
Találkozna. Zelenszkij nyílt levélben javasolt tárgyalásokat a háború lezárásáról Putyinnal
Fotó: Presidency
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön Vlagyimir Putyin orosz államfőnek címzett nyílt levelében sürgette a háború lezárását és a vezetők közti közvetlen tárgyalásokra való áttérést – ismertette az Interfax Ukrajina ukrán hírügynökség.
2026. június 05., 10:192026. június 05., 10:19
„Ukrajna a köztünk és köztetek dúló háború rendezését javasolja. Találkozót javaslok Önnek” – hangsúlyozta Zelenszkij az elnöki hivatal honlapján csütörtökön közzétett nyilatkozatában. Az ukrán elnök szerint a több mint négy éve tartó teljes körű háború után éppen a vezetőknek kell meghozniuk a béke szempontjából kulcsfontosságú döntéseket.
„Pontosan a vezetők döntik el a kulcsfontosságú kérdéseket, így volt és mindig is így lesz. Javaslom, hogy jelöljünk ki egy világos találkozási időpontot” – írta Zelenszkij.
Kiemelte, hogy
A lehetséges helyszínek között említette Svájc és Törökország mellett az arab világ országait.
„Mindenki hallhatta, ahogy képviselőik mosolyogva azt mondták, hogy eljöhetnék Moszkvába. De ilyen 26 év után az ukrán vezetőnek az önök fővárosában, akárcsak az orosz vezetőnek Kijevben, nincs mit keresnie” – fejtegette az ukrán elnök.
Eközben az orosz elnök Szentpéterváron csütörtökön, külföldi médiaorgánumok vezetőivel találkozva arról beszélt: az ukrajnai konfliktus hamar véget ér, ha Kijev hajlandó az anchorage-i orosz–amerikai megállapodásokon alapuló kompromisszumokra.
A szentpétervári fórumon
Vlagyimir Putyin szerint nem zárja ki egymást a Donyec-medence egészének orosz ellenőrzés alá vonása és az, hogy Moszkva megállapodjon az ukrajnai rendezésről.
Azt mondta, hogy az orosz hadsereg minden fronton előrenyomul, az ukrán fegyveres erők fő problémája pedig a személyi állomány katasztrofális hiánya.
Oroszország nem ellenzi Ukrajna társult tagságát az Európai Unióban, de ellenzi, hogy az EU katonai tömbbé alakuljon – erről is beszélt Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön a Szentpéterváron tartott fórumon.
– mondta.
Ismételten „lázálomnak” és „tudatos provokációnak” minősítette az állításokat, amelyek szerint Oroszország a NATO megtámadására készülne.
Ezek célja szerinte a lakosság meggyőzése a gazdaság militarizálásának és Ukrajna támogatásának szükségességéről.
Megjegyezte, hogy az európai agrártermelők tudják, milyen következményekkel jár számukra az uniós piacok megnyitása az ukrán mezőgazdasági termékek előtt.
„Oda mértünk csapást, ahol könnyű volt megnézni az eredményt. (…) Számunkra ez ahhoz fontos, hogy a jövőben döntéseket hozzunk az Oresnyik teljeskörű alkalmazásáról a kijelölt célpontok ellen, egyebek között városi beépített területeken is”
– mondta.
Putyin úgy fogalmazott, hogy az Oresnyiket tesztelték, és Ukrajna területén a fegyverrendszer harci bevetése „a szó teljes értelmében” gyakorlatilag egyáltalán nem történt meg.
Az EU és Oroszország közötti tárgyalások európai főtárgyalójelöltjéről a külügyminisztériumok vagy a titkosszolgálatok vonalán lehetne egyeztetni, mert ezen a szinten továbbra is fennállnak a kapcsolatok, mondta Vlagyimir Putyin aki hozzátette: Moszkva nem erőltet rá Európára senkit, de olyan személyekre van szüksége, akikben meg lehet bízni.
Megjegyezte, hogy
Úgy vélekedett, hogy az EU azzal járulhatna hozzá az ukrajnai válság megoldásához, ha rávenné Kijevet az Anchorage-ben elért orosz–amerikai megállapodások elfogadására.
Elutasította a vádat, amely szerint Oroszország megtagadta volna az energiahordozók szállítását, és közölte, hogy az Északi Áramlat 2 gázvezetéket az amerikai szankciók visszavonása és a német kormány döntése alapján „akár holnap” újra lehet indítani.
