Menesztette. Zelenszkij elnök leváltotta a hadsereg éléről Olekszandr Szirszkijt (balra)
Fotó: Telegram/Olekszandr Szirszkij
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedden menesztette Olekszandr Szirszkijt, az ukrajnai fegyveres erők főparancsnokát, és helyére Mihajlo Drapatijt, az Egyesített Erők parancsnokát nevezte ki.
2026. július 22., 08:442026. július 22., 08:44
A lépésre a Kijevben és Ukrajna-szerte zajló tömeges tüntetések nyeomán került sor, amelyek során a tüntetők Szirszkij tisztségéből való eltávolítását követelték.
A Kyiv Independent szerint Zelenszkij megköszönte Szirszkijnek szolgálatait, dicsérve a háború során Ukrajna néhány legjelentősebb katonai műveletében betöltött szerepét.
„Olekszandr Szirszkij biztosította Ukrajna sikereit Kijev védelmében, a harkivi ellentámadásban és a kurszki hadműveletben” – mondta Zelenszkij.
„Hosszú utat tettünk meg. Ukrajna védelme folytatódik, és minden harcos méltóságteljes bánásmódot érdemel. Hálás vagyok Olekszandr Szirszkijnek és minden katonánknak Ukrajna erős frontvonalbeli pozícióiért” – tette hozzá.
Fedorov a menesztése utáni napon tartott sajtótájékoztatón elmondta, hogy Szirszkij ultimátumot adott Zelenszkijnek.
Az ukránok július 16. óta naponta tüntettek Fedorov – az ország egyik legfiatalabb és legnépszerűbb magas rangú tisztségviselője – leváltása ellen.
Bírálatok kereszttüzébe került hazájában Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, amiért leváltotta tisztségéből védelmi miniszterét. A távozó Mihajlo Fedorov védelmében utcára vonultak az emberek Kijevben.
A tüntetés egyik szervezője, a veterán Dmitro Kozjatinszkij hétfőn a Kyiv Independentnek elmondta, hogy a mozgalomnak most két egyértelmű követelése van: Fedorov visszahelyezése a védelmi miniszteri posztra és Szirszkij eltávolítása a főparancsnoki tisztségből.
A kettőjük közötti feszültségek már Fedorov kinevezése óta várhatók voltak, és a katonai vezetéshez, valamint a szervezeti kultúrához való eltérő hozzáállást tükrözték.
A katonák és elemzők részéről bírálat érte a mikroszintű irányítás miatt, valamint azért, mert a kritikusok szerint szovjet stílusú parancsnoki kultúrát ápol.
Zelenszkij legutóbbi döntései bírálatot váltottak ki a törvényhozók, a veteránok és a lakosság körében, akik közül sokan azzal érveltek, hogy Fedorov eltávolítása veszélyezteti a védelmi minisztériumban folyó reformokat, miközben továbbra is fennállnak az aggodalmak a katonai vezetéssel kapcsolatban.
A 43 éves Drapatij Ukrajna egyik legelismertebb magas rangú parancsnokaként szerzett hírnevet, és a tüntetők, a katonák és a veteránok körében széles körben őt tartották a legesélyesebb jelöltnek Szirszkij utódjaként.
Fedorov elbocsátása után nyilvánosan támogatta annak reformtörekvéseit, azzal érvelve, hogy „a hadseregnek változásra van szüksége”, és arra figyelmeztetve, hogy „egy parancsnoknak nincs joga hallgatni a problémákról”, amikor emberek élete forog kockán.
Oroszország teljes körű inváziója során Drapatij segített megszervezni Krivij Rih védelmét, kulcsszerepet játszott Herszon felszabadításában, majd később vezette Ukrajna válaszlépését Oroszország 2024-es offenzívájára a Harkivi megyében.
Drapatij megköszönte Zelenszkijnek, hogy rábízta ezt a feladatot, amelyet szolgálatának új szakaszának nevezett, és
„Ukrajna szolgálata mindig is megtiszteltetés volt számomra, a függetlenségi háború idején pedig ez abszolút felelősséget jelent” – írta Drapatij a bejelentést követő Facebook-bejegyzésében.
„Felelősségteljesen, céltudatosan és tisztelettel fogok dolgozni azokért, akik ma védik államunkat” - tette hozzá.
