
Tódor Albert
Fotó: Molnár Judit
Nyolcéves munkáját összegezte Tódor Albert, a nagyváradi filharmónia leköszönő igazgatója.
2017. július 05., 16:192017. július 05., 16:19
Nyugdíjba vonult a nagyváradi filharmónia igazgatója, Tódor Albert, aki nyolcévnyi vezetői munkájáról beszélt a Krónikának. Július 1-től Meleg Vilmos színművész vezeti a Bihar Megyei Tanács fenntartotta intézményt.
Tódor Albert kifejtette, amikor átvette az intézmény vezetését, nem egy összeforrott, olajozottan működő csapat „gyeplőjét” kapta kézhez, hanem egy sokat torzsalkodó, elégedetlenkedő, a kollégák munkáját piszkálgató, egyszóval fegyelmezetlen együttest. Akkor, 2009-ben 225 alkalmazottja volt a filharmóniának, az átszervezést 2011-ben hajtották végre: átkerült a két néptáncegyüttes az éppen megalakuló Szigligeti és a Mária Királyné Színházhoz, a filharmónia 115 személlyel maradt. A kórustagok félnormások, illetve bizonyos hiányposztokon (hárfa, tuba, kürt) külsősökkel dolgoztak.
Az intézmény működése szempontjából nagyon fontos, hogy emberismeretének és vezetői tapasztalatainak köszönhetően a főigazgatónak
illetve amikor szükség volt rá, a művészekkel megértetnie, hogy nemcsak az egyéni munkájukban, felkészülésükben, de a csapatmunkában is elengedhetetlen a fegyelem. Ezek után az eredmények sem várattak sokat magukra, évadról évadra emelkedett az állandó közönség száma, olyannyira, hogy most, a nyugdíjba vonulása alkalmából készített számvetés egyértelműen igazolja Tódor Albert következetes munkastílusát és koncepcióját.
160 leckekoncertet 45 000 diák örömére, 51 kamarakoncertet, melyeken kb. ezren vettek részt, és 98 kóruselőadást, 2850 érdeklődővel. Két állandó karmesterük – Jankó Zsolt és Romeo Râmbu – munkája mellett az eltelt nyolc év alatt 162 kül- és belföldi karmester és 441 meghívott vendégszólista tette színesebbé és teljesebbé a hangversenyeket.
Az intézmény 2011-ig szerves részét alkotó két néptáncegyüttes külföldi turnéi – mindenekelőtt a sanghaji világkiállításon való részvételük, de magyarországi és olaszországi szereplésük ugyancsak az intézmény hírnevét öregbítette.
Tódor Albert igazgatósága idején kapcsolódott be a filharmónia a mai kulturális élet mondhatni elengedhetetlen fesztiválsorozatába: immár hétszer került sor a japán művészekkel közösen rendezett, egyre nagyobb érdeklődésnek örvendő tavaszi fesztiválra, és háromszor a város más kulturális intézményeit is bevonó őszi fesztiválra.
2014-ben alakult meg a Michael Haydnről elnevezett kamarazenekar Nagy Kálmán koncertmester vezetésével, de nagyon jó az együttműködés a fúvósok szimfonikus zenekarával is, illetve együttműködési szerződések biztosítják az állami egyetemmel, a Partiumi Keresztény Egyetemmel és az Emanuel egyetemmel, a zeneiskolával és a tanfelügyelőséggel való együttműködést. A heti sajtótájékoztatók, a rádióban, tévében, a reklámanyagokon közölt műsorrend, illetve a villamosokon népszerűsített intézményreklám is feltehetően hozzájárul, hogy
a néhány éve elindított tíz előadásra szóló bérlet pedig egyre kelendőbb lesz. Természetesen a növekvő ismertség és látogatottság legfontosabb „kelléke” a fegyelmezett, jó munka, az, hogy a hallgató érezze: itt várják őt, számítanak rá, a művészek nem önnön gyönyörködtetésükre, hanem a hallgatóság örömére játszanak.
Ezt szolgálja a gondos műsorterv is, a különböző évfordulókra vagy ünnepekre összeállított tematikus estek, a nagy érdeklődésnek köszönhetően háromszor játszott újévi hangverseny, a kétszer-kétszer előadott filmzene-, illetve opera-operettgála és nem utolsósorban a szólistaként történő bemutatkozási lehetőség a zenekar fiatal tagjai számára.
Tódor Albert ezeknek, a Nagyvárad komolyzenei életét gazdagító eredményeknek a tudatában köszönt el az évadzáró hangversenyen a közönségtől, kifejezve reményét, hogy az elkövetkezőkben is hűségesek maradnak szeretett intézményükhöz, és csütörtök esténként nyitottak lesznek egy-egy újabb zenei élmény befogadására.
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
szóljon hozzá!