Hirdetés

„Ez a történet naponta megesik”

•  Fotó: Krónika

Fotó: Krónika

Beszélgetés Bollók Csaba filmrendezővel, az Iszka utazása alkotójával. A Zsil völgyében forgatott Iszka utazása, Bollók Csaba negyedik játékfilmje a 38. Magyar Filmszemle egyik nagydíját nyerte el. A rendezővel a budapesti fesztiválon, a sajtóvetítést követően beszélgettünk.

2007. február 13., 00:002007. február 13., 00:00

A dokumentum- és a játékfilmhatárvidékén született az Iszka utazása.Hogyan sikerült megtalálni a valóság adtaelemek, illetve a fikció egyensúlyát úgy,hogy végül mégiscsak mozifilm lett belőle?

Az Iszka utazása erősenvalóságalapú film. Amikor a filmet forgattam,akkor nem gondolkodtam műfajokban, megpróbáltammegszabadítani magam mindenféle előzeteselképzeléstől, attól, amit tudok, vagy amittanultam. Csak az érdekelt, hogy a téma vagy a személyönmagához hűen jelenjen meg benne. Arra figyeltem, hogya szereplőknek ne kelljen mást játszaniuk, mintönmagukat, és hogy hozzam őket olyan helyzetbe, amelybenmeg tudják mutatni, hogy milyen fából faragtákőket. Tehát igazából nem a műfajimegfontolások vezettek. Ha ennek a filmnek nem egy gyereklenne a középpontjában, hanem egy falu vagy egyrégió, akkor inkább szociometszet vagyhelyzetjelentés lenne. De itt egy gyerek, és általasok gyerek sorsáról van szó egy történetkeretében. És ez a történet naponta megesika világ sok országában. A filmet azértforgattuk Petrozsényben, mert ott él a főszereplő,Varga Mária – Iszka.

A filmben nemcsak az ő történetétdolgozza fel, hanem más élettörténetekrészletei is bekerültek. Menynyiben játssza asaját történetét Mária, illetve atöbbi gyerek?

Mária életénektöbb fordulata is bekerült a filmbe: mikor a veréselől elszökik otthonról, utcára kerül, azutcáról árvaházba kerül, azárvaházból pedig vagy hazaviszik, vagy megintelszökik. A testvére, Rózsika kicsit beteges,köhögős kisgyerek, ő ezzel együtt került be afilmbe. Mariannal, a román kisfiúval később,közvetlenül a forgatás előtt találkoztunk.Az ő előtörténetét kevésbéismertem, de azonnal megragadott a lénye. Máriabandavezér típusú lány, Marian érzékeny,kicsit lányos fiú, érdekesen kiegészítikegymást. Nem is annyira a történet háttereérdekelt: az, hogy olyan régióban játszódik,ahol véget ér a bányaművelés, sok amunkanélküli, és nehéz fenntartani acsaládot, hanem leginkább ezek a kialakulóbanlévő személyiségek.

A gyerekek dialógusai hitelesek:a szereplők úgy fejezik ki magukat, ahogyan, valószínűleg,általában. Előre megírt forgatókönyvbőldolgozott? Hogyan került kapcsolatba a szöveg megírásábanrészt vállaló Burus János Botonddal, aKrónika munkatársával?

A Budapesten élő erdélyiírót, Nagy Koppány Zsoltot kerestem meg aforgatás előtt, hogy nyelvi lektorra lenne szükségem,aki segít áthidalni a kétnyelvűségokozta gondokat. Õ nem tudott két hónapra velünkjönni, és egyik barátját, Burus JánosBotondot ajánlotta, akivel jól együtt tudtunkműködni. Sokat segített a jelenléte azokban ahelyzetekben, amikor a magyar gyerekek román gyerekekkelbeszélgettek – románul, ilyenek a Mária–Marianjelenetek. Sok új dialógusrészlet is bekerülta filmbe, amelyet napról napra együtt dolgoztunk ki. Ezekrészben az előre megírt dialógusok verzióivoltak, részben pedig a karakterek által a helyszíneninspirált szövegek.

Nemcsak kétnyelvű a film, demagyarul is sokféleképpen beszélnek benne –hivatásos magyar színészek, szórványbanélő magyar gyerekek, továbbá akcentussalbeszélő román színészek.

Ezt az is indokolja, hogy aSzékelyföldről korábban rengetegen kerülteka Zsil völgyébe, és a sok vegyes házasságés keveredés után a magyar nyelv kiveszőfélbenvan. Mária még viszonylag jól beszélmagyarul, a néhány évvel kisebb Rózsikamár sokkal rosszabbul. A magam részérőlszeretem, hogy nyelvileg összetett a film, a Máriahelytelen nyelvhasználata is megragadott, mert pontos képletegy nyelvi állapotról, még ha szomorú is.Marius Bodochi bukaresti színész egyik nagymamájamagyar volt, elvállalta a magyarul beszélő szerepet.Ennek azért is örültem, mert soha nem használokutószinkront, és a magyar filmtámogatásirendszernek is kritériuma, hogy legalább 80 százalékbanmagyarul beszéljenek a hazai gyártásúfilmekben.

