Hirdetés

Zelenszkij: ugyanúgy védje meg Ukrajnát a Nyugat, ahogy Izraelt megvédte – London szerint ez veszélyes lenne

•  Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij

Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök felszólította a nyugati szövetségeseket, hogy ugyanúgy védjék meg Ukrajnát, mint ahogyan a közelmúltbeli iráni támadástól megvédték Izraelt.

Hírösszefoglaló

2024. április 16., 08:572024. április 16., 08:57

Mint ismeretes, Irán vasárnapra virradóra nagyszabású légitámadást hajtott végre Izrael ellen, és 170 drónt, 30 manőverező robotrepülőgépet és 120 ballisztikus rakétát lőtt ki. Izrael és szövetségesei a drónok és rakéták túlnyomó többségét még azelőtt lelőtték, hogy azok izraeli területre értek volna.

Az Egyesült Államok, Franciaország és az Egyesült Királyság segített az iráni rakéták és drónok lelövésében. Emellett Jordánia is részt vett Izrael védelmében.

Hirdetés
Idézet
Izrael védelmével a szabad világ bebizonyította, hogy az egység (a szövetségesek között) nem csak lehetséges, hanem 100 százalékban hatékony is”

– mondta Zelenszkij a katonai és biztonsági vezetőkkel tartott találkozó után .

„A szövetségesek határozott fellépése megakadályozta a terrorizmus sikerét és az infrastruktúra elvesztését, és arra kényszerítette az agresszort, hogy lehiggadjon. Ugyanezt lehet tenni Ukrajna terrorizmussal szembeni védelmében is, és Ukrajna, akárcsak Izrael, nem NATO-tag” – mutatott rá.

Zelenszkij hozzátette, hogy Izrael védelméhez nem volt szükség a NATO 5. cikkelyét aktiváló akcióra.

„A terrort teljesen és mindenhol le kell győzni, nem pedig egyes helyeken többet, máshol kevesebbet tenni” – mondta Zelenszkij hétfő esti beszédében.

Az elnök köszönetet mondott azoknak a szövetségeseknek, akik további légvédelmi rendszereket bocsátottak Ukrajna rendelkezésére, miután Kijev hangsúlyozta, hogy a frontvonalhoz közeli települések és az energetikai infrastruktúra védelme érdekében sürgősen meg kell kapnia azokat.

Zelenszkij mégis „határozottabb fellépésre” szólította fel a nemzetközi partnereket, emlékeztetve az Izraelnek nyújtott segítségükre.

Ugyanakkor David Cameron brit külügyminiszter ennek kapcsán arra figyelmeztetett: ha nyugati vadászgépeket vetnének be Ukrajna védelmére a rakétacsapásoktól, ahogyan azt Izrael esetében tették, az „veszélyes eszkalációhoz” vezetne.

Cameron az LBC rádiónak nyilatkozva azt mondta, hogy

a brit légierő nem tudja ugyanúgy megvédeni az ukrán légteret, mivel „az egyetlen dolog”, amit el kell kerülni, hogy „a NATO-csapatok közvetlenül összecsapjanak az orosz csapatokkal”.

Ukrajnának támogatást kell nyújtani „pénzzel, és ami döntő fontosságú, fegyverekkel”, de „ténylegesen a NATO-erőket közvetlenül konfliktusba küldeni az orosz erőkkel, azt hiszem, ez veszélyes eszkaláció lenne”.

Arra a kérdésre, hogy a Nyugat miért nem tud közvetlenebb segítséget nyújtani Ukrajnának a drónok lelövésében, Cameron azt válaszolta, hogy „Ukrajnának most nem nyugati repülőgépekre van szüksége az égboltja felett”.

Idézet
Amit kétségbeesetten akarnak, és amit nekünk kell adnunk nekik, az több légvédelmi rendszer, amelyek hatékonyabbak”

– érvelt Cameron.

Eközben Szerhij Kiszlicja, Ukrajna állandó ENSZ-képviselője az ENSZ Biztonsági Tanácsának hétfői ülésén kijelentette: a megszállt Zaporizzsjai Atomerőmű elleni április 7-i és 9-i dróntámadások az Oroszországi Föderáció által „jól megtervezett hamis zászlós művelet” részei voltak.

