
Volodimir Zelenszkij kész a NATO-tagságot érintő kompromisszumra
Fotó: Facebook/Володимир Зеленський
A nyugati biztonsági garanciákért cserébe Ukrajna lemondott a NATO-csatlakozással kapcsolatos törekvéseiről. Erről Volodimir Zelenszkij beszélt vasárnap egy Berlinbe tervezett tárgyalás előtt, amelynek keretében amerikai küldöttekkel egyeztet.
2025. december 14., 17:032025. december 14., 17:03
2025. december 14., 17:462025. december 14., 17:46
Volodimir Zelenszkij arról is beszélt, hogy ezek a garanciák egyúttal kompromisszumot jelentenek Ukrajna részről a NATO-tagság helyett. „Ukrajna kezdettől fogva a NATO-csatlakozást tekintette céljának, mert ez valódi biztonsági garanciát jelent. Egyes amerikai és európai partnereink azonban nem támogatták ezt az irányt” – tette hozzá az ukrán elnök a Reuters beszámolója szerint, amelyet a Híradó.hu portál idézett.
Mint Zelenszkij mondta, az Ukrajna és az Egyesült Államok közötti kétoldalú biztonsági garanciák, a Washington által nyújtott, a NATO 5. cikkéhez hasonló biztosítékok, valamint az európai partnerek és más országok – köztük Kanada és Japán – garanciái lehetőséget adnak egy újabb orosz invázió megakadályozására. Az ukrán elnök arról is beszélt, hogy
Volodimir Zelenszkij ugyanakkor hozzátette: Kijev jelenleg nem folytat közvetlen tárgyalásokat Oroszországgal.
Vlagyimir Putyin orosz elnök korábban már többször is követelte, hogy Ukrajna hivatalosan is mondjon le a NATO-hoz való csatlakozás tervéről, továbbá azt is, hogy Kijev vonja ki a csapatait a Donbász területének mintegy 10 százalékáról, amely még mindig ukrán ellenőrzés alatt áll.
A Reuters orosz források korábbi beszámolója alapján cikkében emlékeztetett, hogy Putyin „írásos” garanciát szeretne a vezető nyugati hatalmaktól a NATO keleti bővítésének kizárásáról, ami gyakorlatilag Ukrajna, Georgia, Moldova és más volt szovjet utódállam tagságának elutasítását jelentené.
Volodimir Zelenszkij korábban „méltóságteljes” békéről beszélt, valamint olyan garanciákról, amelyek biztosítják, hogy Oroszország ne támadja meg újra Ukrajnát. Minderre a Berlinben tervezett egyeztetések előtt került sor, amelyek célja Európa második világháború óta legsúlyosabb konfliktusának lezárása.
Nagy-Britannia, Franciaország és Németország az Egyesült Államok javaslatainak finomításán dolgozik, amelyek a múlt hónapban nyilvánosságra hozott tervezetben arra szólították Kijevet, hogy adjon át több területet, mondjon le NATO-tagsági törekvéseiről és fogadja el fegyveres erőinek korlátozását.

Az Egyesült Államok javasolta egy „szabad gazdasági övezet” létrehozását a keleti Donbasz régió egyes részein, ahonnan Ukrajna visszavonulna az Oroszországgal kötött béke megállapodás értelmében – jelentette be csütörtökön Volodimir Zelenszkij.
Megrázta a NATO-t Robert Fico szlovák miniszterelnök hétvégi kijelentése, amelyben jelezte: nem biztos, hogy Szlovákia betartaná, ha a szövetség belekeveredne az ukrajnai háborúba.
A német Kereszténydemokrata Unió (CDU) gyenge tartományi választási eredményei ellenére, amelyeket Mecklenburg-Elő-Pomerániában és Berlinben ért el vasárnap, a CDU-elnök Friedrich Merz kancellár továbbra is hivatalban akar maradni.
Románia teljes jogú schengeni csatlakozásával eltűntek a sorompók és az állandó ellenőrzések a román–magyar határon, a rendőrségi kontroll azonban nem szűnt meg, hanem a határvonaltól a mélységi területekre és a fő közlekedési útvonalakra helyeződött át.
A Kárpátok szélesebben vett régióját tömörítő formátum, a Kárpáti Nyolcak (C8) létrejöttét jelentette be az ukrán elnök az új országcsoport első csúcstalálkozóján a nyugat-ukrajnai Ivano-Frankivszk megyében.
Vizsgálatot indít a román külügyminisztérium, miután kiderült: az Ukrajna Odesszai régiójában található Kartal (Orlivka) településen a megnyitása után szinte azonnal bezártak egy román nyelvű első osztályt.
Románia nem akar választani az Európai Unió és az Egyesült Államok között, mindkettővel jó kapcsolatot szeretne – jelentette ki Oana Țoiu külügyminiszter.
Tizenöt éves kor alatt nem lehet saját közösségi médiás fiókjuk a kiskorúaknak – derült ki abból a gyermekvédelmi javaslatcsomagból, amit szerdán mutattak be Brüsszelben.
Az Irán ellen folyó, hat hónapja tartó amerikai háború eddig 38 milliárd dollárba került, és ez az összeg várhatóan havonta 3 milliárd dollárral fog emelkedni – jelentette kedden a washingtoni Kongresszus független költségvetési szakértője.
Erősebb, függetlenebb Európa formálódik, amely a korábbinál jobban képes megvédeni magát, és ez az az Európa, melyre büszkék lehetünk – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán.
Donald Trump amerikai elnök hétfőn azt állította, hogy Ukrajna és Oroszország megállapodott az „energetikai célpontok” elleni támadások leállításáról, miközben világszerte tovább emelkednek az üzemanyagárak.
szóljon hozzá!