Huszonnyolc hektáros beruházás, mintegy 180 ezer négyzetméternyi irodafelület, legalább 50 milliárd forintos befektetés – ezek az impozáns számadatok jellemzik a Budapestre, a Nyugati pályaudvar épülete mögé tervezett új kormányzati negyedet, amelynek első épületeit 2009-ben már használatba is adnák. A vitatott beruházás – az ellenzék szerint a kormány a megszorító intézkedések ellenére luxusberuházást eszközöl a maga számára, és az építkezésekkel kapcsolatos ingatlanügyletek egyik haszonélvezője maga Gyurcsány Ferenc kormányfő – szükségességét a kormányzat azzal indokolja, hogy ezáltal jelentős költségmegtakarítások érhetők el. Az épületkomplexum a tervek szerint ugyanis évi 4,5 milliárd forintos megtakarítást eredményez. Láng Balázs, a projekt kommunikációs igazgatója szerint jelenleg évente 13 milliárd forintot költenek a kormányzati szervek elhelyezésére. A 2009 elején átadandó új negyedben viszont ez a költség évente csak 8 és fél milliárd forint lesz.
Jól jár a kormány?
Az építtetők szerint a Nyugati pályaudvar melletti döntés előnye, hogy a terület nagyrészt állami tulajdonban van. A kiválasztott terület közel fekszik a Parlamenthez és a Földművelésügyi Minisztériumhoz, ahová a tervek szerint átköltözne a Miniszterelnöki Hivatal 700 fős állománya. Ingatlanpiaci szakértők szerint a kormány jól jár azzal, ha egy kormányzati központba költözteti a minisztériumokat.
Az elnagyolt mérleg szerint az új, mintegy 50–100 milliárd forint forrást igénylő központot a befektető építi meg, a kormány pedig évi 5-6 milliárd forintért bérli majd az irodákat. Ez megtakarítást eredményez, és a jelenlegi minisztériumok eladásának bevétele is a büdzsét gazdagíthatja. Ráadásul a jelenleg szétszórt minisztériumi épületek rossz helykihasználással működnek, az apparátusnak elég lenne a jelenleginél 40 százalékkal kevesebb hely is.
Zöld épület
Amint arról lapunkban már beszámoltunk, az erre kijelölt, rangos építészeket is felvonultató bírálóbizottság múlt csütörtökön az 1953-ban Budapesten született Janesch Péter, valamint Kuma Kengo, Japán egyik nemzetközileg is legismertebb építésze vezette magyar–japán építészcsoport terveit ítélte a legjobbnak. Januárban ezen tervek alapján kezdik meg a kormányzati negyed építési munkálatait.
Az építészek olyan zöld épületet képzeltek el, amelynek homlokzatát beborítja az élő vegetáció, összegyűjti az esővizet, minimális a fűtési és hűtési költsége, és az évszakok váltakozásával folyamatosan változik a kültéri homlokzata is. Az épület 400 méter hosszú és 30 méter magas főhomlokzata a Podmaniczky utcára néz majd. Az építmény mélysége 75 méter.
Átalakul a Nyugati
A beruházáshoz kapcsolódó egyik legnagyobb változás, ami szinte az egész főváros, sőt Magyarország életét érinti, a Nyugati környékének átépítése, illetve a pályaudvar forgalmának csökkentése. A rendezési terv középpontjában a Nyugati pályaudvar melletti BKV-csomópont áthelyezése, és az aluljáró rendezése áll, a rendezésre kiírt tervpályázatokban fölmerült a Nyugati téri felüljáró elbontása is. A tervezők elképzeléseiben egy központi budapesti Centrál park kialakítása is szerepel a helyszínen, ez a befejező fázisban valósulna meg.
Az elképzelések szerint villamos köti majd össze a kormányzati negyedet a belvárossal, illetve a Nyugati pályaudvar „Eiffel”-csarnoka kulturális, szórakoztató funkciót kap. Beleznay Éva, Budapest megbízott főépítésze közölte: a Nyugati pályaudvar csarnoka azért ürül ki, mert a vágányok a mai külső vágányokkal egy vonalban kezdődnek majd. A vágányokat a Ferdinánd hídig biztosan lefedik, az ezt követő terület összekötésére pedig a pályázók tesznek javaslatot. A tervek szerint a Nyugati pályaudvar vasúti funkcióit a felszín alá telepítik, fölötte kéthektárnyi zöldfelületet alakítanak ki.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ideje, hogy Ukrajnának új elnöke legyen – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök.
Az orosz gázolajra vonatkozó szankciók feloldása hozzájárul Oroszország Ukrajna elleni háborújának finanszírozásához – jelentette ki Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szombaton.
Váratlan húzással lepte meg a világot Donald Trump amerikai elnök: bejelentette, hogy megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy Oroszország jelentős mennyiségű dízelüzemanyagot szállít országa és a világpiac számára.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke ismételten kijelentette, hogy támogatja az egyesülést Romániával, és úgy véli, hogy egy ilyen forgatókönyv nagyobb biztonságot nyújtana országának.
Oroszország ukrajnai háborúja veszélyes patthelyzetbe jutott, de az Egyesült Államok továbbra is minden erőfeszítést megtesz egy olyan megállapodás elérése érdekében, amely véget vet a konfliktusnak – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter.
Az Európai Bizottság a két ország kérésére műholdas felvételeket bocsát Bulgária és Románia rendelkezésére a Fekete-tengeren a kereskedelmi hajók ellen elkövetett támadások nyomán kialakult helyzet felméréséhez.
Böcskei László nagyváradi püspök szerint nem hangos emberekre, népünknek ma elsősorban hűséges emberekre van szüksége.
Vádat emeltek minősített emberkereskedelem és kényszermunka bűntette miatt egy romániai férfival szemben, aki erőszakkal és fenyegetéssel kényszerített munkavégzésre egy embert – közölte a Pest Megyei Főügyészség csütörtökön az MTI-vel.
Védelmébe vette Marco Rubio amerikai külügyminiszter az ország athéni nagykövetét, Kimberly Guilfoyle-t, aki azzal váltott ki botrányt, hogy sajtóértesülések szerint a román kormány megbuktatásához hasonló eljárással fenyegette meg a görög kormányt.
Látogatottsági adatok