Hirdetés

Zelenszkij: ugyanúgy védje meg Ukrajnát a Nyugat, ahogy Izraelt megvédte – London szerint ez veszélyes lenne

•  Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij

Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök felszólította a nyugati szövetségeseket, hogy ugyanúgy védjék meg Ukrajnát, mint ahogyan a közelmúltbeli iráni támadástól megvédték Izraelt.

Hírösszefoglaló

2024. április 16., 08:572024. április 16., 08:57

Mint ismeretes, Irán vasárnapra virradóra nagyszabású légitámadást hajtott végre Izrael ellen, és 170 drónt, 30 manőverező robotrepülőgépet és 120 ballisztikus rakétát lőtt ki. Izrael és szövetségesei a drónok és rakéták túlnyomó többségét még azelőtt lelőtték, hogy azok izraeli területre értek volna.

Az Egyesült Államok, Franciaország és az Egyesült Királyság segített az iráni rakéták és drónok lelövésében. Emellett Jordánia is részt vett Izrael védelmében.

Hirdetés
Idézet
Izrael védelmével a szabad világ bebizonyította, hogy az egység (a szövetségesek között) nem csak lehetséges, hanem 100 százalékban hatékony is”

– mondta Zelenszkij a katonai és biztonsági vezetőkkel tartott találkozó után .

„A szövetségesek határozott fellépése megakadályozta a terrorizmus sikerét és az infrastruktúra elvesztését, és arra kényszerítette az agresszort, hogy lehiggadjon. Ugyanezt lehet tenni Ukrajna terrorizmussal szembeni védelmében is, és Ukrajna, akárcsak Izrael, nem NATO-tag” – mutatott rá.

Zelenszkij hozzátette, hogy Izrael védelméhez nem volt szükség a NATO 5. cikkelyét aktiváló akcióra.

„A terrort teljesen és mindenhol le kell győzni, nem pedig egyes helyeken többet, máshol kevesebbet tenni” – mondta Zelenszkij hétfő esti beszédében.

Az elnök köszönetet mondott azoknak a szövetségeseknek, akik további légvédelmi rendszereket bocsátottak Ukrajna rendelkezésére, miután Kijev hangsúlyozta, hogy a frontvonalhoz közeli települések és az energetikai infrastruktúra védelme érdekében sürgősen meg kell kapnia azokat.

Zelenszkij mégis „határozottabb fellépésre” szólította fel a nemzetközi partnereket, emlékeztetve az Izraelnek nyújtott segítségükre.

Ugyanakkor David Cameron brit külügyminiszter ennek kapcsán arra figyelmeztetett: ha nyugati vadászgépeket vetnének be Ukrajna védelmére a rakétacsapásoktól, ahogyan azt Izrael esetében tették, az „veszélyes eszkalációhoz” vezetne.

Cameron az LBC rádiónak nyilatkozva azt mondta, hogy

a brit légierő nem tudja ugyanúgy megvédeni az ukrán légteret, mivel „az egyetlen dolog”, amit el kell kerülni, hogy „a NATO-csapatok közvetlenül összecsapjanak az orosz csapatokkal”.

Ukrajnának támogatást kell nyújtani „pénzzel, és ami döntő fontosságú, fegyverekkel”, de „ténylegesen a NATO-erőket közvetlenül konfliktusba küldeni az orosz erőkkel, azt hiszem, ez veszélyes eszkaláció lenne”.

Arra a kérdésre, hogy a Nyugat miért nem tud közvetlenebb segítséget nyújtani Ukrajnának a drónok lelövésében, Cameron azt válaszolta, hogy „Ukrajnának most nem nyugati repülőgépekre van szüksége az égboltja felett”.

Idézet
Amit kétségbeesetten akarnak, és amit nekünk kell adnunk nekik, az több légvédelmi rendszer, amelyek hatékonyabbak”

– érvelt Cameron.

Eközben Szerhij Kiszlicja, Ukrajna állandó ENSZ-képviselője az ENSZ Biztonsági Tanácsának hétfői ülésén kijelentette: a megszállt Zaporizzsjai Atomerőmű elleni április 7-i és 9-i dróntámadások az Oroszországi Föderáció által „jól megtervezett hamis zászlós művelet” részei voltak.

