
Békevágy. Zelenszkij az amerikai megbízottakkal tárgyalt a béke lehetőségéről
Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij
Ukrajna készen áll a méltóságteljes békére Oroszországgal – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, miután Donald Trump amerikai elnök különmegbízottaival, Steve Witkoff-fal és Jared Kushnerrel egyeztetett a békefolyamat lehetőségéről.
2026. július 23., 09:142026. július 23., 09:14
2026. július 23., 10:082026. július 23., 10:08
Zelenszkij szerdán este közölte, hogy beszélgetést folytatott Steve Witkoff-fal és Jared Kushnerrel, amelynek keretében megvitatták a háború befejezését célzó diplomáciai erőfeszítések újraindításának lehetőségeit.
A Facebookon közzétett üzenetében az ukrán vezető a beszélgetést „jónak és fontosnak” minősítette, és kijelentette, hogy a tárgyalás középpontjában a diplomáciai folyamat előmozdításának módjai álltak.
„Békére van szükség – méltóságteljes békére, és Ukrajna már régóta készen áll erre” – közölte Zelenszkij.
Zelenszkij köszönetet mondott Steve Witkoffnak és Jared Kushnernek a békemegoldás előmozdításában tanúsított személyes elkötelezettségükért, és elismerését fejezte ki Donald Trump elnöknek és az amerikai népnek az Ukrajnának nyújtott támogatásért.
„Hálásak vagyunk Trump elnöknek és az amerikai népnek a rendíthetetlen támogatásukért” – jelentette ki.
Zelenszkij bejegyzése olyan kontextusban látott napvilágot, amikor
Nyilatkozatában az ukrán elnök nem árult el további részleteket a megvitatott javaslatokról, sem a tárgyalások esetleges következő lépéseiről, csupán annyit jelzett, hogy a részt vevő csapatok közötti párbeszéd folytatódni fog.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedden menesztette Olekszandr Szirszkijt, az ukrajnai fegyveres erők főparancsnokát, és helyére Mihajlo Drapatijt, az Egyesített Erők parancsnokát nevezte ki.
Ismét egymást támadta Ukrajna és Oroszország
Az ukrán hadsereg csütörtökre virradóra dróncsapásokat indított különböző orosz régiók ellen, több várost is
támadva – számoltak be orosz Telegram-csatornák helyi lakosokra hivatkozva.
Az ukrán dróncsapásról szóló jelentések nyomán hatalmas tűz látszott az orosz Uljanovszk megyei Novoszpasszkoje településen található NS-Oil finomítónál.
A viszonylag kis méretű finomító, amely körülbelül 650 kilométerre fekszik az orosz–ukrán határtól, elsősorban kőolajtermékeket állít elő, éves termelési kapacitása 600 000 tonna nyersolaj.
A keletkezett kár mértéke egyelőre nem világos.
Kijev az olajipari létesítményeket jogos katonai célpontoknak tekinti, mivel azok üzemanyagot és finanszírozást biztosítanak a Kreml háborús gépezetének.
Ukrajna olajipari infrastruktúrára mért támadásai fokozzák a Kremlre nehezedő nyomást, mivel súlyosbítják a belföldi üzemanyag-ellátási válságot, amely máris exporttilalmakhoz, áremelkedésekhez és értékesítési korlátozásokhoz vezetett Oroszország egész területén. Különböző orosz régiók lakói továbbra is több órás várakozási időkről számolnak be a benzinkutaknál.
A szemtanúk beszámolói szerint az éjszaka korábbi részében Voronyezs városát is hatalmas ukrán dróncsapás érte.
Úgy tűnik, a célpont egy másik logisztikai központ volt, amely Oroszország legnagyobb online kiskereskedőjét, a Wildberries-t szolgálja ki. A közösségi médiára feltöltött fotók és videók alapján úgy tűnik, hogy hatalmas robbanás történt a városban. Később nagy tűz látszott a Wildberries logisztikai központjának területén. Ukrajna az elmúlt napokban többször is támadta a cég raktárait, azt állítva, hogy az online kereskedőn keresztül az orosz hadigépezet által használt ezsközöket továbbítanak.
Nem maradt adós Oroszország sem. Az orosz hadsereg szerda éjjelről csütörtökre virradó éjszaka nagyszabású légitámadást indított Ukrajna ellen, támadó drónok, reaktív drónok, rakéták és irányított bombák bevetésével az ukrán légierő által közölt információk szerint. A fő célpontok között szerepelt az Odesszai régió is. A Fekete-tengerről indított drónokat Odessza és Csornomorsk felé irányították. Később az ukrán hadsereg bejelentette, hogy a pilóta nélküli repülőgépek elérték Odessza városát, és felszólította a lakosságot, hogy keressenek menedéket.
Drónos támadásokat jelentettek Harkov, Szumi, Mikolajiv, Herszon, Zaporizzsja és Csernyihiv régiókban is. Ugyanakkor az orosz légierő irányított bombákat (KAB) dobott le Donyeck, Dnyipropetrovszk és Szumi régiókra.
