
Olajválság. A Nemzetközi Energiaügynökség az iráni háború súlyos következményeire figyelmeztet
Fotó: Pexels
Mivel újabb támadások érik a Perzsa-öbölben közlekedő hajókat és a régió energiaipari létesítményeit, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) csütörtökön kijelentette, hogy a közel-keleti háború „a globális olajpiac történetének legnagyobb ellátási zavarát” okozza.
2026. március 12., 13:302026. március 12., 13:30
Az energiaügynökség közleményét a CNN idézte.
– áll az IEA havi olajjelentésében.
Az ügynökség a Perzsa-öböl, az Ománi-öböl és az Arab-tenger közötti vízi utat „a világ legkritikusabb olajszállítási szűk keresztmetszetének” nevezte.
Mivel a Perzsa-öböl országainak kevés más lehetőségük van nyersolajuk exportjára, és tárolótartályaik megtelnek, ezek az országok legalább 10 millió hordóval csökkentették napi olajtermelésüket – áll a jelentésben, amely arra figyelmeztet, hogy „a szállítási áramlás gyors újraindulásának hiányában az ellátási veszteségek tovább fognak növekedni”.

Miközben Irán az olajszállító hajók és olajlétesítmények elleni támadások révén próbálja energiaválságba taszítani a világot, Donald Trump amerikai elnök közölte: a Nemzetközi Energia Ügynökség koordinálja mintegy 400 millió hordó kőolaj felszabadítását.
Az IEA azt is előrevetítette, hogy
„A február 28-án kezdődött ellenségeskedés óta a hét öböl-menti ország – Szaúd-Arábia, Irak, az Egyesült Arab Emírségek, Kuvait, Katar, Bahrein és Irán – többsége, amelyek nyersolaj-exportjukat a szorosra támaszkodnak, bizonyos mértékben jelentősen csökkentette termelését” – áll a jelentésben.
Mint arról beszámoltunk, az Egyesült Államok és Izrael által az atomfegyver- és a ballisztikusrakéta-program megakadályozása céljából indított hadműveletekre válaszul Irán a Hormuzi-szorosn áthaladó tartályhajókat és a környező arab országokban levő olajlétesítményeket támad, és megpróbálja elaknásítani a Hormuzi-szorost, amelyen keresztül a világ olajszállítmányainak egyötöde megy át.
Feltételeket szabna az iráni elnök
Maszúd Peszeskján iráni elnök szerda este három követelést fogalmazott meg a háború befejezésére, többek között „Irán jogos igényeinek elismerését, jóvátétel fizetését és a jövőbeni agresszió elleni szilárd nemzetközi garanciákat”.
Ez volt az első alkalom, hogy az elnök nyilvánosan konkrét feltételeket vázolt fel a konfliktus befejezésére.
„Az egyetlen módja annak, hogy véget vessünk ennek a háborúnak – amelyet a cionista rezsim és az Egyesült Államok szított –, az Irán jogos igényeinek elismerése, a jóvátétel fizetése és a jövőbeni agresszió elleni szilárd nemzetközi garanciák” – mondta egy X-en közzétett bejegyzésében.
Miközben Irán folytatta a regionális gazdasági és katonai célpontok elleni megtorló intézkedéseket, az elnök azt mondta, hogy beszélt Oroszország és Pakisztán vezetőivel, hogy megerősítse Irán „béke iránti elkötelezettségét”.
Szehbaz Sarif pakisztáni miniszterelnök csütörtökön rövid látogatásra Szaúd-Arábiába utazott – közölte hivatala.
Egy Ukrajna és Oroszország közötti energetikai fegyverszünet lehetőségét is megvitatta Donald Trump amerikai és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök keddi New York-i találkozóján.
Három országgyűlési képviselő – Magyar Péter miniszterelnök, Hankó Balázs és Seszták Miklós – mentelmi jogának felfüggesztésére tett indítványt a legfőbb ügyész jogkörében eljáró legfőbbügyész-helyettes – közölték az ugyeszseg.hu-n kedden.
A Vlagyimir Putyin elnökhöz közel álló Egységes Oroszország nevű kormánypárt rekordszámú mandátumot szerzett a parlamentben a hétfőn közzétett, szinte teljes hivatalos választási eredmények szerint.
A budapesti cáfolat után a közösségi médiában üzengettek egymásnak a magyar és az ukrán kormány képviselői a pénteken bejelentett Kárpáti Nyolcak (C8) kapcsán.
Megrázta a NATO-t Robert Fico szlovák miniszterelnök hétvégi kijelentése, amelyben jelezte: nem biztos, hogy Szlovákia betartaná, ha a szövetség belekeveredne az ukrajnai háborúba.
A német Kereszténydemokrata Unió (CDU) gyenge tartományi választási eredményei ellenére, amelyeket Mecklenburg-Elő-Pomerániában és Berlinben ért el vasárnap, a CDU-elnök Friedrich Merz kancellár továbbra is hivatalban akar maradni.
Románia teljes jogú schengeni csatlakozásával eltűntek a sorompók és az állandó ellenőrzések a román–magyar határon, a rendőrségi kontroll azonban nem szűnt meg, hanem a határvonaltól a mélységi területekre és a fő közlekedési útvonalakra helyeződött át.
A Kárpátok szélesebben vett régióját tömörítő formátum, a Kárpáti Nyolcak (C8) létrejöttét jelentette be az ukrán elnök az új országcsoport első csúcstalálkozóján a nyugat-ukrajnai Ivano-Frankivszk megyében.
Vizsgálatot indít a román külügyminisztérium, miután kiderült: az Ukrajna Odesszai régiójában található Kartal (Orlivka) településen a megnyitása után szinte azonnal bezártak egy román nyelvű első osztályt.
Románia nem akar választani az Európai Unió és az Egyesült Államok között, mindkettővel jó kapcsolatot szeretne – jelentette ki Oana Țoiu külügyminiszter.
szóljon hozzá!