Megfosztva. Zelenszkijtől elvették a lengyel Fehér Sas érdemrendet
Fotó: Presidency
Karol Nawrocki lengyel elnök pénteken megfosztotta Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt a Fehér Sas Rend címétől, miután nyilvános felháborodást váltott ki döntése, miszerint egy aktív szolgálatban álló ukrán katonai egységet az Ukrán Felkelő Hadsereg (UPA) után nevezett el.
2026. június 20., 12:202026. június 20., 12:20
A Zelenszkij által ezzel a döntéssel is rehabilitált UPA – egy második világháborús szervezet, amely Ukrajna függetlenségéért harcolt – Lengyelországban elsősorban a volhíniai régióban történt, lengyel civilek elleni mészárlásokban játszott szerepe miatt él az emlékezetben; ez az ukrán–lengyel történelem egyik legfájdalmasabb fejezete – emlékeztet a Kyiv Independent.
míg több ezer ukrán vesztette életét a lengyelek megtorló támadásaiban.
„Nem szabad hallgatással elárulnunk őseink áldozatait. Ezek olyan sírok, amelyeket nem szabad elfelejteni” – mondta Nawrocki egy videóüzenetben.
„Lengyelország többször is jelezte az ukrán félnek, hogy ez a kérdés különösen fontos. Kifejtettük álláspontunkat és azt az elvárásunkat, hogy a döntésnek a két ország közötti kapcsolatokra gyakorolt következményeit vizsgálják felül. Végül azonban az ukrán fél álláspontja nem változott” – tette hozzá a lengyel elnök.
Zelenszkij döntése felkavarta a lengyel politikai életet: tisztviselők és közszereplők, különösen az ország konzervatív politikai köreiben, széles körben bírálták a lépést. Egy, a hónap elején végzett közvélemény-kutatás szerint
Donald Tusk lengyel miniszterelnök az X-en közzétett bejegyzésében azt írta, hogy a legújabb vita „örömet okoz Putyinnak és sokkolja szövetségeseinket”, továbbá felszólította a lengyel és az ukrán elnököt, hogy „csillapítsák az érzelmeket, ne szítják a feszültségeket” – ezzel megismételte korábbi felhívását, amelyben mindkét felet nyílt párbeszédre buzdította, és arra, hogy ne engedjék
Moszkvának, hogy hasznot húzzon a lengyel–ukrán viszályból.
A kitüntetés visszavonása Kijev részéről azonnali elítélést váltott ki; az ukrán tisztviselők élesen bírálták Nawrockit a két szomszédos ország közötti megújult diplomáciai ellentét közepette, miután kapcsolatuk az elmúlt években a megoldatlan történelmi sérelmek miatt többször is feszültté vált.
„Sajnáljuk, hogy Varsóban az érzelmek felülírták a józan észt, és arra késztették a lengyel politikusokat, hogy indokolatlan, meggondolatlan és tiszteletlen lépéseket tegyenek nemcsak Zelenszkij elnökkel szemben, hanem elsősorban az ukrán állammal szemben” – fogalmazott Szibiha.
Zelenszkij címének visszavonása miatt Szibiha kijelentette, hogy visszauadja a Parancsnoki Érdemkereszt kitüntetést, amelyet 2022-ben Andrzej Duda volt lengyel elnök adományozott neki.
Szibiha korábban biztosította lengyel partnereit arról, hogy azok az ukrán katonák, akik a címet kérték, „egyáltalán nem tápláltak lengyelellenes szándékot”.
„Számukra arról szólt, hogy tisztelegjenek azok előtt, akik – hasonlóan, sok évvel ezelőtt – harcoltak a birodalmi Moszkva, a bolsevik-kommunista megszállás és az elnyomás ellen” – mondta Szibiha.
Sztefancsuk élesen bírálta Nawrocki bejelentésének időzítését, amely egy héttel az ukrán helyreállítási konferencia kezdete előtt történt, amelyet a lengyel Gdańsk városában rendeznek meg, és „szándékosnak, előre megtervezettnek és károsnak” nevezte.
„Ukrajna nem érmekért vagy kitüntetésekért harcol, hanem a túléléséért és függetlenségéért. És ha valakinek a rövidlátó belpolitikai játszmák fontosabbak, mint az egység a közös ellenséggel szemben, az kizárólag az ő lelkiismeretén múlik” – fogalmazott.
Ukrajnában sokan az 1940-es és 1950-es években létezett UPA tagjait olyan hősöknek tekintik, akik az ukrán függetlenségért harcoltak a szovjet Vörös Hadsereg, valamint a náci Németország és a lengyel hatóságok ellen.
Az ukránok számára ennek nyomán az „Ukrán Felkelő Hadsereg hősei” cím nagy megtiszteltetés.
Lengyelország azonban azzal vádolja az UPA-t, hogy 1943–1945 között népirtást hajtott végre a volhíniai (ma Ukrajnában Voliny néven ismert) lengyelek ellen.
