Kassay Zoltán munkásságát Bartis Attila marosvásárhelyi születésű, Magyarországon élő író méltatta
Fotó: Studium Prospero Alapítvány
A képzőművészeti diploma nélküli, de sokak által kivételesen tehetségesnek, egyesek szerint pedig egyenesen zseninek tartott Kassay Zoltánra emlékeztek Marosvásárhelyen.
2019. szeptember 11., 21:122019. szeptember 11., 21:12
2019. szeptember 11., 21:302019. szeptember 11., 21:30
Kéttucatnyi Kassay-festményt szemlélhet szeptember 27-ig a marosvásárhelyi közönség a Studium–Prospero Alapítvány Szentgyörgy utcai kiállítótermében. A kulturális központban nyílt tárlatot a 2002-ben elhunyt művész születésének 90. évfordulója alkalmából rendezték.
Az 1928-ban Gyergyóalfaluban született Kassay Zoltán nem festőnek tanult. Középiskolai tanulmányait Csíkszeredában kezdte, Marosvásárhelyen folytatta, majd Gyulafehérváron fejezte be. Húsz-éves fejjel római katolikus pap szeretett volna lenni, azonban három év után le kellett mondania a teológiáról. „Egészségtelen” származása miatt a kommunisták meghurcolták, hároméves munkaszolgálatra ítélték. Ezt letöltve, már nem tért vissza a papi hivatáshoz. Mivel gyermekkora óta szépen rajzolt és festett, a képzőművészetet választotta volna, azonban „rossz” káderlapja és teológusi előélete Kolozsvárra is elkísérte, ahol zárt ajtókat talált.
– hívta fel a figyelmet a múlt rendszerbeli logikátlan, visszás állapotra Bartis Attila. A marosvásárhelyi születésű, Magyarországon élő író szerint hiába tudta mindenki, hogy ez őrület, ilyen mércéje a művészetnek józan ésszel nem létezik, e konvenció ereje mégis erősebb volt a tehetség erejénél. Annyira, hogy még azok is elfogadták, akik imádták Kassay Zoltán festményeit. Sőt annyira erős volt e konvenció, hogy maga Kassay Zoltán is elfogadta. „Azzal az énképpel alkotott, és élte le az egész életét, hogy ő amatőr festő. Ezzel kelt, ezzel a tudattal vette a kezébe az ecsetet, ezzel feküdt, ezzel álmodott. És ebben az egész társadalom megerősítette” – fogalmazott az író.
Fotó: Studium Prospero Alapítvány
Hozzátette, megeshet, hogy a „diplomás Kassay” képei másabbak lennének, de nem sokkal. Kifejtette, ezt azért gondolja, mert az akadémiák általában a tehetségekkel nem tudnak mit kezdeni. A tehetségeket tanítják, vagy elsorvasztják. De egy akadémia számára a zseni ugyan-olyan deviáns és kezelhetetlen, mint a társadalom számára.
– jelentette ki a tizenöt éves koráig Marosvásárhelyen élő Bartis. Kassay Zoltán azonban nem adta fel, és hatalmas ambícióval képezte magát, óriási könyvtárat gyűjtött, művészettörténetet tanulmányozott, rajzolni tanult. A szakirodalomból sajátította el és pótolta mindazt, amit a képzőművészeti felsőoktatás nyújthatott volna.
Kezdeti korszakára olajfestmények és szénrajzok voltak jellemzőek, a 60-as évektől kezdett áttérni akvarellre, majd 1979-től temperára. Sok időt töltött a természetben, alkotásai fő témájává váltak az erdélyi tájak, sziklák, erdők. „Alkotásaiban az átváltozások pillanatát ragadja meg: (…)a gomolygó ősköd, a hontalan felhők, és a békés kertek kóbor leheletpárája tör fel a földből, és hull alá a magasságból” – írta valamikor 1980-ban Bartis Ferenc újságíró és költő, az emlékkiállítást megnyitó író apja.
„Nem tudom, igaza volt-e apámnak, vagy sem. Mármint nem tudjuk, és szerencsére soha nem is fogjuk tudni, valójában mi történik egy festőben, amikor épp őrült színörvényeket ken fel egy kartonra vagy vászonra. Hogy tényleg eszébe jut-e az ősrobbanás.
– tette hozzá Bartis Attila, aki már gyermekként megleshette, miként keresgél a festékestubusok között, és alkotja a Trébely utcai műtermében a nyugtalan, háborgó lelket tükröző festményeit az egyébként csendes és töprengő művész.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
A szeretet, ami megmarad című izlandi film érkezik a romániai mozikba – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület. Az izlandi filmet 12 éven felülieknek ajánlják és számos romániai városban vetítik.
2025. november 24–29. között hetedik alkalommal szervezi meg a Szigligeti Színház Lilliput Társulata a Fux Feszt – Erdélyi Magyar Hivatásos Bábszínházak Fesztiválját Nagyváradon.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!