Az erdélyi nézőketbizonyára érdekelni fogja a film, a fiatalértelmiségiek azonban egyre inkább ellenérzésselviszonyulnak az itteni nyomort ábrázolóalkotásokhoz. Sokat járt Erdélyben, ismeri azembereket, milyen fogadtatásra számít?

Ha lesz romániai fesztivál,amelyre meghívják a filmet – például akolozsvári Transilvania –, akkor szívesen beszélgetekerről a közönséggel. Úgy vélem, hogyaddig, amíg léteznek ilyen jelenségek a világon,a művészetnek ezzel is kell foglalkoznia. Az első filmemtémája különben hasonló.Magyarországon játszódik, egy határvidékenélő lány életének egyetlen napjárólszól. Egy téli napon a főszereplő elindul biciklivela hegyekbe, eltéved, aztán nagy kört téveéjszakára mégis hazaér. Demegtapasztalja, hogy mi az, ami a lehetőségein innen, ésami azon „túl” van. A különbség a kétfilm között az, hogy Iszka nemcsak szociálisanhátrányos helyzetű, de már ki is esett atársadalomból. Utcagyerek lett. Õ nem egy másik,jobb világba vágyódik, hanem egyszerűenfelveszik az autóba, elviszik egy jobb élet ígéretével,és már az elején tudjuk, hogy becsapják.Az Iszka utazása azokról a gyerekekről szól,akiknek semmilyen eszközük nincs arra, hogy kikerüljeneka közegből, amibe beleszülettek. Mert ez a környezetalkalmatlan arra, hogy a gyerekek tanuljanak, vagy iskolábajárjanak. A film négyéves előkészületeisorán igyekeztem a probléma mélyérehatolni és a tapasztalataimat megmutatni. Ami a gyerekektovábbi életét illeti, figyelni fogunk, hogycsak olyan helyeken szerepeljenek, ami a fejlődésüketsegíti. Nem engedjük kiárusítani őket akereskedelmi médiában.

A budapesti premier után agyerekek a berlini fesztiválra is elkísérik afilmet. Hogyan élik meg, hogy egy film szereplői lettek?

A Zsil völgyében ma márnincs mozi. Amikor a bányászat még virágzott,a hatvanas-hetvenes években nagyon élénk volt akulturális élet. Ennek a jeleit még látni:nagyon szép mozitermek vannak, de már régótanem működnek. Mária csak most tanulja, hogy van ilyenszórakozási forma. Tegnap volt életébenelőször moziban, és önmagát láttaviszont a filmben. Számára a színészetsem létezik, nem mondja azt, hogy szerepeltem egy filmben, eznem így fogalmazódik meg benne. Most rakja össze,hogy mi is ez az egész, és persze mi segítünkneki. Mikor a film premierjére készítettükfel, akkor elmondtam neki, hogy ugyanolyan lesz, mint a dévaiotthonban karácsonykor, amikor öszszeállítanakegy műsort, énekelnek, eljönnek a szülők, ésmegtapsolják. A bemutató is ilyen lesz, csak nagyobbméretekben.

Hirdetés

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. április 01., szerda

Értékmentő, -gyűjtő, -őrző és továbbadó munkát végez az Erdélyi Zeneszerzők Archívuma

Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.

Értékmentő, -gyűjtő, -őrző és továbbadó munkát végez az Erdélyi Zeneszerzők Archívuma
Hirdetés
2026. március 31., kedd

Fesztiváldíjas lett az Aradi Kamaraszínház Tatabányán, ahol bemutatták a „Harsányi-összest”

Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.

Fesztiváldíjas lett az Aradi Kamaraszínház Tatabányán, ahol bemutatták a „Harsányi-összest”
2026. március 30., hétfő

Gyermekoperát mutatnak be Kolozsváron ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében

Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.

Gyermekoperát mutatnak be Kolozsváron ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében
2026. március 30., hétfő

Meghalt Nádasdy Ádám nyelvész, költő, műfordító

Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.

Meghalt Nádasdy Ádám nyelvész, költő, műfordító
Hirdetés
2026. március 29., vasárnap

Kallós 100: nyitógálával rajtolt el az emlékév Kolozsváron

Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.

Kallós 100: nyitógálával rajtolt el az emlékév Kolozsváron
2026. március 27., péntek

Ment-e a színház által a világ elébb? – Bogdán Zsolt színművész világnapi kérdésfelvetései

Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.

Ment-e a színház által a világ elébb? – Bogdán Zsolt színművész világnapi kérdésfelvetései
2026. március 26., csütörtök

Színházi világnap: gazdag programkínálattal ünnepelnek Sepsiszentgyörgyön

Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.

Színházi világnap: gazdag programkínálattal ünnepelnek Sepsiszentgyörgyön
Hirdetés
2026. március 24., kedd

Kolozsváron és a közmédián is tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt

A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.

Kolozsváron és a közmédián is tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt
2026. március 24., kedd

Kritikusok emberközelben – Új beszélgetéssorozatot indít az Erdélyi Magyar Írók Ligája

Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.

Kritikusok emberközelben – Új beszélgetéssorozatot indít az Erdélyi Magyar Írók Ligája
2026. március 23., hétfő

Szatmárnémetiben rendez Ionesco-darabot Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója

Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.

Szatmárnémetiben rendez Ionesco-darabot Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója
Hirdetés
Hirdetés