Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök felszólította a nyugati szövetségeseket, hogy ugyanúgy védjék meg Ukrajnát, mint ahogyan a közelmúltbeli iráni támadástól megvédték Izraelt.
2024. április 16., 08:572024. április 16., 08:57
Mint ismeretes, Irán vasárnapra virradóra nagyszabású légitámadást hajtott végre Izrael ellen, és 170 drónt, 30 manőverező robotrepülőgépet és 120 ballisztikus rakétát lőtt ki. Izrael és szövetségesei a drónok és rakéták túlnyomó többségét még azelőtt lelőtték, hogy azok izraeli területre értek volna.
Az Egyesült Államok, Franciaország és az Egyesült Királyság segített az iráni rakéták és drónok lelövésében. Emellett Jordánia is részt vett Izrael védelmében.
– mondta Zelenszkij a katonai és biztonsági vezetőkkel tartott találkozó után .
„A szövetségesek határozott fellépése megakadályozta a terrorizmus sikerét és az infrastruktúra elvesztését, és arra kényszerítette az agresszort, hogy lehiggadjon. Ugyanezt lehet tenni Ukrajna terrorizmussal szembeni védelmében is, és Ukrajna, akárcsak Izrael, nem NATO-tag” – mutatott rá.
„A terrort teljesen és mindenhol le kell győzni, nem pedig egyes helyeken többet, máshol kevesebbet tenni” – mondta Zelenszkij hétfő esti beszédében.
Az elnök köszönetet mondott azoknak a szövetségeseknek, akik további légvédelmi rendszereket bocsátottak Ukrajna rendelkezésére, miután Kijev hangsúlyozta, hogy a frontvonalhoz közeli települések és az energetikai infrastruktúra védelme érdekében sürgősen meg kell kapnia azokat.
Ugyanakkor David Cameron brit külügyminiszter ennek kapcsán arra figyelmeztetett: ha nyugati vadászgépeket vetnének be Ukrajna védelmére a rakétacsapásoktól, ahogyan azt Izrael esetében tették, az „veszélyes eszkalációhoz” vezetne.
Cameron az LBC rádiónak nyilatkozva azt mondta, hogy
Ukrajnának támogatást kell nyújtani „pénzzel, és ami döntő fontosságú, fegyverekkel”, de „ténylegesen a NATO-erőket közvetlenül konfliktusba küldeni az orosz erőkkel, azt hiszem, ez veszélyes eszkaláció lenne”.
Arra a kérdésre, hogy a Nyugat miért nem tud közvetlenebb segítséget nyújtani Ukrajnának a drónok lelövésében, Cameron azt válaszolta, hogy „Ukrajnának most nem nyugati repülőgépekre van szüksége az égboltja felett”.
– érvelt Cameron.
Eközben Szerhij Kiszlicja, Ukrajna állandó ENSZ-képviselője az ENSZ Biztonsági Tanácsának hétfői ülésén kijelentette: a megszállt Zaporizzsjai Atomerőmű elleni április 7-i és 9-i dróntámadások az Oroszországi Föderáció által „jól megtervezett hamis zászlós művelet” részei voltak.
Az erőművet a jelentések szerint április 7-én legalább három közvetlen csapás érte, április 9-én pedig egy másik dróntámadás érte az erőmű közeli kiképzőközpontját. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) a csapásokat a nukleáris veszély „jelentős fokozódásának” nevezte.
A Biztonsági Tanács hétfőn azért ült össze, hogy megvitassa a zaporizzsjai erőmű – Európa legnagyobb nukleáris létesítménye – biztonságát. Az erőművet 2022 márciusa óta orosz erők tartják megszállva.
Az ülésen Kiszlicja azt mondta, hogy a létesítményt ért támadásokért és a megnövekedett kockázatokért az orosz invázió és megszállás a felelős.
– mondta.
Kiszlicja azzal vádolta Oroszországot, hogy dezinformációs és propagandakampányt indított, amelynek célja az atomerőmű Moszkva általi illegális megszállásának igazolása.
„Kategorikusan visszautasítjuk azokat az őrült állításokat, amelyek szerint Ukrajna nukleáris katasztrófát okozhat” – mondta.
