Zelenszkij: Washington szabad gazdasági övezetet akar a Donbaszban

– magyarázta.

„Álláspontunk az, hogy igazságos az, ahol állunk, vagyis a kontaktvonalon” – mondta Zelenszkij.

„Ezért folyik a vita ezek között a különböző álláspontok között, és még nem született döntés.”

Zelenszkij elmondta, hogy az Egyesült Államok kompromisszumként felvetette egy „szabad gazdasági övezet” létrehozását a Donbasz azon részein, ahonnan az ukrán csapatok kivonulnának.

Bár ez megoldhatja a diplomáciai patthelyzetet, Zelenszkij szerint „komoly” kérdések maradnak azzal kapcsolatban, hogy ki fogja irányítani a területet, és hogyan lehet biztosítani, hogy a csapatok kivonása tisztességes és kölcsönös legyen.

„Ha az egyik fél visszavonul – ahogy azt az ukránoktól elvárják –, miért nem vonul vissza a másik háborús fél is ugyanolyan távolságra a másik irányba?” – kérdezte. Oroszországnak is vissza kellene vonulnia a jelenleg birtokolt területekről, nem csak Ukrajnának, javasolta.

„Ha egyes csapatok el kell, hogy távozzanak, mások pedig ott maradnak, ahol vannak, mi fogja megakadályozni, hogy ezek a csapatok – azaz az orosz csapatok – tovább haladjanak? Vagy hogy civilek álcájában beszivárogjanak a szabad gazdasági övezetbe, és átvegyék az irányítást? Ez mind nagyon komoly dolog” – mondta.

Az ukrán vezető figyelmeztetett, hogy „nem biztos, hogy mi, Ukrajna, ezt elfogadjuk – de ha kompromisszumról beszélnek velünk, akkor tisztességes kompromisszumot kell ajánlaniuk”.

Külön nyilatkozatában Zelenszkij elmondta, hogy küldöttsége „konstruktív” tárgyalásokat folytatott az amerikai tárgyalócsoporttal, amelynek tagjai között ott volt Marco Rubio külügyminiszter, Pete Hegseth védelmi miniszter, Steve Witkoff elnöki különmegbízott és Jared Kushner, az elnök veje.

Egy európai tisztségviselő a CNN-nek elmondta, hogy az amerikai, európai és ukrán tisztségviselők a hétvégén Párizsban találkoznak, hogy tovább tárgyaljanak a béketervről, amely Trump reményei szerint véget vethet Oroszország csaknem négy éve tartó háborújának.

Karoline Leavitt, a Fehér Ház sajtótitkára azonban azt mondta, hogy „még nem dőlt el”, hogy a Trump-kormány küld-e képviselőt a hétvégi tárgyalásokra.

Elmondta, hogy

Azt is elmondta, hogy az ukrajnai háború befejezéséről szóló megállapodás kidolgozására nem volt konkrét, ultimátumjellegű határidő, de az Egyesült Államok szeretné még karácsony előtt teljes mértékben tisztázni a megállapodás állását.

„Nem voltak konkrét, ultimátumjellegű határidők. Az azonban tény, hogy mindenki a lehető leggyorsabb befejezést szeretné. Az Egyesült Államok gyorsabb befejezést akar, ezt halljuk tőlük. Úgy gondolom, hogy valóban azt szerették volna, vagy talán még mindig azt szeretnék, hogy karácsonyig teljes képet kapjanak arról, hol tartunk ezzel a megállapodással” – idézte az államfőt az Interfax-Ukrajina hírügynökség.

„Ebben több dolog is szerepel, például: a háború utáni gazdaság és helyreállítás, biztonsági garanciák és egyéb kérdések, amelyek az alapdokumentum keretében kerülnek meghatározásra, majd az adott pontok részletezése alapján külön dokumentumok készülnek. Tehát a 20 pont az alap, egy feltételes keret, amelyre a megfelelő számú dokumentum épül majd” – mondta Zelenszkij, aki többször is megígérte, majd elhalasztotta az átformált béketerv bemutatását.

Az elnök kifejezte meggyőződését, hogy az Egyesült Államokkal a gazdasági és helyreállítási megállapodást alá fogják írni, valamint kidolgoznak hatékony biztonsági garanciákat is, amelyeket alá lehet majd írni.

„Úgy gondolom, hogy mindez egyszerre kerül majd aláírásra, a gazdaság és a biztonsági garanciák, ezek párhuzamos folyamatok is lehetnek. Szükség van azonban egy keretmegállapodásra. Az amerikaiak keretmegállapodást szeretnének, egy diplomáciai alapot, mert úgy vélik, hogy a keretmegállapodásban szerepelnek a háború befejezésének fő elvei” – tette hozzá.

„Az Egyesült Államok, miután többször tárgyalt az orosz féllel, úgy véli, hogy a teljes tűzszünet csak a keretmegállapodás aláírásával valósulhat meg. Véleményem szerint nem titok, hogy az oroszok nem fognak belemenni a tűzszünetbe, ha nincs semmilyen megállapodás. A mi álláspontunk nem változott: úgy gondoljuk, hogy a tűzszünet szükséges” – fejtette ki az Ukrinform ukrán hírügynökség szerint Zelenszkij.

Az energiaszektort érintő tűzszünet kapcsán az elnök emlékeztetett, hogy ezen a terven Törökország dolgozott, és Ukrajna készen állt annak támogatására.