Az erőművet a jelentések szerint április 7-én legalább három közvetlen csapás érte, április 9-én pedig egy másik dróntámadás érte az erőmű közeli kiképzőközpontját. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) a csapásokat a nukleáris veszély „jelentős fokozódásának” nevezte.

A Biztonsági Tanács hétfőn azért ült össze, hogy megvitassa a zaporizzsjai erőmű – Európa legnagyobb nukleáris létesítménye – biztonságát. Az erőművet 2022 márciusa óta orosz erők tartják megszállva.

Az ülésen Kiszlicja azt mondta, hogy a létesítményt ért támadásokért és a megnövekedett kockázatokért az orosz invázió és megszállás a felelős.

Idézet
Ami az erőműnél 2024. április 7-én és 9-én, illetve azt követően történt, az az Orosz Föderáció jól megtervezett hamis zászlós akciója volt”

– mondta.

Kiszlicja azzal vádolta Oroszországot, hogy dezinformációs és propagandakampányt indított, amelynek célja az atomerőmű Moszkva általi illegális megszállásának igazolása.

„Kategorikusan visszautasítjuk azokat az őrült állításokat, amelyek szerint Ukrajna nukleáris katasztrófát okozhat” – mondta.

Oroszország azt állította, hogy ukrán drónok hajtották végre az erőmű elleni áprilisi támadásokat, amit az ukrán katonai hírszerzés (GUR) tagad. A GUR a legutóbbi csapást „orosz provokációnak” minősítette.

Kiszlicja elutasította azt az elképzelést, hogy az ukrán erők felelősek a csapásokért,

rámutatva, hogy Oroszország állításai szerint „kis teljesítményű, közeli hatótávolságú FVP drónokról” van szó, amelyek áttörték az erőmű erős védelmét.

Bár a NAÜ április 13-án bejelentette, hogy az erőmű mind a hat reaktorát hideg leállítási állapotba helyezték, Rafael Mariano Grossi, az ügynökség vezetője arra figyelmeztette a Biztonsági Tanácsot, hogy a katasztrófa lehetősége még mindig nagy.

Idézet
Veszélyesen közeledünk egy nukleáris balesethez”

– mondta.

Grossi sem Oroszországot, sem Ukrajnát nem tette felelőssé az erőmű elleni csapásokért, de a „vakmerő támadások” azonnali befejezésére szólított fel.

Kiszlicja szerint az erőmű teljes felszabadítása továbbra is „az egyetlen módja annak, hogy a nukleáris biztonságot és védelmet fenyegető minden veszélyt elhárítsunk”.

Biztonsági megállapodást kötött Norvégia és Ukrajna
Biztonsági megállapodást kötött Norvégia és Ukrajna – közölte hétfőn Espen Barth Eide norvég külügyminiszter, miután Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel találkozott Kijevben.
„Norvégia hosszú távon fogja katonai, pénzügyi és humanitárius téren támogatni Ukrajnát” – jelentette ki a norvég tárcavezető.
„A megállapodás világos politikai szerepvállalásunkat mutatja abban, hogy továbbra is kiálljunk Ukrajna mellett, ahogy azt Oroszország több mint két éve kezdődött brutális támadása óta tettük” – hangsúlyozta Eide.
Az egyezményt Zelenszkij és Jonas Gahr Store norvég miniszterelnök következő találkozóján fogják aláírni, bár erre még nem tűztek ki időpontot.
Ukrajna eddig több partnerével, a többi között Németországgal, Franciaországgal és Nagy-Britanniával is kötött kétoldalú biztonsági megállapodást.
A skandináv állam a 2023-tól 2027-ig terjedő időre 75 milliárd korona (2500 milliárd forint) polgári, illetve katonai jellegű támogatást ígért a megtámadott országnak.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. június 18., csütörtök

Németh Zsolt: elütött bennünket a varsói gyors, de a Fidesznek ismét szerethető alternatívává kell válnia (INTERJÚ)

Szerteágazó tünetegyüttes vezetett a Fidesz vereségéhez Németh Zsolt országgyűlési képviselő szerint, aki úgy véli, a választási eredmény nem tekinthető katasztrofálisnak, alapot jelent ahhoz, hogy a párt újjáépítse magát.