Az amerikai képviselőház elfogadta az Ukrajnának nyújtandó támogatásról szóló törvényt
Az amerikai képviselőház a BBC beszámolója szerint elfogadta az Ukrajnának nyújtandó segélyről és Oroszország elleni szankciókról szóló törvényjavaslatot, amelynek megszavazásakor több mint egy tucat republikánus képviselő szembeszállt pártvezetésével, és a javaslat mellett szavazott.
Mintegy 18 republikánus képviselő csatlakozott a demokratákhoz, hogy támogassa az Ukrajna-támogatási törvényt csütörtökön, amely 226-195 arányú szavazással került elfogadásra.
Ez a legújabb példa arra, hogy a republikánusok az utóbbi időben eltávolodnak Donald Trump elnöktől.
Ugyanakkor nem valószínű, hogy a törvényjavaslat törvényerőre lép, mivel azt a szenátusnak is el kell fogadnia, majd Trumpnak alá kell írnia.
Az Ukrajna-támogatási törvény több mint 1 milliárd dollár biztonsági és újjáépítési segélyt biztosítana, és 8 milliárd dollár finanszírozási hitelt engedélyezne Ukrajna védelmi műveleteihez.
A képviselőház csütörtökön kényszerítette ki a szavazást a törvényjavaslatról, miután a törvényjavaslat republikánus támogatói a demokratákhoz csatlakozva aláírtak egy felmentési petíciót, amely lényegében lehetővé teszi a többség számára, hogy megkerülje a vezetést.
Ez egy nappal azután történt, hogy a Képviselőház egy nagyrészt szimbolikus szavazáson elfogadott egy intézkedést, amely megakadályozná Trumpot abban, hogy további katonai lépéseket tegyen Iránban.
Kert Attilát választotta a Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt. vezérigazgatójává szombaton a társaság tulajdonosi jogait gyakorló Független Közmédia Testület (FKT). Kert Attila kinevezését a Mi Hazánk Mozgalom és a Fidesz egyaránt bírálta.
Zár alá vették Seszták Miklós volt nemzeti fejlesztési miniszter házát és autószalonját, az intézkedést több mint kilencmilliárd forint erejéig rendelték el – írta az MTI szombaton.
A Moody's hitelminősítő elismeri a magyarországi gazdaságpolitikai fordulat kézzelfogható eredményeit azzal, hogy két éve változatlan kilátását most stabilra javította – állapította meg Kármán András pénzügyminiszter péntek esti Facebook-bejegyzésében.
Bekérette pénteken az orosz külügyminisztérium Románia moszkvai nagykövetét, Cristian Istratét, és tiltakozó jegyzéket adott át neki amiatt, hogy Bukarest nem adott vízumot a taekwondo Európa-bajnokságra készülő kiskorú orosz sportolóknak.
Nem osztották fel újra a világot, ugyanakkor megpróbálják a folyamatokat a szájuk íze szerint alakítani, mindezt úgy, hogy közben az érdekeik számos ponton ellentétesek – így foglalható össze a sencseni találkozó lényege.
Oroszország elfogadhatónak tartja azt az elképzelést, hogy Ukrajna számára a NATO 5. cikkelye alapján biztonsági garanciákat nyújtsanak – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök különmegbízottja, Jared Kushner.
Románia szándéka, hogy 2027-ben további hozzájárulást nyújtson Ukrajna finanszírozásához és felfegyverzéséhez – jelentette ki Nicușor Dan államelnök csütörtökön Berlinben.
Nem csitul a romániai bevándorlók szociális segélyeivel kapcsolatos visszaélések miatt kirobbant botrány Németországban: már Friedrich Merz kancellár Kereszténydemokrata Uniójának politikusai is a támogatások csökkentését pedzegetik.
Európa ellen hibrid háború zajlik, a Fekete-tenger térsége, így a Neptun Deep gázmező is veszélyessé vált, Románia három módon is próbál védekezni – jelentette ki Nicuşor Dan román államfő csütörtökön.
A világ újbóli érdekszférákra osztását vagy a nagyhatalmak közötti feszültségek csökkentését hozza el a Donald Trump amerikai, Hszi Csin-ping kínai és Vlagyimir Putyin orosz elnök közötti csütörtöki kínai csúcstalálkozó?
szóljon hozzá!