Oroszország azt állította, hogy ukrán drónok hajtották végre az erőmű elleni áprilisi támadásokat, amit az ukrán katonai hírszerzés (GUR) tagad. A GUR a legutóbbi csapást „orosz provokációnak” minősítette.
rámutatva, hogy Oroszország állításai szerint „kis teljesítményű, közeli hatótávolságú FVP drónokról” van szó, amelyek áttörték az erőmű erős védelmét.
Bár a NAÜ április 13-án bejelentette, hogy az erőmű mind a hat reaktorát hideg leállítási állapotba helyezték, Rafael Mariano Grossi, az ügynökség vezetője arra figyelmeztette a Biztonsági Tanácsot, hogy a katasztrófa lehetősége még mindig nagy.
– mondta.
Grossi sem Oroszországot, sem Ukrajnát nem tette felelőssé az erőmű elleni csapásokért, de a „vakmerő támadások” azonnali befejezésére szólított fel.
Kiszlicja szerint az erőmű teljes felszabadítása továbbra is „az egyetlen módja annak, hogy a nukleáris biztonságot és védelmet fenyegető minden veszélyt elhárítsunk”.
Biztonsági megállapodást kötött Norvégia és Ukrajna
Biztonsági megállapodást kötött Norvégia és Ukrajna – közölte hétfőn Espen Barth Eide norvég külügyminiszter, miután Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel találkozott Kijevben.
„Norvégia hosszú távon fogja katonai, pénzügyi és humanitárius téren támogatni Ukrajnát” – jelentette ki a norvég tárcavezető.
„A megállapodás világos politikai szerepvállalásunkat mutatja abban, hogy továbbra is kiálljunk Ukrajna mellett, ahogy azt Oroszország több mint két éve kezdődött brutális támadása óta tettük” – hangsúlyozta Eide.
Az egyezményt Zelenszkij és Jonas Gahr Store norvég miniszterelnök következő találkozóján fogják aláírni, bár erre még nem tűztek ki időpontot.
Ukrajna eddig több partnerével, a többi között Németországgal, Franciaországgal és Nagy-Britanniával is kötött kétoldalú biztonsági megállapodást.
A skandináv állam a 2023-tól 2027-ig terjedő időre 75 milliárd korona (2500 milliárd forint) polgári, illetve katonai jellegű támogatást ígért a megtámadott országnak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Megtorlással fenyegette meg az Ukrajnában harcoló román és moldovai állampolgárokat Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfőn Londonban európai vezető politikusokkal találkozik, hogy megvitassa Ukrajna szövetségeseivel, hogyan reagáljanak az Egyesült Államok folyamatos nyomására, hogy Kijev fogadjon el engedményeket a béketárgyalásokon.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap még több légvédelmi fegyvert kért támogatóitól a hétvégi orosz támadások nyomán.
Az amerikai nemzetbiztonsági stratégia módosításai sok mindenben megegyeznek az orosz elképzelésekkel, de a mélyállam megakadályozhatja a végrehajtásukat – jelentette ki Dmitrij Peszkov.
Hamarosan megkezdődhet a gázai tűzszünet második, a Gázai övezet jövőjét rendező szakasza – közölte Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök a Friedrich Merz német kancellárral közösen tartott sajtótájékoztatóján Jeruzsálemben vasárnap.
Az Egyesült Államok arra kérte Európát, hogy 2027-ig vegye át a NATO hagyományos védelmi képességei biztosításának nagy részét (azaz mindent, ami a tömegpusztító fegyverekkel nem járó katonai fenyegetések elleni védelemmel kapcsolatos).
Az Ukrajnában található csernobili atomerőmű-katasztrófa helyszíne körül épített védőpajzs már nem képes ellátni a radioaktív sugárzás visszatartásának feladatát az év elején történt dróncsapás következtében – közölte a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA).
Az Egyesült Államok dominanciájának megerősítését tűzi ki célul a nyugati féltekén Washington új nemzetbiztonsági stratégiája, amelyben egyebek mellett azt állítják: az európai országok „a civilizációs megsemmisülés” kilátásával néznek szembe.
Véget értek Miamiban az amerikai és ukrán tárgyalók közötti, Oroszországgal kötendő békeegyezményről szóló tárgyalások szombaton, de ukrán tisztségviselők szerint továbbra is megoldatlanok a biztonsági garanciák és a területi kérdések.
A román sajtó figyelmét is felkeltette a magyar miniszterelnök szombati kijelentése, amely szerint a jövő évi országgyűlési választás lesz az utolsó a közelgő háború előtt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!