
Erőt kér. Zelenszkij Párizsban, ahol Emmanuel Macron francia elnök is fogadta, arról beszélt: az Egyesült Államoknak ellen kell állnia az orosz nyomásnak
Fotó: X/Volodimir Zelenszkij
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt mondta szerdán este, reméli, hogy az Egyesült Államok „erős marad” az orosz követelésekkel szemben, hogy a szankciókat feloldják a fekete-tengeri tűzszünet feltételeként.
2025. március 27., 08:312025. március 27., 08:31
2025. március 27., 09:502025. március 27., 09:50
Zelenszkij arra utalt, hogy Moszkva szerint a kereskedelmi hajók biztonságos áthaladását lehetővé tevő, kedden bejelentett tengeri tűzszünet csak akkor kezdődhet meg, ha a nyugati országok feloldják az orosz élelmiszer- és műtrágya-kereskedelmet sújtó szankciókat.
Az ukrán elnök minderről egy párizsi panelbeszélgetésen beszélt, amelyen európai újságírók vettek részt.
A Fehér Ház kedden közölte, hogy az orosz és az ukrán küldöttség megállapodott a Fekete-tengeri tűzszünetről, miután három napon át külön-külön tárgyaltak amerikai tisztségviselőkkel Szaúd-Arábiában.
Órákkal később azonban a Kreml kiadta saját nyilatkozatát, amely egy listát tartalmazott a feltételekről.
Trump közölte, hogy az amerikai kormány „megvizsgálja” Moszkva kérését a korlátozások feloldására, de az EU szerdán közölte, hogy nem fontolgatja a szankciók feloldását az orosz csapatok „feltétel nélküli” kivonása előtt Ukrajna nemzetközileg elismert területéről.
A párizsi panelbeszélgetésen Zelenszkij elmondta, hogy
„Nem érthetünk egyet ezekkel a narratívákkal” – mondta.
Arra a kérdésre, hogy Donald Trump amerikai elnökkel vagy Vlagyimir Putyin orosz elnökkel van-e szorosabb kapcsolata, Zelenszkij azt mondta, nem tudja.
„Nem tudom – ezt nehéz megmondanom” – mondta. „Nem tudom, milyen kapcsolatai vannak, nem tudom, hány beszélgetést folytatott”.
Az ukrán vezetőt kérdezték Steve Witkoff, Trump megbízottjának megjegyzéseiről is, aki egy múlt heti interjúban elutasította Európa erőfeszítéseit, hogy létrehozzák a „hajlandók koalícióját” Ukrajna támogatására.
Válaszában Zelenszkij azt mondta, hogy nem fog „elhamarkodottan következtetéseket levonni”.
„Amennyire én tudom, nagyon jól tudja, hogyan kell ingatlanokat vásárolni és eladni, de ez némileg más” – mondta.
Azt is mondta, hogy Európa „jelentősen megerősödött” a háború során.
idézve ezzel a Kreml retorikáját, amelyeket az ukrán területek annektálásának igazolására használnak.
„Mert mi (Vlagyimir) Putyin (orosz elnök) ellen harcolunk, és tényleg nem akarjuk, hogy sok segítője legyen. Ez mindenképpen nehéz számunkra, mert már egy olyan ország ellen harcolunk, amely területét tekintve negyvenszer nagyobb – méltóságát tekintve kisebb” – mondta ugyanebben a témában egy másik, az Eurovision News-nak adott interjúban.
Bár Witkoff fogékony lehet bizonyos orosz narratívákra, nem katonai szakértő – jegyezte meg Zelenszkij.
Zelenszkij elmondta, hogy
„De mi magunkért harcolunk, és harcolni fogunk ezek ellen a narratívák ellen, bárhol is vannak” – mondta.
„Egyszerűen nincs más választásunk. A függetlenségünkért és a létünkért harcolunk. Ennyi az egész.”
A Time magazinnak adott, március 24-én megjelent interjújában
A BBC megkérdezte Zelenszkijt arról is, hogyan fognak rá emlékezni a történelemkönyvekben: az ember, aki megmentette Ukrajnát, vagy az, aki hagyta elbukni?
