
Fotó: Boda L. Gergely
Vallomásokkal, felolvasással, játékkal tarkított közönségtalálkozón vett részt szerda este a marosvásárhelyi G. kávézóban Dragomán György író.
2015. május 14., 19:562015. május 14., 19:56
Az irodalom hazatalál címmel kortárs szerzők szülőhelyén és fontos helyszínein forgat kisfilmeket a Litera irodalmi portál. Ez alkalommal a vásárhelyi származású, Budapesten élő Dragomán Györgyöt, A pusztítás könyve, A fehér király és a Máglya szerzőjét kísérték el szülővárosába, ahol azokat az utcákat, tereket és helyeket járták sorra, amelyek fontosak voltak számára, illetve amelyeket elraktározott emlékezetében.
„Létezik jó és rossz emlékezet, de nem biztos, hogy mindig a jó a jó, mert van, amikor a rossz a jobb” – fogalmazott Dragomán. A kultúrkocsma megtelt érdeklődőkkel. A beszélgetőtárs Csutak Gabi kérdéseire az író elmondta: első regényét, A pusztítás könyvét hat éven át írta, de úgy, hogy senki nem tudott róla, titkolta ugyanis, hogy írónak készül. Aztán megjelent a könyv, és a tévében interjút készítettek vele, megkérdezték, mit írjanak a neve alá, mire azt kérte, írják azt, hogy író. Ettől fogva írónak számított, aki többé nem titkolta ezt a minőségét – idézte a kezdeteket Dragomán.
A fehér király című regényét harminc nyelvre fordították le. A harminc kötet ott van a polcán, de ettől még az írás nem lesz könnyebb, nem segít a mondatok megfogalmazásában. A fordítással kapcsolatban elhangzott, hogy sok tisztázásra váró aprósággal megkeresték a fordítók, ám szerinte a lényeg nem ezen van, hanem az írás ritmusán, azon, hogy a fordítónak sikerül-e az eredeti ritmust felvennie, úgy lüktet-e a más nyelvre lefordított regény, mint az eredeti.
A harmadik regény, a Máglya kilenc évvel A fehér király után, tavaly jelent meg. Kiderült: ezentúl már nem kell ilyen sokat várni egy-egy kötetre, ugyanis Dragomán párhuzamosan több könyvön is dolgozik, lesz regény, novelláskötet is, három-négy bizonyosan a következő években. Míg A fehér király egy fiú hangján szólal meg, a Máglya egy fiatal lányén. Mindkettő a diktatúra emlékeit dolgozza fel, ahogy a készülőben lévő harmadik is, amely lezárja ezt a témát.
„Hogy miért gyerekhangon? Mert a diktatúrában a hatalom mindenkit gyereknek tekintett” – fogalmazott az író. A Litera, a Világháló-Irodalom Alapítvány és a marosvásárhelyi Látó folyóirat által szervezett találkozó végére egy kis meglepetésjátékot is tartogattak az egybegyűlteknek: kérdéseket tettek fel Dragomán György életével kapcsolatban, a leggyorsabban válaszolók pedig egy-egy kötetet nyertek.
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.
szóljon hozzá!