Az erőművet a jelentések szerint április 7-én legalább három közvetlen csapás érte, április 9-én pedig egy másik dróntámadás érte az erőmű közeli kiképzőközpontját. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) a csapásokat a nukleáris veszély „jelentős fokozódásának” nevezte.

A Biztonsági Tanács hétfőn azért ült össze, hogy megvitassa a zaporizzsjai erőmű – Európa legnagyobb nukleáris létesítménye – biztonságát. Az erőművet 2022 márciusa óta orosz erők tartják megszállva.

Az ülésen Kiszlicja azt mondta, hogy a létesítményt ért támadásokért és a megnövekedett kockázatokért az orosz invázió és megszállás a felelős.

Idézet
Ami az erőműnél 2024. április 7-én és 9-én, illetve azt követően történt, az az Orosz Föderáció jól megtervezett hamis zászlós akciója volt”

– mondta.

Kiszlicja azzal vádolta Oroszországot, hogy dezinformációs és propagandakampányt indított, amelynek célja az atomerőmű Moszkva általi illegális megszállásának igazolása.

„Kategorikusan visszautasítjuk azokat az őrült állításokat, amelyek szerint Ukrajna nukleáris katasztrófát okozhat” – mondta.

Oroszország azt állította, hogy ukrán drónok hajtották végre az erőmű elleni áprilisi támadásokat, amit az ukrán katonai hírszerzés (GUR) tagad. A GUR a legutóbbi csapást „orosz provokációnak” minősítette.

Kiszlicja elutasította azt az elképzelést, hogy az ukrán erők felelősek a csapásokért,

rámutatva, hogy Oroszország állításai szerint „kis teljesítményű, közeli hatótávolságú FVP drónokról” van szó, amelyek áttörték az erőmű erős védelmét.

Bár a NAÜ április 13-án bejelentette, hogy az erőmű mind a hat reaktorát hideg leállítási állapotba helyezték, Rafael Mariano Grossi, az ügynökség vezetője arra figyelmeztette a Biztonsági Tanácsot, hogy a katasztrófa lehetősége még mindig nagy.

Idézet
Veszélyesen közeledünk egy nukleáris balesethez”

– mondta.

Grossi sem Oroszországot, sem Ukrajnát nem tette felelőssé az erőmű elleni csapásokért, de a „vakmerő támadások” azonnali befejezésére szólított fel.

Kiszlicja szerint az erőmű teljes felszabadítása továbbra is „az egyetlen módja annak, hogy a nukleáris biztonságot és védelmet fenyegető minden veszélyt elhárítsunk”.

Biztonsági megállapodást kötött Norvégia és Ukrajna
Biztonsági megállapodást kötött Norvégia és Ukrajna – közölte hétfőn Espen Barth Eide norvég külügyminiszter, miután Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel találkozott Kijevben.
„Norvégia hosszú távon fogja katonai, pénzügyi és humanitárius téren támogatni Ukrajnát” – jelentette ki a norvég tárcavezető.
„A megállapodás világos politikai szerepvállalásunkat mutatja abban, hogy továbbra is kiálljunk Ukrajna mellett, ahogy azt Oroszország több mint két éve kezdődött brutális támadása óta tettük” – hangsúlyozta Eide.
Az egyezményt Zelenszkij és Jonas Gahr Store norvég miniszterelnök következő találkozóján fogják aláírni, bár erre még nem tűztek ki időpontot.
Ukrajna eddig több partnerével, a többi között Németországgal, Franciaországgal és Nagy-Britanniával is kötött kétoldalú biztonsági megállapodást.
A skandináv állam a 2023-tól 2027-ig terjedő időre 75 milliárd korona (2500 milliárd forint) polgári, illetve katonai jellegű támogatást ígért a megtámadott országnak.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. augusztus 03., hétfő

Már a 230 ezret is meghaladta a háborúban igazolhatóan meghalt orosz katonák száma

236 066, Ukrajnában elesett orosz katona személyazonosságát erősítette meg a Mediazona orosz független sajtóorgánum a BBC orosz nyelvű szolgálatával együttműködve.