Emellett jelentették, hogy nagy sebességű rakétákat lőttek ki az orosz Belgorod régióból a Harkivirégió felé, majd később egy nagy sebességű célpontot észleltek, amely a Kijevi régió felé, Kaharlík város irányába tartott.
Orosz külügyminisztérium: a rendezés lehetőségéről is tárgyalt Lavrov és Rubio Manilában
Az ukrajnai rendezés lehetőségéről is tárgyalt Szergej Lavrov orosz és Marco Rubio amerikai külügyminiszter Manilában – közölte csütörtökön az orosz külügyi tárca.
Az orosz fél által kiadott tájékoztatás értelmében a felek a kétoldalú és a nemzetközi kérdések széles köréről a legutóbbi legfelső szintű kapcsolatfelvétel folytatásaként folytattak részletes véleménycserét.
Az ukrajnai helyzet megvitatása során Lavrov tájékoztatta amerikai hivatali partnerét a harci érintkezési vonal mentén kialakult tényleges helyzetről.
Hangsúlyozta, hogy elfogadhatatlan a „kijevi rezsim” további fegyverzése, valamint az európai országok „általánosan destabilizáló politikája”, amely eddig is arra törekedett, hogy „stratégiai vereséget” mérjen Oroszországra.
Az orosz tárcavezető megerősítette az orosz fél készségét a konfliktus politikai-diplomáciai eszközökkel való rendezésére, valamint elkötelezettségét azon javaslatok iránt, amelyeket az amerikai fél terjesztett elő a Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök anchorage-i találkozóján, és amelyekkel az orosz vezető egyetértett.
Szóba kerültek más regionális és nemzetközi kérdések is, a többi között a Perzsa-öbölben kialakult helyzet is.
Lavrov és Rubio üdvözölte a Roszkoszmosz orosz állami vállalat és az amerikai űrhajózási hivatal (NASA) közötti kapcsolatok teljes körű újrafelvételét, valamint síkra szállt a parlamentközi cserelátogatások és a kulturális kapcsolatok fejlesztése mellett.
A felek kitértek az orosz és az amerikai diplomáciai képviseletek működési feltételeinek normalizálására is.
A két miniszter megállapodott a tárcaközi kapcsolatok folytatásáról, egyebek között nemzetközi szervezetek keretében.
A találkozó, amelyet Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségének (ASEAN) manilai külügyminiszteri találkozója alkalmából, amerikai kezdeményezésre jött létre, 35 percig tartott.
Immár kormányszinten is reagált Románia Alice Weidel, az Alternatíva Németországért (AfD) elnökének kijelentésére, amelyben azzal vádolta a romániai bevándorlókat, hogy kifosztják a német szociális rendszert.
Jókora pofont jelent Donald Trump elnök és a Republikánus Párt számára a keddi félidős kongresszusi választások eredménye, hiszen a demokraták mind a képviselőházban, mind a szenátusban átvették a többséget.
A Romániában található amerikai katonai támaszpontokat is azon potenciális célpontok között tüntette fel két iráni konzervatív lap, amelyekre válaszcsapást mérhetnek egy újabb amerikai és izraeli támadás esetén.
Neves erdélyi születésű művészről derült ki, hogy az állambiztonságnak jelentett: Korniss Péter Kossuth-díjas fotográfus a Válasz Online-nak elismerte, hogy 1957 és 1966 között „Pál” fedőnéven szerepelt az állambiztonság hálózatában.
Több tízezer egykori ügynök nevét, adatait hozta nyilvánosságra honlapján kereshető formában az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL) szerdán, az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésének évfordulóján.
A külföldön élő magyar állampolgárok – legyenek külhoni magyarok vagy külföldön tanulók, dolgozók – szavazási lehetőségeinek egységesítése az egyik fontos módosítás, amelyet az NVI a választásokat érintő jogszabályokra vonatkozóan javasol.
Ilie Bolojan pártelnökkel, korábbi miniszterelnökkel az élen több nemzeti liberális párti (PNL) politikus is elítélte Alice Weidel, az AfD elnökének kijelentését, amelyben a német szociális rendszer lerablásával vádolta meg a románokat.
Az előzetes becslések szerint valószínűsíthető, hogy jelentős győzelmet aratott az ellenzéki Demokrata Párt az Egyesült Államokban kedden megtartott félidős választáson: biztosnak tűnik a képviselőházi és a szenátusi többség átvétele a republikánusoktól.
Nagy-Britannia és Franciaország vezetésével hadgyakorlatot tartanak, amelynek célja annak tesztelése, hogy egy multinacionális erő képes-e Ukrajnába települni, amennyiben békemegállapodás jön létre.
A Romániából érkezőket hozta fel elrettentő példaként Alice Weidel, az Alternatíva Németországért (AfD) elnöke a német szociális rendszert érintő visszaélések kapcsán.
szóljon hozzá!