Háláját fejezte ki Szirszkijnek is, akinek köszönhetően a katonai pályafutása alakult.
Fedorov üdvözölte Drapatij kinevezését, amelyet „új szellőnek és új reménynek a szabad emberek szabadságért és igazságosságért folytatott küzdelmében” nevezett.
„Ez a változás hangja, amelyet nem lehetett figyelmen kívül hagyni” – tette hozzá Fedorov.
Egy kezdeményezőkészsége miatt népszerű tábotnok
Mihajlo Drapatij, aki a nyugat-ukrajnai Kamjanec-Podilszkij szülötte, 2004-ben végzett a Harkivi Páncélos Erők Intézetében, éppen abban az időszakban, amikor a hadsereg kezdett eltávolodni a szovjet örökségtől.
Amikor 2014-ben Oroszország megkezdte a Donyeck és Luhanszk megyék egyes részeinek proxyk által végrehajtott megszállását, Drapatij – aki akkor őrnagyi rangot viselt – a 72. gépesített dandár zászlóaljparancsnokaként szolgált, és hamarosan bevetéették a kaotikus harcokban, amelyek célja az volt, hogy visszaszorítsák az oroszok Mariupol elfoglalására irányuló erőfeszítéseit.
Egy mára már legendássá vált epizódban Drapatij zászlóaljához tartozó BMP áttörte az egyik ideiglenes barikádot, amelyet a proxy-erők állítottak fel Mariupol egyik főutcáján.
Ez a merész támadás előzménye volt annak, hogy Ukrajna teljes mértékben visszanyerte az irányítást Mariupol felett, és fontos szimbóluma volt Ukrajna akaratának, hogy visszaszorítsa az úgynevezett „szeparatistákat”.
Amikor Oroszország 2022-ben teljes körű inváziót indított Ukrajna ellen, Drapatij a háború heves kezdeti szakaszának egyik kevésbé ismert, de legkritikusabb szektorának védelmét irányította.
A Fegyveres Erők Déli Műveleti Csoportjának helyettes parancsnokaként megállította az orosz erők előrenyomulását a Dnyipropetrovszk megyei Krivij Rih felé, elhárítva ezzel a stratégiai szintű katasztrófát Ukrajna számára.
Ugyanezen év későbbi részében a tábornok fontos szerepet játszott Herszon felszabadításában és az orosz erők kiűzésében a Dnyeper folyó nyugati partjáról.
2024-ben, amikor az orosz erők egy új offenzívával áttörtek az államhatáron Harkiv felé, a Drapatij által szervezett ellenállás – amelynek köszönhetően Oroszországot két kis határ menti pufferzónára korlátozták – további elismerést hozott számára, miközben Szirszkij szélesebb körű vezetői tevékenységét egyre nagyobb kritika övezte.
Fél évvel később a tábornokot kinevezték a szárazföldi erők parancsnokává, amely szerinte „vezetési stagnálás” állapotában volt.
„Félelem uralkodott, hiányzott a kezdeményezőkészség, nem voltak nyitottak a visszajelzésekre, közömbösek voltak a személyzeti problémákkal szemben, a fegyelem csak látszat volt, és mély szakadék tátongott a parancsnokság és az egységek között” – így jellemezte Drapatij a legfontosabb problémákat, amelyekkel ebben a beosztásban szembesült.
A tábornok e problémák elleni küzdelme – amely gyakran tükrözte Szirszkij vezetési stílusának általánosabb jellemzőit a vezérkarban – hozzájárult ahhoz, hogy Drapatij Ukrajna legkorszerűbb, emberközpontú katonai vezetőjeként alakuljon ki a köztudatban.
Drapatij mostanáig az Egyesített Erők parancsnoka volt, ami egy újonnan létrehozott parancsnoksági struktúra, amely a Harkivi terület északkeleti részén és környékén lévő frontvonalat irányította.
Amióta 2025 őszén átvette a Harkivi terület feletti felügyeletet, az ukrán katonai egységek – köztük a Hartija-dandár – nagy területeket szabadítottak fel Kupjanszkban és környékén, amely akkor veszélyben volt. Nem egyértelmű, hogy a harctéri sikerek mekkora része tulajdonítható Drapatijnak, mivel az operációt olyan egységek vezették, mint a Hartija-dandár.
