Veszteségek. Volodimir Zelenszkij szerint Oroszország több mint 1,3 millió katonát veszített a háborúban
Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij
A Kreml saját titkos értékelései szerint 2022 februárja óta, azaz Oroszország ukrajnai teljes körű inváziója kezdete óta 1 315 000 orosz katona halt meg vagy sebesült meg a harctéren – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök kedden ukrán hírszerzési jelentésekre hivatkozva.
2026. március 11., 10:002026. március 11., 10:00
Zelenszkij, aki az Oleh Ivascsenkóval, a katonai hírszerzés (HUR) új vezetőjével folytatott találkozót követően nyilatkozott, a közösségi médiában azt mondta, hogy az orosz veszteségek becslése az ukrán hírszerző hálózatok által szerzett dokumentumokból származik.
„Okunk van azt hinni, hogy ezek a számok alulbecsültek” – tette hozzá Zelenszkij.
A legfrissebb jelentések viszonylag összhangban vannak az ukrán vezérkar becsléseivel, amelyek szerint keddig Oroszország körülbelül 1 274 990 katonát vesztett Ukrajnában.
A teljes körű invázió kezdete óta az orosz hatóságok nem hajlandók nyilvánosságra hozni a hadsereg veszteségeinek számát.
Bár kezdetben néhány hivatalos információt közzétettek, már több mint három éve, hogy Oroszország utoljára közzétett bármilyen adatot, még ha jelentősen lecsökkentett számokat is.
„Változás történt az orosz erők halottak és sebesültek arányában: a veszteségek 100 százalékából 62 százalék halott és 38 százalék sebesült” – mondta Zelenszkij.
A 2025 februárjában a müncheni biztonsági konferencián tartott beszédében Zelenszkij azt mondta, hogy csaknem 250 000 orosz katona halt meg, bár ez a szám az elmúlt évben jelentősen emelkedett.
Egyes becslések szerint Oroszország 2025-ben több katonát veszíthetett, mint 2022 és 2024 között összesen.
A függetlennek mondott orosz médiaorgánum, a Mediazona a BBC orosz szolgálatával együttműködve március 2-ig több mint 200 000 Ukrajnában meghalt orosz katona személyazonosságát erősítette meg.
A CSIS 2026. januári jelentése szerint Ukrajna 2022 februárja és 2025 decembere között valószínűleg 500 000 és 600 000 közötti veszteséget szenvedett, ebből 100 000 és 140 000 közöttit harci cselekmények során vesztették el.
Ukrán légierő: csaknem száz drónnal támadta Ukrajnát az orosz hadsereg
Az orosz hadsereg 99 csapásmérő és álcadrónnal támadott ukrajnai civil infrastrukturális létesítményeket szerdára virradóra, a légvédelem az eszközök 90 százalékát megsemmisítette, azonban a csapásoknak halálos áldozatai és sebesültjei is vannak – jelentették katonai és helyhatósági forrásokból származó információk alapján ukrán hírügynökségek.
Az adatok szerint a légvédelem 90 drónt hatástalanított, azonban 6 helyszínen 9 drón célba talált, 3 esetben pedig a lezuhanó roncsok okoztak károkat – tette közzé a légierő parancsnoksága a Telegram-csatornáján.
A hivatalos közlemény kiadáskor még tartott a légitámadás, néhány drón az Ukrajna által ellenőrzött légtérben tartózkodott.
Ketten meghaltak, öt ember pedig megsebesült Harkiv Sevcsenkivszkij kerületében egy civil vállalat ellen szerda reggel végrehajtott dróncsapás következtében – tette közzé Oleh Szinyehubov katonai kormányzó és Ihor Terehov polgármester Telegram-bejegyzéseit idézve az Interfax-Ukrajina hírügynökség. A sebesülteket súlyos állapotban szállították kórházba. A hatóságok azt is jelentették, hogy a becsapódás helyszínén tűz ütött ki.
