A Dragomán György A fehér király című, 2005-ben megjelent regényéből készült brit filmet január 27-étől láthatja a nagyközönség a nagy-britanniai mozikban.
2017. január 03., 11:482017. január 03., 11:48
A marosvásárhelyi származású szerző regényében, amely világszerte népszerűvé vált, és amelyet több tucat nyelvre fordítottak le, a 12 éves Dzsátá perspektívájából érzékelhetőek egy fiktív, de a romániaira erősen emlékeztető diktatúra mindennapjai.
„A fehér királyt két nappal a Brexit-szavazás előtt mutatták be az edinburgh-i filmfesztiválon. A Dzsátá nagyapját alakító Jonathan Pryce arról beszélt a közönségnek, hogy a zárt és elszigetelt társadalmat bemutató film, amit a rendezők egy harminc éve diktatúra uralta, fiktív Angliába helyeztek át, hirtelen nagyon aktuálissá vált, úgy nézzék, hogy figyeljenek a zárt társadalmak tanulságaira, a diktatúra veszélyeire. Azt hiszem, azóta még aktuálisabbá vált számukra is ez a történet” – nyilatkozta a Krónika megkeresésére Dragomán György annak kapcsán, hogy nemsokára a nagyközönség is megtekintheti a regényéből készült filmet.
A kamaszkort megnehezítő élethelyzetek
Dragomán György 1973-ban született Marosvásárhelyen, 1988-ban telepedett át családjával Magyarországra. Több regényében is visszaköszön a romániai diktatúra témája. A József Attila-díjas író A fehér király című, nagy sikerű regénye arra keres választ, miként dolgozza fel a kamasz, hogy apját a szeme láttára hurcolják a Duna-csatorna munkatáborába, hogyan éli meg az apa hiányát és az elhurcolás köré épített családi hazugságokat vagy titkolt történeteket, és hogy milyen remények éltetik a mindennapok amúgy sem könnyű kamaszviharait megnehezítő élethelyzetben.
A hol vicces, hol tragikus történetekből kirajzolódik egy abszurd, de gyerekszemmel mégiscsak szép világ, amely inkább elemeiben, mint konkrét történelmében azonos a kora nyolcvanas évek Erdélyével és Romániájával. A kiskamasz fiúnak apja elvesztése miatt hirtelen szembesülnie kell a felnőttség terheivel, a főhős a gyermekkor értetlen-ártatlan optimizmusának és a felnőttség reménytelenségének határhelyzetében még képes arra, hogy játékosan és mitikusan lássa a brutális hétköznapokat.
„Kicsit sci-fis felfogás”
A regényt az Egyesült Királyságban is kiadták, így került az angol rövidfilmes Alex Helfrecht kezébe, akit annyira megihletett, hogy elhatározta, nagyjátékfilmet készít belőle. A Helfrecht és az ugyancsak filmes hitvese, Jörg Tittel rendezésében készült adaptációban a történet főhősét, Dzsatát a 12 éves Lorenzo Allchurch, míg női főszereplőként az anyját a modellből lett színésznő, Agyness Deyn alakítja. A mellékszereplőket olyan kiváló színészek játsszák, mint Olivia Williams, Jonathan Pryce, Fiona Shaw, Greta Scacchi és Ross Partridge. A Magyarországon forgatott brit produkció címe A fehér király angol megfelelője, vagyis The White King lett. Korábban Dragomán kedvezően nyilatkozott a forgatókönyvről.
„Annyira más, mint amit gondoltam, hogy tényleg izgalommal várom, mi lesz belőle. Úgy képzelik, mintha Angliában harminc évig kommunizmus lett volna, és a film cselekménye ezt követően játszódna. Nagyon érdekes felfogás, kicsit sci-fis. Nem bánom, mert nem biztos, hogy A fehér király Erdélyben játszódik, ha valaki sci-fiként akarja olvasni, olvassa úgy” – nyilatkozta korábban a Hvg.hu-nak Dragomán György.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Paul Thomas Anderson lett a legjobb rendező, és Egyik csata a másik után című filmje nyerte el a 98. Oscar-díjátadó gála fődíját is vasárnap este a Los Angeles-i Dolby Színházban.
Korszerű kérdések merülnek föl Jókai Mór erdélyi kötődésein keresztül, az író pedig nagy mértékben hozzájárult a mitologizáló Erdély-kép kialakításához – mondta el a Krónika megkeresésére T. Szabó Levente irodalomtörténész.
Kilencvenhat éves korában elhunyt Jürgen Habermas német filozófus, szociológus, a 20. század második felének egyik meghatározó gondolkodója – jelentette be kiadója, a Suhrkamp szombaton a hozzátartozókra hivatkozva.
A magyar tudomány és kultúra képviselői munkájuk és alkotásaik által összefognak minket, erősítenek, építenek és gyarapítanak mindannyiunk javára – mondta Sulyok Tamás köztársasági elnök a Kossuth- és Széchenyi-díjak átadásán szombaton az Országházban.
Március 16-án, hétfő este hét órától a Budapesti Vonósok kamarazenekarának rendkívüli hangversenyére látogathatnak el a zeneszeretők a Kolozsvári Magyar Operába. A koncert rendkívülinek ígérkezik.
Jókai Mórt íróként, politikusként, a színház világához kötődő emberként, képzőművészként, természetvédőként, kirándulóként, ünnepelt közéleti személyiségként egyaránt közel hozza a nézőkhöz Maksay Ágnes Jókai Erdélyben című új dokumentumfilmje.
Ötödik alkalommal rendezik meg a Bach-maratont az evagélikus-lutheránus Pietati templomban. Az egész napos zenei esemény keretében gyermekfoglalkozások, Bach-művek és rangos szólisták várják a közönséget.
Az erdélyi magyar társulatok előadásainak nagyszerű keresztmetszetét nyújtotta a Szatmárnémetiben tartott, hétfőn zárult, 7. MaFeszt vándorfesztivál.
Enyedi Ildikó magyar rendező filmjeiből szervez retrospektív vetítéssorozatot március 13–15. között a kolozsvári Művész mozi. A programban Az én XX. századom, a Testről és lélekről és a Csendes barát című film szerepel.
Az AI egyre látványosabban formálja a kreatív iparágakat, köztük a könyvillusztráció világát is. Az Ép ész vs. gép ész című cikkorozatunkban a többször díjazott grafikus, Orosz Annabella beszél arról, hogyan alakítja át az AI az alkotói folyamatot.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!