Már a 230 ezret is meghaladta a háborúban igazolhatóan meghalt orosz katonák száma
Hirdetés
2026. augusztus 03., hétfő

Trump szerint hétfőn tárgyalnak Iránnal, Teherán hazugságnak nevezte, hogy a támadás leállítását kérte

Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy hétfőn megkezdődnek az új tárgyalások Iránnal, miután lefújta az ország ellen tervezett, saját szavai szerint „hatalmas” csapásokat.

Trump szerint hétfőn tárgyalnak Iránnal, Teherán hazugságnak nevezte, hogy a támadás leállítását kérte
2026. augusztus 02., vasárnap

Trump kész elállni az Irán elleni támadástól, ha Teherán enged

Donald Trump amerikai elnök egyelőre elhalasztja az Irán elleni újabb katonai csapást, amennyiben rövid időn belül sikerül megállapodást kötni.

Trump kész elállni az Irán elleni támadástól, ha Teherán enged
2026. augusztus 02., vasárnap

Egyre mélyül az uniós migrációs vita: 22 vezető fordult szembe a spanyol migrációs politikával

A Ceutából kiindult migrációs válság nyomán tovább mélyül a feszültség az Európai Unióban: huszonkét tagállami vezető.

Egyre mélyül az uniós migrációs vita: 22 vezető fordult szembe a spanyol migrációs politikával
Hirdetés
2026. július 31., péntek

Dicstelen dobogós hely: Románia az egyik leghalálosabb ország Európában az autósok számára

Románia a három legveszélyesebb európai ország közé tartozik az autósok biztonsága szempontjából – derül ki egy friss összehasonlításból.

Dicstelen dobogós hely: Románia az egyik leghalálosabb ország Európában az autósok számára
2026. július 31., péntek

Meloni „kirúgná” Spanyolországot Schengenből, miután több tízezer migráns özönlött el egy spanyol exklávét

A Ceutából érkező felvételek bizonyítják, hogy az ellenőrzés nélküli illegális bevándorlás konkrét veszélyt jelent az európai határok biztonságára – hangoztatta Giorgia Meloni olasz kormányfő.

Meloni „kirúgná” Spanyolországot Schengenből, miután több tízezer migráns özönlött el egy spanyol exklávét
2026. július 31., péntek

A lengyelek Patriot rakétákat adhatnak át Ukrajnának, miután a gyanú szerint orosz rakéta csapódott be Lengyelországban

Varsó fontolóra veszi további Patriot rakéták átadását Kijevnek, miután csütörtökre virradóra feltehetően orosz rakéta csapódott be egy mezőben Kelet-Lengyelországban – jelentette be Donald Tusk lengyel miniszterelnök.

A lengyelek Patriot rakétákat adhatnak át Ukrajnának, miután a gyanú szerint orosz rakéta csapódott be Lengyelországban
Hirdetés
2026. július 30., csütörtök

Több mint egytucatnyian meghaltak az Ukrajna elleni újabb orosz légicsapásokban

Legalább tizenhárman meghaltak csütörtökön Ukrajna szerte az újabb heves orosz légitámadásokban – adták hírül az ukrán hatóságok.

Több mint egytucatnyian meghaltak az Ukrajna elleni újabb orosz légicsapásokban
2026. július 30., csütörtök

Trump a harcok kiújulásáról: a ki******t sz**t is kiverjük Iránból

Miközben az Egyesült Államok csütörtökre virradóra újabb csapásokat hajtott végre Irán ellen, miután a perzsa állam ismét amerikai célpontokat támadott a Közel-Keleten, Donald Trump amerikai elnök további kemény csapásokat helyezett kilátásba.

Trump a harcok kiújulásáról: a ki******t sz**t is kiverjük Iránból
2026. július 29., szerda

Államtitkár: a határon túli magyarok jogainak képviselete a kormány kötelessége

A kormány kötelességének nevezte a határon túli magyarok jogainak képviseletét – szögezte le a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára szerdán Budapesten, a 29. Kárpát-medencei Nyári Egyetem és a Határon Túli Intézmények Fórumának megnyitóján.

Államtitkár: a határon túli magyarok jogainak képviselete a kormány kötelessége
Hirdetés
Hirdetés