Volodimir Zelenszkij kész a NATO-tagságot érintő kompromisszumra
Fotó: Facebook/Володимир Зеленський
A nyugati biztonsági garanciákért cserébe Ukrajna lemondott a NATO-csatlakozással kapcsolatos törekvéseiről. Erről Volodimir Zelenszkij beszélt vasárnap egy Berlinbe tervezett tárgyalás előtt, amelynek keretében amerikai küldöttekkel egyeztet.
2025. december 14., 17:032025. december 14., 17:03
2025. december 14., 17:462025. december 14., 17:46
Volodimir Zelenszkij arról is beszélt, hogy ezek a garanciák egyúttal kompromisszumot jelentenek Ukrajna részről a NATO-tagság helyett. „Ukrajna kezdettől fogva a NATO-csatlakozást tekintette céljának, mert ez valódi biztonsági garanciát jelent. Egyes amerikai és európai partnereink azonban nem támogatták ezt az irányt” – tette hozzá az ukrán elnök a Reuters beszámolója szerint, amelyet a Híradó.hu portál idézett.
Mint Zelenszkij mondta, az Ukrajna és az Egyesült Államok közötti kétoldalú biztonsági garanciák, a Washington által nyújtott, a NATO 5. cikkéhez hasonló biztosítékok, valamint az európai partnerek és más országok – köztük Kanada és Japán – garanciái lehetőséget adnak egy újabb orosz invázió megakadályozására. Az ukrán elnök arról is beszélt, hogy
Volodimir Zelenszkij ugyanakkor hozzátette: Kijev jelenleg nem folytat közvetlen tárgyalásokat Oroszországgal.
Vlagyimir Putyin orosz elnök korábban már többször is követelte, hogy Ukrajna hivatalosan is mondjon le a NATO-hoz való csatlakozás tervéről, továbbá azt is, hogy Kijev vonja ki a csapatait a Donbász területének mintegy 10 százalékáról, amely még mindig ukrán ellenőrzés alatt áll.
A Reuters orosz források korábbi beszámolója alapján cikkében emlékeztetett, hogy Putyin „írásos” garanciát szeretne a vezető nyugati hatalmaktól a NATO keleti bővítésének kizárásáról, ami gyakorlatilag Ukrajna, Georgia, Moldova és más volt szovjet utódállam tagságának elutasítását jelentené.
Volodimir Zelenszkij korábban „méltóságteljes” békéről beszélt, valamint olyan garanciákról, amelyek biztosítják, hogy Oroszország ne támadja meg újra Ukrajnát. Minderre a Berlinben tervezett egyeztetések előtt került sor, amelyek célja Európa második világháború óta legsúlyosabb konfliktusának lezárása.
Nagy-Britannia, Franciaország és Németország az Egyesült Államok javaslatainak finomításán dolgozik, amelyek a múlt hónapban nyilvánosságra hozott tervezetben arra szólították Kijevet, hogy adjon át több területet, mondjon le NATO-tagsági törekvéseiről és fogadja el fegyveres erőinek korlátozását.
Az Egyesült Államok javasolta egy „szabad gazdasági övezet” létrehozását a keleti Donbasz régió egyes részein, ahonnan Ukrajna visszavonulna az Oroszországgal kötött béke megállapodás értelmében – jelentette be csütörtökön Volodimir Zelenszkij.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia biztonságban van – jelentette ki Nicușor Dan államfő csütörtökön, miután Mark Rutte NATO-főfitkárral tárgyalt Brüsszelben a Romániát ért iráni fenyegetés után néhány nappal.
Az Európai Unió vezetői csütörtökön komoly nyomást szeretnének gyakorolni Orbán Viktor magyar miniszterelnökre, hogy rábírják őt az Ukrajna számára létfontosságú, 90 milliárd eurós uniós hitellel szembeni ellenállás feladására – közölte a <a href="https://www.reuters.com/business/energy/eu-leaders-press-hungarys-orban-lift-
Orosz Telegram-csatornák a helyiek beszámolóira hivatkozva arról számoltak be, hogy az ukrán erők csütörtökre virradóra dróncsapást indítottak a megszállt Krím-félszigeten fekvő Szevasztopol városa ellen.
Donald Trump elnök amerikai idő szerint szerdán este azzal fenyegetőzött, hogy „teljes egészében felrobbantja” Irán legnagyobb gázmezőjét, a Dél-Parszt.
Izrael úgy véli, hogy a magas rangú iráni tisztségviselők és katonai vezetők ellen folytatott célzott likvidálási művelete „káoszt” szít az iráni rezsim vezetésében.
Az ukrán nagy hatótávolságú drónok már az orosz–ukrán határtól több mint 1500 kilométerre fekvő orosz Urál-vidéket is fenyegetik – jelentette ki Szergej Sojgu, az orosz Biztonsági Tanács titkára, volt védelmi miniszter kedden a tanács ülésén.
Még néhány óráig kérhető a levélben szavazók névjegyzékébe vétele az áprilisi magyarországi országgyűlési választásra.
Miközben Irán bosszút esküdött az országot de facto vezető Ali Laridzsáni, az iráni Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács vezetője megölése miatt, egyértelművé vált, hogy a felkért országok nem kívánnak segíteni Washingtonnak.
Az iráni konfliktusra hivatkozva lemondott Joseph Kent, az Amerikai Egyesült Államok terrorizmusellenes központjának igazgatója kedden.
Amíg nincs olaj, nincs pénz: mindaddig, amíg a Barátság kőolajvezetéken nem folyik Magyarországra a kőolaj, addig Magyarország nem járul hozzá a 90 milliárdos hitelkeret megszavazásához – jelentette ki Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!