Huszonnyolc hektáros beruházás, mintegy 180 ezer négyzetméternyi irodafelület, legalább 50 milliárd forintos befektetés – ezek az impozáns számadatok jellemzik a Budapestre, a Nyugati pályaudvar épülete mögé tervezett új kormányzati negyedet, amelynek első épületeit 2009-ben már használatba is adnák. A vitatott beruházás – az ellenzék szerint a kormány a megszorító intézkedések ellenére luxusberuházást eszközöl a maga számára, és az építkezésekkel kapcsolatos ingatlanügyletek egyik haszonélvezője maga Gyurcsány Ferenc kormányfő – szükségességét a kormányzat azzal indokolja, hogy ezáltal jelentős költségmegtakarítások érhetők el. Az épületkomplexum a tervek szerint ugyanis évi 4,5 milliárd forintos megtakarítást eredményez. Láng Balázs, a projekt kommunikációs igazgatója szerint jelenleg évente 13 milliárd forintot költenek a kormányzati szervek elhelyezésére. A 2009 elején átadandó új negyedben viszont ez a költség évente csak 8 és fél milliárd forint lesz.
Jól jár a kormány?
Az építtetők szerint a Nyugati pályaudvar melletti döntés előnye, hogy a terület nagyrészt állami tulajdonban van. A kiválasztott terület közel fekszik a Parlamenthez és a Földművelésügyi Minisztériumhoz, ahová a tervek szerint átköltözne a Miniszterelnöki Hivatal 700 fős állománya. Ingatlanpiaci szakértők szerint a kormány jól jár azzal, ha egy kormányzati központba költözteti a minisztériumokat.
Az elnagyolt mérleg szerint az új, mintegy 50–100 milliárd forint forrást igénylő központot a befektető építi meg, a kormány pedig évi 5-6 milliárd forintért bérli majd az irodákat. Ez megtakarítást eredményez, és a jelenlegi minisztériumok eladásának bevétele is a büdzsét gazdagíthatja. Ráadásul a jelenleg szétszórt minisztériumi épületek rossz helykihasználással működnek, az apparátusnak elég lenne a jelenleginél 40 százalékkal kevesebb hely is.
Zöld épület
Amint arról lapunkban már beszámoltunk, az erre kijelölt, rangos építészeket is felvonultató bírálóbizottság múlt csütörtökön az 1953-ban Budapesten született Janesch Péter, valamint Kuma Kengo, Japán egyik nemzetközileg is legismertebb építésze vezette magyar–japán építészcsoport terveit ítélte a legjobbnak. Januárban ezen tervek alapján kezdik meg a kormányzati negyed építési munkálatait.
Az építészek olyan zöld épületet képzeltek el, amelynek homlokzatát beborítja az élő vegetáció, összegyűjti az esővizet, minimális a fűtési és hűtési költsége, és az évszakok váltakozásával folyamatosan változik a kültéri homlokzata is. Az épület 400 méter hosszú és 30 méter magas főhomlokzata a Podmaniczky utcára néz majd. Az építmény mélysége 75 méter.
Átalakul a Nyugati
A beruházáshoz kapcsolódó egyik legnagyobb változás, ami szinte az egész főváros, sőt Magyarország életét érinti, a Nyugati környékének átépítése, illetve a pályaudvar forgalmának csökkentése. A rendezési terv középpontjában a Nyugati pályaudvar melletti BKV-csomópont áthelyezése, és az aluljáró rendezése áll, a rendezésre kiírt tervpályázatokban fölmerült a Nyugati téri felüljáró elbontása is. A tervezők elképzeléseiben egy központi budapesti Centrál park kialakítása is szerepel a helyszínen, ez a befejező fázisban valósulna meg.
Az elképzelések szerint villamos köti majd össze a kormányzati negyedet a belvárossal, illetve a Nyugati pályaudvar „Eiffel”-csarnoka kulturális, szórakoztató funkciót kap. Beleznay Éva, Budapest megbízott főépítésze közölte: a Nyugati pályaudvar csarnoka azért ürül ki, mert a vágányok a mai külső vágányokkal egy vonalban kezdődnek majd. A vágányokat a Ferdinánd hídig biztosan lefedik, az ezt követő terület összekötésére pedig a pályázók tesznek javaslatot. A tervek szerint a Nyugati pályaudvar vasúti funkcióit a felszín alá telepítik, fölötte kéthektárnyi zöldfelületet alakítanak ki.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az ukrajnai háború lezárását célzó, szerdán kiszivárgott amerikai béketerv ugyan teljes egészében elfogadhatatlan Kijev számára, de alapul szolgálhat egy kompromisszumos megállapodáshoz – vélekedik Bendarzsevszkij Anton elemző.
Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően csütörtökön.
Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely kötelezi az igazságügyi minisztériumot (DoJ) a Jeffrey Epstein-ügy iratainak kiadására.
Egy orosz kémhajó először használt lézereket, hogy megzavarja a brit légierő pilótáit, akik a brit felségvizek közelében követték nyomon tevékenységét – közölte a védelmi miniszter szerdán.
Izrael légicsapásokat mért a Gázai övezetre miután terroristák a tűzszünet ellenére izraeli katonákra lőttek – tudatta az izraeli hadsereg szerdán este.
Az Egyesült Államok jelezte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló keretmegállapodást, amely szerint Kijevnek fel kell adnia területeit és egyes fegyvereit.
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.
Menesztette posztjáról Ukrajna parlamentje szerdán Szvitlana Hrincsuk energetikai minisztert és hivatali elődjét, Herman Haluscsenkót, aki mostanáig az igazságügyi tárcát vezette.
Romániának körülbelül 45 napig kellene kitartania egy Oroszországgal való nagyobb fegyveres konfliktus esetén, amíg a NATO-csapatok el nem érik a területét.
Látogatottsági adatok