A Dragomán György A fehér király című, 2005-ben megjelent regényéből készült brit filmet január 27-étől láthatja a nagyközönség a nagy-britanniai mozikban.
2017. január 03., 11:482017. január 03., 11:48
A marosvásárhelyi származású szerző regényében, amely világszerte népszerűvé vált, és amelyet több tucat nyelvre fordítottak le, a 12 éves Dzsátá perspektívájából érzékelhetőek egy fiktív, de a romániaira erősen emlékeztető diktatúra mindennapjai.
„A fehér királyt két nappal a Brexit-szavazás előtt mutatták be az edinburgh-i filmfesztiválon. A Dzsátá nagyapját alakító Jonathan Pryce arról beszélt a közönségnek, hogy a zárt és elszigetelt társadalmat bemutató film, amit a rendezők egy harminc éve diktatúra uralta, fiktív Angliába helyeztek át, hirtelen nagyon aktuálissá vált, úgy nézzék, hogy figyeljenek a zárt társadalmak tanulságaira, a diktatúra veszélyeire. Azt hiszem, azóta még aktuálisabbá vált számukra is ez a történet” – nyilatkozta a Krónika megkeresésére Dragomán György annak kapcsán, hogy nemsokára a nagyközönség is megtekintheti a regényéből készült filmet.
A kamaszkort megnehezítő élethelyzetek
Dragomán György 1973-ban született Marosvásárhelyen, 1988-ban telepedett át családjával Magyarországra. Több regényében is visszaköszön a romániai diktatúra témája. A József Attila-díjas író A fehér király című, nagy sikerű regénye arra keres választ, miként dolgozza fel a kamasz, hogy apját a szeme láttára hurcolják a Duna-csatorna munkatáborába, hogyan éli meg az apa hiányát és az elhurcolás köré épített családi hazugságokat vagy titkolt történeteket, és hogy milyen remények éltetik a mindennapok amúgy sem könnyű kamaszviharait megnehezítő élethelyzetben.
A hol vicces, hol tragikus történetekből kirajzolódik egy abszurd, de gyerekszemmel mégiscsak szép világ, amely inkább elemeiben, mint konkrét történelmében azonos a kora nyolcvanas évek Erdélyével és Romániájával. A kiskamasz fiúnak apja elvesztése miatt hirtelen szembesülnie kell a felnőttség terheivel, a főhős a gyermekkor értetlen-ártatlan optimizmusának és a felnőttség reménytelenségének határhelyzetében még képes arra, hogy játékosan és mitikusan lássa a brutális hétköznapokat.
„Kicsit sci-fis felfogás”
A regényt az Egyesült Királyságban is kiadták, így került az angol rövidfilmes Alex Helfrecht kezébe, akit annyira megihletett, hogy elhatározta, nagyjátékfilmet készít belőle. A Helfrecht és az ugyancsak filmes hitvese, Jörg Tittel rendezésében készült adaptációban a történet főhősét, Dzsatát a 12 éves Lorenzo Allchurch, míg női főszereplőként az anyját a modellből lett színésznő, Agyness Deyn alakítja. A mellékszereplőket olyan kiváló színészek játsszák, mint Olivia Williams, Jonathan Pryce, Fiona Shaw, Greta Scacchi és Ross Partridge. A Magyarországon forgatott brit produkció címe A fehér király angol megfelelője, vagyis The White King lett. Korábban Dragomán kedvezően nyilatkozott a forgatókönyvről.
„Annyira más, mint amit gondoltam, hogy tényleg izgalommal várom, mi lesz belőle. Úgy képzelik, mintha Angliában harminc évig kommunizmus lett volna, és a film cselekménye ezt követően játszódna. Nagyon érdekes felfogás, kicsit sci-fis. Nem bánom, mert nem biztos, hogy A fehér király Erdélyben játszódik, ha valaki sci-fiként akarja olvasni, olvassa úgy” – nyilatkozta korábban a Hvg.hu-nak Dragomán György.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Báró Kemény János író, színházalapító, mecénás és közösségépítő köztéri mellszobrának felavatásával, kiállításmegnyitókkal, könyvbemutatókkal ünnepelték szombaton Marosvécsen az Erdélyi Helikon megalakulásának centenáriumát.
Új műsorstruktúrával várja nézőit szombattól az M1 csatorna – közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája az MTI-vel.
A Színházi Kritikusok Céhe levelet juttatott el Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszternek, valamint Nagy Ervin államtitkárnak, amelyben az Orbán János Dénesnek kifizetett összegek kivizsgálását kérik.
Szerdán nulla órától olyan legendás hangjátékokkal tér vissza a Kossuth Rádió, melyeket az elmúlt 16 évben nem hallhattak: ismét lesz déli harangszó és éjfélkor Himnusz – tájékoztatta az MTVA Sajtó és Marketing Irodája kedden az MTI-t.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!