Oroszországnak ideje komolyan tárgyalnia, jelentette ki Friedrich Merz pénteken
Üzenetünk Oroszország számára egyértelmű: eljött az ideje a komoly tárgyalásoknak, mindez pedig kizárólag Moszkván múlik – jelentette ki Friedrich Merz német kancellár pénteken Brüsszelben, az Európai Tanács ülése után.
Merz szerint a fejlemények Ukrajna számára kedvezően alakulnak, és a háború dinamikája változóban van.
Közölte: a tanácskozásokon azt is áttekintették, miként lehet előrelépni az ukrajnai béke felé vezető úton. Hangsúlyozta, hogy a diplomáciai erőfeszítések során a legfontosabb kérdésekre és prioritásokra kell összpontosítani, és úgy értékelte, hogy jelentős előrelépést sikerült elérni.
Emlékeztetett arra, hogy nemrég Londonban Keir Starmer brit miniszterelnökkel és Emmanuel Macron francia elnökkel tárgyalt a lehetséges béketárgyalások kulcselemeiről. Hozzátette, hogy az elképzelést Európában széles körű támogatás övezi.
Mint mondta, az Európai Unió és az Egyesült Államok a legfejlettebb államokat tömörítő G7 keretében közösen ért el előrelépést, amelyet az európai partnerek is támogatnak.
Beszámolt arról is, hogy a vezetők áttekintették a lehetséges béketárgyalások formátumát. Véleménye szerint a folyamatban Ukrajnának, Oroszországnak, Európának és az Egyesült Államoknak egyaránt szerepet kell kapnia, ugyanakkor még korai lenne arról dönteni, hogy ki képviselje Európát a tárgyalásokon.
A német kancellár a bővítési folyamatot illetően kedvező fejleményekről számolt be. Felidézte, hogy a múlt héten megnyitották az első tárgyalási klasztert Ukrajna és Moldova számára, és újabb fejezetek megnyitását is kezdeményezték. Jelezte, hogy az Európai Tanács októberi ülésén részletesebben is foglalkoznak a kérdéssel.
A Nyugat-Balkánnal kapcsolatban Merz úgy fogalmazott: már nem az a kérdés, hogy fel kell-e gyorsítani a csatlakozási folyamatokat, hanem az, miként lehet őket felgyorsítani.
A következő uniós költségvetésre vonatkozó javaslatról szólva, amely 2000 milliárd eurót irányozna elő, Merz kijelentette: ez Németország szempontjából megfizethetetlen és kiegyensúlyozatlan.
A német kormányfő hangsúlyozta, hogy Berlin számára kiemelt fontosságú a pénzügyi keret mielőbbi elfogadása, és azt szeretnék, ha a tárgyalásokat még 2026-ban sikerülne lezárni, hogy megfelelő tervezési biztonságot teremtsenek a következő költségvetési ciklusra.
Emmanuel Macron francia elnök sajtótájékoztatóján elmondta: az új amerikai kormány hivatalba lépése óta először közeledtek ismét az amerikai és az európai álláspontok Ukrajna kérdésében.
Macron hangsúlyozta, hogy az Európai Unióban is erősebb közös álláspont alakult ki, és 2024 decembere óta először mind a 27 tagállam közös záródokumentumot fogadott el Ukrajnáról, amit az Európai Tanács egyik fontos eredményének nevezett.
Közölte: az uniós támogatás együtt jár az Oroszországgal szembeni szankciók további szigorításával. Ennek részeként az Európai Unió fokozza a nyomást az úgynevezett árnyékflottára, amely továbbra is az orosz olajexport egyik fő eszköze, valamint az orosz bankrendszerre és azokra az alternatív pénzügyi mechanizmusokra, köztük kriptovalutákra, amelyeket a szankciók megkerülésére használnak.
A francia elnök jelezte, hogy a G7-ben született megállapodással összhangban az Európai Unió gyorsan el szeretné fogadni a 21. szankciós csomagot, amely az orosz olaj- és gázipart is érinti.
Kiemelte, hogy az európai országok továbbra is készek erős biztonsági garanciák nyújtására Ukrajnának, különösen a „tettre készek koalícióján” keresztül. Ezzel összefüggésben bejelentette, hogy Franciaország július 13-ra Párizsba hívta a kezdeményezésben részt vevő valamennyi országot, függetlenül attól, hogy tagjai-e az Európai Uniónak.
Lavrov: Washington ismét változtathat a konfliktushoz való hozzáállásán
Ismét megváltoztathatja az Egyesült Államok az ukrajnai válság rendezéséhez való hozzáállását - jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter pénteken Moszkvában.
„Az a benyomásunk, hogy ismét változás történhet (az amerikai hozzáállásában), ahogyan az az anchorage-i találkozó után is történt, ahol egyetértésre jutottak” – mondta.
Hangsúlyozta, hogy Oroszország továbbra is elkötelezett az Egyesült Államok által a tavaly augusztusi amerikai–orosz alaszkai csúcstalálkozón javasolt megoldási elképzelések mellett.