Németh Zsolt: elütött bennünket a varsói gyors, de a Fidesznek ismét szerethető alternatívává kell válnia (INTERJÚ)
Hirdetés
2026. június 18., csütörtök

Moszkva robbanásokra ébredt: heves ukrán dróntámadás az orosz főváros ellen

Heves dróncsapásokra ébredt az orosz főváros csütörtökön reggel: robbanások hallatszottak az egész városban, és füst borította be Moszkva égboltját.

Moszkva robbanásokra ébredt: heves ukrán dróntámadás az orosz főváros ellen
2026. június 18., csütörtök

Több százmilliárd dollárt hozhat Iránnak a Trump által most papíron is aláírt előzetes fegyverszüneti megállapodás

Donald Trump elnök a szerda esti versailles-i palotában tartott vacsora során hivatalosan aláírta az Egyesült Államok és Irán közötti előzetes megállapodás egy példányát.

Több százmilliárd dollárt hozhat Iránnak a Trump által most papíron is aláírt előzetes fegyverszüneti megállapodás
2026. június 17., szerda

Trump: Oroszországnak el kell fogadnia a békemegállapodást Ukrajnával

Donald Trump amerikai elnök kedden kijelentette, hogy továbbra is törekedni fog Oroszország Ukrajna elleni háborújának befejezésére, ugyanakkor hozzátette, hogy a háború „nincs hatással” az Egyesült Államokra.

Trump: Oroszországnak el kell fogadnia a békemegállapodást Ukrajnával
Hirdetés
2026. június 16., kedd

Virtuálisan már aláírták az iráni fegyverszüneti egyezményt, de nem mindenhol hallgatnak a fegyverek

Az Iránnal folytatott háború befejezéséről szóló előzetes megállapodást már aláírták, a dokumentum részleteit „hamarosan” közzé fogják tenni – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök.

Virtuálisan már aláírták az iráni fegyverszüneti egyezményt, de nem mindenhol hallgatnak a fegyverek
2026. június 16., kedd

Ukrajna és Moldova is megkezdte az EU-csatlakozási tárgyalásokat

Az Európai Unió és Ukrajna megnyitotta a csatlakozási tárgyalások első fejezetcsoportját, azt a klasztert, amely az uniós tagság alapvető értékeit és intézményi követelményeit foglalja magában – közölte hétfőn az uniós tagállamokat tömörítő Tanács.

Ukrajna és Moldova is megkezdte az EU-csatlakozási tárgyalásokat
2026. június 15., hétfő

Alkotmányt módosított a Tisza, hogy Orbán Viktor ne lehessen többé miniszterelnök

Jelentős alkotmánymódosítást fogadott el hétfőn az Országgyűlés: a jövőben összesen legfeljebb nyolc évig töltheti be valaki a miniszterelnöki tisztséget Magyarországon. Az alaptörvény tizenhatodik módosítását szavazták meg hétfőn a képviselők.

Alkotmányt módosított a Tisza, hogy Orbán Viktor ne lehessen többé miniszterelnök
Hirdetés
2026. június 15., hétfő

Magyarország továbbra is nemet mond az uniós migrációs paktumra

Magyarország a jelenlegi formájában továbbra is elutasítja az Európai Unió migrációs paktumát, ezért nem készített tagállami végrehajtási tervet, és a jövőben sem tervezi ilyen dokumentum benyújtását – jelentette ki Pósfai Gábor belügymini

Magyarország továbbra is nemet mond az uniós migrációs paktumra
2026. június 15., hétfő

Ukrajna: a világörökség részét képező középkori kolostor is megsérült egy orosz támadásban

Négy ember életét vesztette, amikor lángokba borult az ukrán szellemi és kulturális örökség szimbólumának számító kijevi Pecserszka Lavra kolostor az elmúlt két hét legsúlyosabb orosz légitámadása során – közölték hétfőn a hatóságok.

Ukrajna: a világörökség részét képező középkori kolostor is megsérült egy orosz támadásban
2026. június 15., hétfő

Iráni konfliktus: megszületett a megállapodás, újranyílhat a Hormuzi-szoros

Az Egyesült Államok megkötötte a megállapodást Iránnal a konfliktus lezárásáról – jelentette be Donald Trump amerikai elnök vasárnap.

Iráni konfliktus: megszületett a megállapodás, újranyílhat a Hormuzi-szoros
Hirdetés
Hirdetés