
Tódor Albert
Fotó: Molnár Judit
Nyolcéves munkáját összegezte Tódor Albert, a nagyváradi filharmónia leköszönő igazgatója.
2017. július 05., 16:192017. július 05., 16:19
Nyugdíjba vonult a nagyváradi filharmónia igazgatója, Tódor Albert, aki nyolcévnyi vezetői munkájáról beszélt a Krónikának. Július 1-től Meleg Vilmos színművész vezeti a Bihar Megyei Tanács fenntartotta intézményt.
Tódor Albert kifejtette, amikor átvette az intézmény vezetését, nem egy összeforrott, olajozottan működő csapat „gyeplőjét” kapta kézhez, hanem egy sokat torzsalkodó, elégedetlenkedő, a kollégák munkáját piszkálgató, egyszóval fegyelmezetlen együttest. Akkor, 2009-ben 225 alkalmazottja volt a filharmóniának, az átszervezést 2011-ben hajtották végre: átkerült a két néptáncegyüttes az éppen megalakuló Szigligeti és a Mária Királyné Színházhoz, a filharmónia 115 személlyel maradt. A kórustagok félnormások, illetve bizonyos hiányposztokon (hárfa, tuba, kürt) külsősökkel dolgoztak.
Az intézmény működése szempontjából nagyon fontos, hogy emberismeretének és vezetői tapasztalatainak köszönhetően a főigazgatónak
illetve amikor szükség volt rá, a művészekkel megértetnie, hogy nemcsak az egyéni munkájukban, felkészülésükben, de a csapatmunkában is elengedhetetlen a fegyelem. Ezek után az eredmények sem várattak sokat magukra, évadról évadra emelkedett az állandó közönség száma, olyannyira, hogy most, a nyugdíjba vonulása alkalmából készített számvetés egyértelműen igazolja Tódor Albert következetes munkastílusát és koncepcióját.
160 leckekoncertet 45 000 diák örömére, 51 kamarakoncertet, melyeken kb. ezren vettek részt, és 98 kóruselőadást, 2850 érdeklődővel. Két állandó karmesterük – Jankó Zsolt és Romeo Râmbu – munkája mellett az eltelt nyolc év alatt 162 kül- és belföldi karmester és 441 meghívott vendégszólista tette színesebbé és teljesebbé a hangversenyeket.
Az intézmény 2011-ig szerves részét alkotó két néptáncegyüttes külföldi turnéi – mindenekelőtt a sanghaji világkiállításon való részvételük, de magyarországi és olaszországi szereplésük ugyancsak az intézmény hírnevét öregbítette.
Tódor Albert igazgatósága idején kapcsolódott be a filharmónia a mai kulturális élet mondhatni elengedhetetlen fesztiválsorozatába: immár hétszer került sor a japán művészekkel közösen rendezett, egyre nagyobb érdeklődésnek örvendő tavaszi fesztiválra, és háromszor a város más kulturális intézményeit is bevonó őszi fesztiválra.
2014-ben alakult meg a Michael Haydnről elnevezett kamarazenekar Nagy Kálmán koncertmester vezetésével, de nagyon jó az együttműködés a fúvósok szimfonikus zenekarával is, illetve együttműködési szerződések biztosítják az állami egyetemmel, a Partiumi Keresztény Egyetemmel és az Emanuel egyetemmel, a zeneiskolával és a tanfelügyelőséggel való együttműködést. A heti sajtótájékoztatók, a rádióban, tévében, a reklámanyagokon közölt műsorrend, illetve a villamosokon népszerűsített intézményreklám is feltehetően hozzájárul, hogy
a néhány éve elindított tíz előadásra szóló bérlet pedig egyre kelendőbb lesz. Természetesen a növekvő ismertség és látogatottság legfontosabb „kelléke” a fegyelmezett, jó munka, az, hogy a hallgató érezze: itt várják őt, számítanak rá, a művészek nem önnön gyönyörködtetésükre, hanem a hallgatóság örömére játszanak.
Ezt szolgálja a gondos műsorterv is, a különböző évfordulókra vagy ünnepekre összeállított tematikus estek, a nagy érdeklődésnek köszönhetően háromszor játszott újévi hangverseny, a kétszer-kétszer előadott filmzene-, illetve opera-operettgála és nem utolsósorban a szólistaként történő bemutatkozási lehetőség a zenekar fiatal tagjai számára.
Tódor Albert ezeknek, a Nagyvárad komolyzenei életét gazdagító eredményeknek a tudatában köszönt el az évadzáró hangversenyen a közönségtől, kifejezve reményét, hogy az elkövetkezőkben is hűségesek maradnak szeretett intézményükhöz, és csütörtök esténként nyitottak lesznek egy-egy újabb zenei élmény befogadására.
Krasznahorkai László „dühödt értetlenséggel” fogadta nemrég a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnökétől azt a kérdést, hogy ha az jelölné a Nemzet Művésze elismerésre, elfogadná-e.
Bemutatóval zárja évadát a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, a közönség július 3-án és 4-én 19 órától láthatja a FESTEN című előadást Eugen Jebeleanu rendezésében.
Idén tavasszal rosszindulatú daganatos betegséget diagnosztizáltak Ákosnál: az 58 éves, Kossuth-díjas dalszerző-énekes nemrégiben komoly műtéten esett át.
Későn debütált, mégis néhány év alatt a kortárs svéd irodalom egyik legismertebb szerzője lett. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Karin Smirnoff írásról, Svédország átalakulásáról és könyvei kelet-európai sikerének lehetséges okairól beszélt.
Vallasek Júlia kolozsvári műfordítót jutalmazta Dsida Jenő-díjjal a Romániai Írók Szövetsége Jane Austen műveinek, valamint Doina Gecse-Borgovan Rătăciri deliberate/Haza: úton című könyvének magyarra való átültetéséért.
Négy napon keresztül várja a kortárs irodalom szerelmeseit a Bánffy-palota udvarán megnyitott, 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét. A megnyitó keretében átadták a Kolozsvár Büszkesége díjakat.
Átadták Országos Színházi Találkozó (OSZT) díjait vasárnap Debrecenben: a szakmai zsűri 12 kategóriában, a MASZK-SzíDoSz színészzsűri pedig 4 csoportban hirdetett győzteseket vasárnap.
Holtai Gábor Itt érzem magam otthon című filmje nyerte el a jubileumi, 25. alkalommal megrendezett kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) közönségdíját a szombat este megtartott díjátadón.
Színes programkínálattal várják a látogatókat a szombaton tartandó Múzeumok éjszakáján a székelyföldi múzeumok: a tárlatvezetések és egyéb, a kiállításokhoz köthető események mellett gyermek- és szórakoztató programok is lesznek.
Újabb kötetét mutatják be B. Kovács András sepsiszentgyörgyi írónak Kolozsváron.
szóljon hozzá!