„Nem tudom, mit fognak rólam írni a történelemkönyvek” – mondta. „Nem ez a célom.”
Azt mondta, hogy a célja ehelyett Ukrajna védelme, és az, hogy gyermekei „rejtőzködés nélkül sétáljanak az utcáikon”.
„Mindent meg fogok tenni életem végéig, hogy megvédjem Ukrajnát, amennyire csak tudom” – tette hozzá.
Az interjúra nem sokkal azután került sor, hogy Zelenszkij találkozott Emmaunuel Macron francia elnökkel Párizsban, ahol a tiszteletére az ukrán zászló színeiben világították ki az Eiffel-tornyot.
Szerdán este Macron a Zelenszkijjel közösen tartott sajtótájékoztatóján Párizsban kijelentette:
A két ország vezetőjének munkavacsoráját megelőzően a francia elnöki hivatalban tartott sajtótájékoztatón Emmanuel Macron egyúttal felszólította Oroszországot, hogy fogadja el a 30 napos tűzszünetet „előfeltételek” nélkül.
„Néhány hete döntő szakaszába léptünk annak, hogy véget vessünk Oroszország agresszív háborújának. Dzsiddában Ukrajna feltétel nélküli 30 napos tűzszünetbe egyezett bele. Ugyanezt a kötelezettségvállalást várjuk Oroszországtól is” – mondta a francia államfő.
Egyébként
Trump a Newsmax nevű tévécsatornának nyilatkozva beszélt arról: úgy véli, hogy Oroszország be akarja fejezni az Ukrajnával vívott háborút, de elképzelhetőnek tartja, hogy a moszkvai vezetés „húzza az időt”, mielőtt ez megtörténne.
„Úgy gondolom, hogy Oroszország véget akar vetni ennek, de lehet, hogy húzzák az időt. Az évek során én is megtettem ugyanezt” – fogalmazott Trump az interjúban.
Miközben Európa évtizedeken át a kelet–nyugati vándorlásról szólt, az elmúlt években egy kevésbé látványos, de annál összetettebb folyamat erősödött fel: egyre többen hagyják el a nyugati országokat is.
A leszerződött, de át nem vett koronavírus elleni oltások kifizetésére kötelezi Romániát és Lengyelországot egy brüsszeli bíróság. Az alapfokú ítélet szerint Romániának 600 millió eurót, Lengyelországnak 1,3 milliárd eurót kellene kifizetnie.
Donald Trump amerikai elnök fontolóra vette, hogy kiléptesse az Egyesült Államokat a NATO-ból.
A román hatóságok a konfrontáció útjára léptek Oroszországgal szemben, és nem szabad illúziókat táplálni a kapcsolatok javulását illetően – jelentette ki Vlagyimir Lipajev, Oroszország bukaresti nagykövete a RIA Novosztyi hírügynökségnek.
Ukrajna olyan hírszerzési információk birtokában van, amelyek szerint Oroszország szándékosan a balti államok és Finnország felé irányította a drónokat, hogy ezzel feszültséget keltsen – állította Andrij Szibiha külügyminiszter kedden.
Az Egyesült Államok két-három héten belül véget vethet az Iránnal folytatott háborújának – jelentette ki helyi idő szerint kedden este Donald Trump elnök.
Az első nap több mint 19 ezer levélszavazatot adtak le a külképviseleteken a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az országgyűlési választásra.
Elkészült Dél-Koreában a román szárazföldi erők számára gyártott első, K9 Mennydörgés elnevezésű önjáró tarack, és már készen áll a szállításra; a modern tüzérségi rendszer a román hadsereg átfogó modernizációs programjának része.
A román légierő hat F16-os harci repülőgépe kezdte meg a balti országok légterének biztosítását kedden – közölte a védelmi minisztérium.
A Debreceni Regionális Nyomozó Ügyészség befejezte a bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmény miatt folytatott nyomozását; 50 ártándi határrendész és 3 civil ellen emeltek vádat.
szóljon hozzá!