Egyébként Zelenszkij egy online sajtótájékoztatón arról számolt be, hogy
„Most végrehajtottunk egy sikeres műveletet – megsemmisítettünk egy üzemet Brjanszkban. Ez az üzem az Oroszországi Föderáció összes rakétatípusához gyárt vezérlőrendszereket.” – mondta Zelenszkij, hozzátéve, hogy Olekszandr Szirszkij főparancsnok tájékoztatta őt a támadásról.
A támadás célpontja a Kremnij El gyár volt, egy jelentős orosz mikroelektronikai gyártó, amely Brjanszkban található, és Storm Shadow rakétákkal hajtották végre – közölte az ukrán vezérkar.
A vezérkar szerint a támadás „a orosz agresszor katonai-gazdasági potenciáljának csökkentésére irányuló szisztematikus erőfeszítés része volt”, hozzátéve, hogy „a célpontot eltalálták, és jelentős károkat okoztak a termelési létesítményekben”.
Zelenszkij arról is beszélt, hogy Oroszország célja az ellen hozott energetikai szankciók teljes eltöröltetése, és a kőolaj- és földgázárak ingadozásából igyekszik további erőforrásokra szert tenni.
Az államfő közölte, hogy a hírszerzés részletesen elemzi a rendelkezésre álló adatokat az orosz vezetés szándékairól. Az eddig begyűjtött információk szerint
Zelenszkij szavai szerint
„Oroszország most az elhúzódó közel-keleti háború kockázatára játszik, hogy minél inkább csökkenteni tudja a nemzetközi közösség nyomását magán az Ukrajna elleni háború miatt, és kikerüljön a szankciók alól, ebből kifolyólag pedig további nyereséghez jusson a kőolaj- és gázárak ingadozásából. Vannak információk arról is, hogy az oroszok az energetikai szankciók teljes eltörléséről szeretnének tárgyalni. Ukrajnában már kidolgozták az ellenintézkedéseket, és a partnereket folyamatosan tájékoztatni fogják” – húzta alá Zelenszkij.
Az elnök közölte:
Hangsúlyozta, hogy tovább kell korlátozni az orosz agresszió potenciálját, még ha ez nehéz is a sok globális probléma miatt.
Ukrán elnök: az EU ne hallgasson Magyarország „gengszterizmusával” kapcsolatban
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök arra szólította fel kedden Európa országait, hogy ne maradjanak csendben azokkal a „gengszter” lépésekkel kapcsolatban, amelyekhez a magyar hatóságok Orbán Viktor miniszterelnök vezetésével folyamodtak. Ezt az államfő egy WhatsAppon tartott online sajtótájékoztatón mondta, a magyar hatóságoknak az Oscsadbank ukrán állami pénzintézet munkatársaival szembeni fellépésére utalva.
Zelenszkij arról kérdezték, hogy kapott-e Ukrajna támogatást valamely partnerétől a magyar titkosszolgálatok részéről tapasztalt „gengszterizmus” kapcsán – számolt be az UNIAN ukrán hírügynökség.
„Úgy gondolom, hogy a gengszterizmus kifejezés nagyon találó” – mondta az elnök.
Ukrajna nemzetközi partnereinek álláspontjáról szólva közölte, hogy már sokakkal beszélt erről.
„Még egyszer hivatalosan és nyilvánosan is megismétlem azt, amit sok barátunknak már elmondtam: Európától egy dolgot várunk, hogy ne hallgasson”.
Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter az X-en szólította fel a nemzetközi közösséget, hogy ítélje el Magyarország tettét.
„Lehullott a lepel. Magyarország tisztségviselői már nem is titkolják a zsarolást. Nyíltan bevallják, hogy túszokat ejtenek és pénzt lopnak azért, hogy váltságdíjat követeljenek. Az ilyen cselekedeteket a nevükön kell nevezni: állami terrorizmus. Egyértelmű nemzetközi elítélést követelünk” – írta bejegyzésében.