Elmondta, hogy Moszkvát meglepte Marco Rubio amerikai külügyminiszternek nemrégiben a kongresszusi meghallgatáson tett kijelentése, miszerint az Egyesült Államok nem lehet közvetítő az ukrán ügyekben, mert teljes mértékben Ukrajnát támogatja. Hozzátette, hogy folytatja a kapcsolattartást Rubióval.
Méltányolta a jelenlegi amerikai kormányzat álláspontját, amely soha „nem tagadta a párbeszéd szükségességét”. Emlékeztetett rá, hogy Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök nemrégiben telefonon beszélt egymással, és megismételte, hogy az ukrajnai válság megoldásával is foglalkozó két amerikai tárgyaló, Steve Witkoff és Jared Kushner hamarosan ismét Moszkvába érkezik. Hozzátette, hogy a látogatás időpontjáról egyelőre nincs megállapodás.
Úgy vélekedett, hogy Witkoffnak és Kushnernek észre kell vennie az ukrán fél által elkövetett „felháborító terrortámadásokat”, és hogy hasznos lenne számukra újra megismerkedni „a kijevi rezsim terrorista természetére” rávilágító tényekkel.
Lavrov szerint az EU szankcióinak egy évre történő meghosszabbításával jelét adta annak, hogy Oroszország kapitulációját akarja elérni. „Nagyon furcsa taktikának” nevezte, hogy az EU emellett kijelenti, hogy részt kíván venni a rendezési tárgyalásokon.
„Ezt bárminek nevezhetjük, csak normális politikának és normális diplomáciának nem” – fogalmazott.
Az Egyesült Államok és Irán közötti aláírt egyetértési memorandummal kapcsolatban kifejezte reményét, hogy ez megakadályozza majd az erőszak újbóli kirobbanását a Közel-Keleten, és hogy Teherán és Washington tárgyalásai sikerrel zárulnak, jelenleg azonban, mint mindta, úgy tűnik, „eltérések” merültek fel.
„Lehet, hogy valaki nem igazán érdekelt abban, hogy ezek a tárgyalások megkezdődjenek. Mi sikert kívánunk ezekhez a tárgyalásokhoz, bármikor is legyen az időpontjuk” – nyilatkozott.
„Mind az amerikai kollégák, mind az irániak tudják, hogy mi mindig rendelkezésükre állunk, ha szükségük van a segítségünkre az dúsított uránkészletek kezeléséről szóló megállapodásokkal kapcsolatban” – tette hozzá az orosz külügyminiszter.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy Ukrajna és Oroszország közötti energetikai fegyverszünet lehetőségét is megvitatta Donald Trump amerikai és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök keddi New York-i találkozóján.
Három országgyűlési képviselő – Magyar Péter miniszterelnök, Hankó Balázs és Seszták Miklós – mentelmi jogának felfüggesztésére tett indítványt a legfőbb ügyész jogkörében eljáró legfőbbügyész-helyettes – közölték az ugyeszseg.hu-n kedden.
A Vlagyimir Putyin elnökhöz közel álló Egységes Oroszország nevű kormánypárt rekordszámú mandátumot szerzett a parlamentben a hétfőn közzétett, szinte teljes hivatalos választási eredmények szerint.
A budapesti cáfolat után a közösségi médiában üzengettek egymásnak a magyar és az ukrán kormány képviselői a pénteken bejelentett Kárpáti Nyolcak (C8) kapcsán.
Megrázta a NATO-t Robert Fico szlovák miniszterelnök hétvégi kijelentése, amelyben jelezte: nem biztos, hogy Szlovákia betartaná, ha a szövetség belekeveredne az ukrajnai háborúba.
A német Kereszténydemokrata Unió (CDU) gyenge tartományi választási eredményei ellenére, amelyeket Mecklenburg-Elő-Pomerániában és Berlinben ért el vasárnap, a CDU-elnök Friedrich Merz kancellár továbbra is hivatalban akar maradni.
Románia teljes jogú schengeni csatlakozásával eltűntek a sorompók és az állandó ellenőrzések a román–magyar határon, a rendőrségi kontroll azonban nem szűnt meg, hanem a határvonaltól a mélységi területekre és a fő közlekedési útvonalakra helyeződött át.
A Kárpátok szélesebben vett régióját tömörítő formátum, a Kárpáti Nyolcak (C8) létrejöttét jelentette be az ukrán elnök az új országcsoport első csúcstalálkozóján a nyugat-ukrajnai Ivano-Frankivszk megyében.
Vizsgálatot indít a román külügyminisztérium, miután kiderült: az Ukrajna Odesszai régiójában található Kartal (Orlivka) településen a megnyitása után szinte azonnal bezártak egy román nyelvű első osztályt.
Románia nem akar választani az Európai Unió és az Egyesült Államok között, mindkettővel jó kapcsolatot szeretne – jelentette ki Oana Țoiu külügyminiszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!