
Bánffy Miklós Napokat tart a Kolozsvári Magyar Opera november 18–20. között az író, politikus, díszlet- és jelmeztervező előtt tisztelgő emlékév záróakkordjaként.
2014. november 12., 20:552014. november 12., 20:55
Szép Gyula, a kolozsvári intézmény igazgatója szerdai sajtótájékoztatóján emlékeztetett arra, hogy mintegy száz esztendeje Bánffy volt a budapesti Magyar Állami Operaház vezetője, haladó szellemű emberként, merész műsorpolitikájával pedig megreformálta a magyar operajátszást.
Az ő vezetése alatt és az általa tervezett díszletekkel és jelmezekkel mutatták be 1918-ban Bartók Béla A kékszakállú herceg vára című egyfelvonásos operáját. A Bánffy-napok nyitómozzanataként ezt a produkciót mutatja be a kolozsvári dalszínház is, ráadásul az eredeti Bánffy-tervek alapján készített díszletekkel és jelmezekkel. A darabot Szinetár Miklós Kossuth-díjas rendező, a budapesti operaház korábbi igazgatója állítja színpadra.
Szép Gyula ugyanakkor elmondta: a november 18-án este hét órától kezdődő előadást követően levetítik a Szinetár Miklós rendezésében készült A kékszakállú herceg vára című egyórás filmet is. Másnap 18 órától újabb filmvetítésre kerül sor, ezúttal a szintén Szinetár Miklós rendezte, 2001-ben készült 159 perces játékfilmet, a Nagyúr – gróf Bánffy Miklós című alkotást tekintheti meg a kolozsvári közönség. A vetítést követően kerekasztal-beszélgetésre kerül sor a rendezővel.
A rendezvénysorozat zárónapján, november 20-án 19 órakor a budapesti Magyar Állami Operaház és a Kolozsvári Magyar Opera közös előadásában ünnepi operagálára kerül sor.
„Bánffy híd a két város, Kolozsvár és Budapest között, hiszen 1912 és 1918 között a budapesti opera intendánsa volt” – magyarázta Szép Gyula. Hozzáfűzte, Bánffy Miklósnak köszönhetően kerültek a budapesti opera repertoárjába Bartók és Strauss művei. Mint részletezte, akkoriban ehhez bátorságra volt szükség, a korízlés miatt ugyanis a hét budapesti karmester mindegyike megtagadta a Bartók-darabok vezénylését, így Olaszországból kényszerültek karmestert hozatni.
Szinetár úgy nyilatkozott: nagy örömmel vállalta A kékszakállú herceg vára kolozsvári megrendezését, és mivel megtartják az előadás eredeti, 1918-as díszleteit, konzervatív díszletek között szeretne modern darabot játszani. Szerinte korábban sokféleképpen feldolgozták az örökzöld témát, azonban rendszerint csak a díszlet volt modern, de nem változtattak a megszokott maníros gesztusvilágon. Kifejtette: megpróbálja kibontani a darab „rétegeit”.
Az opera szövegkönyvét író Balázs Béla szövege a rendező szerint ugyanis többről szól a bevett kliséknél, nevezetesen a férfi-nő kapcsolat 20. századi változásairól, az emancipációról, a birtoklásért folytatott férfi-nő küzdelemről is mesél. Hozzáfűzte: a kékszakállú herceg ugyanakkor művész is, aki a 20. század eleji bohém világ képviselőjeként találkozik egy igazi úri nővel. „Klasszikus Ady–Csinszka-páros” – szemléltette Szinetár Miklós. A rendező az eredeti díszlethez összesen egy íróasztalt és egy díványt tett hozzá. Utóbbi a freudi párhuzamokra kíván utalni.
Lőrincz Gyula, a díszlet rekonstrukciójának irányítója arról értekezett: sokkal nehezebb feladat volt egy bélyegméretű metszetről restaurálni Bánffy Miklós eredeti díszletterveit, mint saját díszletet tervezni az előadáshoz. Szebeni Zsuzsa, aki a jelmezek felújítását felügyelte, elmondta: hasonló kísérletre – mármint régi jelmezek felújítására – korábban Erdélyben nem volt példa.
Marius Andruh kémiaprofesszor lett a Román Akadémia új elnöke.
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
szóljon hozzá!