Rámutatott ugyanakkor, hogy

Az államfő leszögezte, hogy a donyecki területek sorsáról az ukrán népnek kell döntenie, választások vagy népszavazás formájában.

Zelenszkij elmondása szerint az Egyesült Államok az orosz megszállás alá került zaporizzsjai atomerőműnél közös, ukrán-amerikai irányítást javasol, de jelenleg nehéz meghatározni, miként lehetne az erőművet üzembe helyezni és irányítani, ezért a javasolt formátum még tárgyalás alatt van.

Az elnök kijelentette azt is, hogy megállapodás született arról, hogy még idén egy nagyszabású fogolycserét hajtanak végre, de az oroszok most lassítják ezt a folyamatot.

Eközben Szergej Lavrov orosz külügyminiszter az ukrajnai rendezésről csütörtökön Moszkvában megrendezett nagyköveti kerekasztal-megbeszélésen kijelentette:

Az orosz diplomácia vezetője ugyanakkor arról is beszélt: a békefenntartás címén Ukrajnába vezénylendő európai katonákat Oroszország legitim célpontnak fogja tekinteni.

„Nemrég, amikor itt járt Steven Witkoff, Donald Trump elnök különmegbízottja, a találkozó eredményeként mindkét fél, az orosz és az amerikai is megerősítette az Alaszkában elért kölcsönös megegyezést. (…) E megegyezések lényege, hogy Ukrajnának vissza kell térnie a blokkon kívüli, semleges, nukleáris fegyverzet nélküli államisági alapokhoz” – mondta.

„Mi egy másik Ukrajnát ismertünk el függetlennek, azt, amely megőrzi semlegességét. Nem pedig azt, amelyik alkotmányában előírja a NATO-ba való belépést”– tette hozzá. Lavrov szerint a békés rendezés ügyében megjelenő „rengeteg rémhír” megnehezíti a tárgyalások folytatását és akadályozza, hogy megvalósuljanak az amerikai elnök kezdeményezései, amelyek a válság kiváltó okainak megszüntetésére irányulnak.

„Értékelésünk szerint őszintén törekszik a konfliktus politikai és diplomáciai eszközökkel való megoldására” – hangoztatta.

A Krímet, valamint a donyecki, a luhanszki, a zaporizzsjai és a herszoni régiót Lavrov Oroszország alkotmányos és szerves részének nevezte.

„Nem területekre van szükségünk. Nekünk az emberek sorsa fontos, akiknek ősei évszázadok óta művelték ezeket a földeket, építették a városokat, utakat, kikötőket. (…) De éppen ezeknek az embereknek a jogait szünteti meg most a kijevi rezsim” – hangoztatta.

Felhívta a figyelmet arra, hogy

„Ott az állt, hogy védeni kell a kisebbségek nyelvét és a vallásszabadságot, és az egész náci ideológiát és tevékenységet be kell tiltani.”

„Az európaiakkal való kapcsolatfelvétel után a pontok száma csökkent, és az, amelyik a náci ideológia teljes betiltását követelte, eltűnt” – mutatott rá Lavrov, hozzátéve, hogy Moszkva várja, hogy mi lesz a vége azoknak a tárgyalásoknak, amelyeket Zelenszkij és az EU-országok vezetői, valamint a Trump-adminisztráció folytatnak az amerikai béketervről.

A biztonsági garanciák ügyére kitérve az orosz külügyminiszter azt mondta, hogy Moszkva további javaslatokat továbbított Washingtonnak ezzel kapcsolatban.

– hangsúlyozta.

Emlékeztetett rá, hogy Oroszország már 2008-ban javasolta a NATO-nak: készüljön egy jogilag kötelező erejű szerződést a kollektív biztonsági garanciákról. Négy évvel ezelőtt Moszkva újra felvetette ezt a kérdést.

„A javaslatok, amelyeket 2021 decemberében továbbítottunk az Egyesült Államoknak és a NATO-nak, teljes mértékben aktuálisak maradnak, és kiindulópontként szolgálhatnak az ilyen megbeszélésekhez” – fogalmazott.

Kifogásolta, hogy EU-országok egyáltalán nem foglalkoznak azzal, hogy mi váltotta ki az ukrajnai konfliktust, csak azonnali tűzszünetet követelnek, hogy időt nyerjenek.

– vélekedett. Majd idézte Vlagyimir Putyin elnököt, aki szerint ha Európa úgy dönt, hogy háborúba lép, akkor Oroszország készen áll erre. Hangsúlyozta, hogy Moszkva nem sző agresszív terveket.

„Készek vagyunk írásban, jogi dokumentumban rögzíteni a szükséges garanciákat.”

„Természetesen kollektív, kölcsönösségi alapon” – jelentette ki.

„Eddig összesen több mint 11 ezer ukrán katona holttestét adtuk át Kijevnek, és cserébe 201 katonánk holttestét kaptuk vissza” – idézte fel a hadihalott-cseréket.

A tárcavezető azt is hangoztatta, hogy körülbelül száz brit katona vesz részt az Oroszország elleni katonai műveletekben, „miután egyikük meghalt, a brit kormány nem tudta tovább titkolni a körülményeket”.

Lavrov szerint a békefenntartás címén Ukrajnába vezénylendő európai katonákat Oroszország legitim célpontnak fogja tekinteni.