Mielőtt átvette az Egyesített Erők parancsnokságát, Drapatij a Dnyipro operatív-stratégiai csoportot (OSUV) vezette, egy nagy átfogó parancsnoksági struktúrát, amely a keleti frontvonalakat felügyelte, amíg Szirszkij 2025 októberében fel nem oszlatta.
Az OSUV Dnyipro csoport parancsnokaként Drapatijt azért tisztelték, mert képes volt „megkérdezni beosztottjait, mi a véleményük és milyen támogatásra van szükségük”, ahelyett, hogy csak parancsokat osztogatott volna.
Újabb ukrán csapások Oroszországban
A megfigyelő csatornák szerint az egész megszállt Krím-félszigeten áramkimaradásokat jelentettek, és több dél-orosz városban is hatalmas tüzek törtek ki, miután az ukrán erők szerdára virradóra támadásokat hajtottak végre kiskereskedelmi logisztikai létesítmények ellen.
A Supernova Plus nevű Telegram-megfigyelő csatorna beszámolója szerint az ukrán drónok eltaláltak két áramátalakító állomást a megszállt Maszandra településen és a közeli Jalta városában, ami áramkimaradást okozott.
Az Exilenova Plus megfigyelőcsatorna szerint áramkimaradásokról számoltak be a megszállt Alusta városában is, a Krím-félsziget déli részén, miután az ukrán erők támadást hajtottak végre ott.
Eközben Krasznodar városában az orosz online kiskereskedelmi óriás, a Wildberries egyik létesítményét, egy teherautó-parkolót és lakóépületeket is eltaláltak – számolt be a Supernova Plus.
Az Exilenova Plus beszámolója szerint egy másik, a Wildberries-hez tartozó logisztikai központot is eltaláltak Nyevinnomiszkben, a Szavropoli körzetben, ami hatalmas tüzet okozott.
A közösségi médiára feltöltött szemtanúi felvételek állítólag azt mutatják, hogy a krasznodari Wildberries-létesítményt lángok borítják.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Immár kormányszinten is reagált Románia Alice Weidel, az Alternatíva Németországért (AfD) elnökének kijelentésére, amelyben azzal vádolta a romániai bevándorlókat, hogy kifosztják a német szociális rendszert.
Jókora pofont jelent Donald Trump elnök és a Republikánus Párt számára a keddi félidős kongresszusi választások eredménye, hiszen a demokraták mind a képviselőházban, mind a szenátusban átvették a többséget.
A Romániában található amerikai katonai támaszpontokat is azon potenciális célpontok között tüntette fel két iráni konzervatív lap, amelyekre válaszcsapást mérhetnek egy újabb amerikai és izraeli támadás esetén.
Neves erdélyi születésű művészről derült ki, hogy az állambiztonságnak jelentett: Korniss Péter Kossuth-díjas fotográfus a Válasz Online-nak elismerte, hogy 1957 és 1966 között „Pál” fedőnéven szerepelt az állambiztonság hálózatában.
Több tízezer egykori ügynök nevét, adatait hozta nyilvánosságra honlapján kereshető formában az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL) szerdán, az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésének évfordulóján.
A külföldön élő magyar állampolgárok – legyenek külhoni magyarok vagy külföldön tanulók, dolgozók – szavazási lehetőségeinek egységesítése az egyik fontos módosítás, amelyet az NVI a választásokat érintő jogszabályokra vonatkozóan javasol.
Ilie Bolojan pártelnökkel, korábbi miniszterelnökkel az élen több nemzeti liberális párti (PNL) politikus is elítélte Alice Weidel, az AfD elnökének kijelentését, amelyben a német szociális rendszer lerablásával vádolta meg a románokat.
Az előzetes becslések szerint valószínűsíthető, hogy jelentős győzelmet aratott az ellenzéki Demokrata Párt az Egyesült Államokban kedden megtartott félidős választáson: biztosnak tűnik a képviselőházi és a szenátusi többség átvétele a republikánusoktól.
Nagy-Britannia és Franciaország vezetésével hadgyakorlatot tartanak, amelynek célja annak tesztelése, hogy egy multinacionális erő képes-e Ukrajnába települni, amennyiben békemegállapodás jön létre.
A Romániából érkezőket hozta fel elrettentő példaként Alice Weidel, az Alternatíva Németországért (AfD) elnöke a német szociális rendszert érintő visszaélések kapcsán.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!