filmet is. Másnap 18 órától újabb filmvetítésre kerül sor, ezúttal a szintén Szinetár Miklós rendezte, 2001-ben készült 159 perces játékfilmet, a Nagyúr – gróf Bánffy Miklós című alkotást tekintheti meg a kolozsvári közönség. A vetítést követően kerekasztal-beszélgetésre kerül sor a rendezővel.
A rendezvénysorozat zárónapján, november 20-án 19 órakor a budapesti Magyar Állami Operaház és a Kolozsvári Magyar Opera közös előadásában ünnepi operagálára kerül sor.
„Bánffy híd a két város, Kolozsvár és Budapest között, hiszen 1912 és 1918 között a budapesti opera intendánsa volt” – magyarázta Szép Gyula. Hozzáfűzte, Bánffy Miklósnak köszönhetően kerültek a budapesti opera repertoárjába Bartók és Strauss művei. Mint részletezte, akkoriban ehhez bátorságra volt szükség, a korízlés miatt ugyanis a hét budapesti karmester mindegyike megtagadta a Bartók-darabok vezénylését, így Olaszországból kényszerültek karmestert hozatni.
Szinetár úgy nyilatkozott: nagy örömmel vállalta A kékszakállú herceg vára kolozsvári megrendezését, és mivel megtartják az előadás eredeti, 1918-as díszleteit, konzervatív díszletek között szeretne modern darabot játszani. Szerinte korábban sokféleképpen feldolgozták az örökzöld témát, azonban rendszerint csak a díszlet volt modern, de nem változtattak a megszokott maníros gesztusvilágon. Kifejtette: megpróbálja kibontani a darab „rétegeit”.
Az opera szövegkönyvét író Balázs Béla szövege a rendező szerint ugyanis többről szól a bevett kliséknél, nevezetesen a férfi-nő kapcsolat 20. századi változásairól, az emancipációról, a birtoklásért folytatott férfi-nő küzdelemről is mesél. Hozzáfűzte: a kékszakállú herceg ugyanakkor művész is, aki a 20. század eleji bohém világ képviselőjeként találkozik egy igazi úri nővel. „Klasszikus Ady–Csinszka-páros” – szemléltette Szinetár Miklós. A rendező az eredeti díszlethez összesen egy íróasztalt és egy díványt tett hozzá. Utóbbi a freudi párhuzamokra kíván utalni.
Lőrincz Gyula, a díszlet rekonstrukciójának irányítója arról értekezett: sokkal nehezebb feladat volt egy bélyegméretű metszetről restaurálni Bánffy Miklós eredeti díszletterveit, mint saját díszletet tervezni az előadáshoz. Szebeni Zsuzsa, aki a jelmezek felújítását felügyelte, elmondta: hasonló kísérletre – mármint régi jelmezek felújítására – korábban Erdélyben nem volt példa.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!