Az EP Európai Érdemrendet adományoz Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek
Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke nyilvánosságra hozta az újonnan alapított Európai Érdemrend első kitüntetettjeinek neveit, az érdemrend legmagasabb fokozatát idén Angela Merkel volt német kancellár, Lech Walesa volt lengyel elnök, valamint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kapja – tájékoztatott az uniós parlament kedden.
Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésének keretében bejelentett kitüntetettekről az érdemrend úgynevezett kiválasztási bizottsága döntött, amelynek tagja Metsola elnök, Sophie Wilmes és Ewa Kopacz, az EP alelnökei, valamint José Manuel Barroso és Josep Borrell, az Európai Bizottság korábbi elnökei, Michel Barnier, az uniós bizottság korábbi alelnöke, volt francia miniszterelnök, és Enrico Letta volt olasz miniszterelnök.
A kinevezésre vonatkozó javaslatokat a tagállamok állam-, illetve kormányfői, a nemzeti parlamentek elnökei és az uniós intézmények elnökei terjesztették elő.
Tavaly a Schuman-nyilatkozat 75. évfordulója alkalmából az Európai Parlament Elnöksége döntött arról, létrehozza az Európai Érdemrendet azok tiszteletére, akik „jelentős mértékben hozzájárultak az európai integrációhoz vagy az európai értékek előmozdításához és védelméhez”. A rendbe évente legfeljebb 20 embert nevezhetnek ki.
Az EP az Európai Érdemrend „tiszteletreméltó tagjainak” választotta Valdas Adamkus volt litván elnököt, Jerzy Buzek volt lengyel miniszterelnököt, az Európai Parlament volt elnökét, Aníbal Cavaco Silva volt portugál államfőt és miniszterelnököt, Sauli Niinistö volt finn elnököt, Pietro Parolin bíborost, szentszéki államtitkárt, Mary Robinsont, Írország volt elnökét, az ENSZ korábbi emberi jogi főbiztosát, Maia Sandu moldovai köztársasági elnököt, Javier Solana volt uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselőt, Wolfgang Schüssel volt osztrák kancellárt, valamint Jean Claude Trichet-t, az Európai Központi Bank volt elnökét.
Az EP az Európai Érdemrend tagjai közé választotta José Andrés spanyol–amerikai séfet, a World Central Kitchen jótékonysági szervezet alapítóját, Jánisz Szína-Úgo Antetokúnmpo nigériai származású görög kosárlabdázót, Marc Gjidara horvát–francia ügyvédet, Sandra Lejniece lett orvos-akadémikust, Olekszandra Matvijcsuk ukrán ügyvédet, Viviane Redinget, az Európai Bizottság volt alelnökét, valamint a U2 zenekar tagjait.
A bejelentést követően a kitüntetetteket meghívják a hivatalos átadóünnepségre, amelyet május 18-21-én, strasbourgi plenáris ülése keretében rendez az Európai Parlament.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Huszonkét európai ország közös levélben fejezte ki tiltakozását Oroszország részvétele miatt a Velencei Biennálén, amit a nemzetközi művészeti fesztivál igazgatója, Pietrangelo Buttafuoco cenzúrának minősített kedden.
Legkevesebb hat ember meghalt és négyen megsérültek egy távolsági buszon keletkezett tűzben kedden Svájc nyugati részén, az ügyben a helyi rendőrség nyomozást indított.
Még egy hétig regisztrálhatnak a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az áprilisi országgyűlési választásra; jelenleg mintegy 476 ezren szerepelnek a levélben szavazók névjegyzékében – derült ki a Nemzeti Választási Iroda adataiból.
Miközben Irán közlése szerint az eddigi legnagyobb mértékű csapást indította Izrael és a környező arab országok ellen, az izraeli hadsereg szerdán reggel közölte: újabb támadási hullámot indított Teherán ellen.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!