
Az ukrán elnök felszólalt az észt parlamentben
Fotó: Ukrán elnöki hivatal
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint a hadköteles korú ukrán férfiaknak maguktól vissza kellene térniük külföldről Ukrajnába, legalább azért, hogy adójukkal államuk gazdaságát és védelmét támogassák. Ezzel egy időben a kijevi parlament visszaküldte átdolgozásra a kormánynak a mozgósítás javítását célzó, parázs vitákat kiváltó törvényjavaslatot.
2024. január 11., 17:582024. január 11., 17:58
2024. január 11., 18:082024. január 11., 18:08
Erről az államfő csütörtökön beszélt Tallinnban, amikor Kaja Kallas észt miniszterelnökkel közösen nyilatkozott újságíróknak. Zelenszkijt arról kérdezték, hogy véleménye szerint Észtországnak át kell-e adnia Ukrajnának a hadköteles korú ukránokat mozgósítás céljából. Zelenszkij azt válaszolta, hogy az orosz invázió kezdetén különböző nemű és korú emberek hagyták el Ukrajnát, mert senki sem tudta, mi következik, ezért ukrán állampolgárok elmenekültek, Ukrajna szomszédai pedig megnyitották határaikat.
„A háború elején visszafoglaltuk a megszállt területek ötven százalékát. Fiaink két éve harcolnak, miközben vannak olyanok, akik jogellenes lépték át a határt” – idézte az Ukrajinszka Pravda hírportál az elnököt. Kiemelte, hogy jelenleg egy ukrán katonára mindössze 6-8 adófizető állampolgár jut. „Ha meg akarjuk menteni Ukrajnát, Európát, akkor mindannyiunknak meg kell értenünk: vagy állampolgárok vagyunk, akik a fronton vannak, vagy olyan polgárok vagyunk, akik dolgoznak és adót fizetnek. Mert nem lesz pénz a katonáinkra. Ha pedig nincs pénz, nem lesz katona, és nem lesz senki, aki megvédje Ukrajnát” – hangsúlyozta.
Az UNIAN ukrán hírügynökség beszámolója szerint Alar Karis észt elnökkel tartott közös sajtótájékoztatóján – kérdésre válaszolva – Zelenszkij elvetette az azonnali tűzszünet lehetőségét, mondván, hogy abból csakis Oroszország húzna hasznot. „Az ukrajnai csatatéren Ukrajna területén egy tűzszünet nem jelentené a háború végét, és nem vezetne politikai párbeszédhez az Oroszországi Föderációval, vagy bárki mással” – hangsúlyozta az ukrán államfő.
David Arahamija, a törvényhozási többséget alkotó Nép Szolgája párt frakcióvezetője csütörtökön a Telegramon közölte, hogy ezzel egyidejűleg a képviselőknek az előterjesztéssel kapcsolatos javaslatait is megküldték az illetékes parlamenti bizottságoknak és munkacsoportoknak. Arahamija közölte, hogy csütörtökön a parlament egyeztető tanácsa zárt ülésen tárgyalt a katonai vezetéssel. A tanácskozáson Valerij Zaluzsnij főparancsnok, Szerhij Saptala vezérkari főnök, Rusztem Umerov védelmi miniszter, valamint a törvényhozás vezetése, frakcióvezetők és bizottsági elnökök voltak jelen.
Az Ukrajinszka Pravda hírportál arra emlékeztetett, hogy a mozgósításról, a katonai nyilvántartásba vételről és a katonai szolgálat javításáról szóló törvényjavaslat sok vitát váltott ki. A Nép Szolgája párt frakcióvezetője szerint a képviselők megértik a katonai vezetés kérését, és készek teljesíteni, de nem minden részét tudják támogatni az előterjesztésnek. Egyes rendelkezések – mint írta – közvetlenül sértik az emberi jogokat, míg mások rosszul vannak megfogalmazva. Arahamija ugyanakkor megerősítette, hogy minden politikai erő megértette és támogatja a mozgósítás szükségességét.
A kabinet azt javasolta, hogy a mozgósítási kötelezettséget nem teljesítő állampolgárokkal szemben korlátozásokat vezessenek be, a katonai nyilvántartásba vételi szabályokat és a honvédelmi jogszabályokat megsértőket sújtsák pénzbírsággal, az orvosi vizsgálaton való megjelenés megtagadásáért és a mozgósítás bármilyen módon történő kijátszásáért pedig szabjanak ki szabadságvesztést. Dmitro Lubinec, a parlament emberi jogi biztosa ezzel szemben kijelentette, hogy a mozgósításról szóló törvénytervezet egyes rendelkezései ellentmondhatnak az alkotmánynak. Mihalo Podoljak, az elnöki hivatal vezetőjének tanácsadója egy tévéműsorban azt ígérte, hogy a törvényjavaslatot csakis bizonyos módosítások után bocsátják szavazásra a törvényhozásban. A parlament korrupcióellenes bizottsága január 8-i ülésén arra az álláspontra helyezkedett, hogy a törvénytervezet korrupciós kockázatokat rejt magában.

A NATO továbbra is támogatja Ukrajnát, mivel Oroszország nem mutatja a békére törekvés jeleit, a szövetségesek további pénzügyi támogatást, több légvédelmi eszközt és lőszert, valamint egy kiképzőközpontot biztosítanak az ukrán pilóták számára.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a nemzetbiztonsági tanács szerdai ülésén megerősítette: partnereitől elutasító választ kapott arra a kérésére, hogy biztosítsanak további légvédelmi eszközöket ballisztikus rakéták ellen.
A Tisza-frakció kezdeményezte, hogy a parlament jövő kedden válassza meg Magyarország új köztársasági elnökét.
A közösségi médiában terjedő fél- és álinformációk vezettek ahhoz, hogy múlt héten több tízezer migrns indult útnak Marokkóból, hogy átússzon a Spanyolországhoz tartozó enklávéba, Ceutába.
Legkevesebb tizenöten meghaltak az ukrán fővárost és környékét keddre virradóra ért tömeges orosz légitámadás következtében, a sebesültek száma meghaladja az ötvenet – jelentették az ukrán hatóságok.
Az amerikai hadsereg egyik kulcsfontosságú rakétavédelmi rendszeréhez tartozó elfogórakétáinak közel 80 százalékát felhasználta, miközben a Pentagon lőszerkészlete „veszélyesen alacsony” – derül ki a helyzetet ismerő több forrásból.
Az alacsony vízállás miatt ismét láthatóvá váltak a második világháborús német hajók a Duna szerbiai szakaszán, a román határhoz közeli Prahovónál. Ez legutóbb négy évvel ezelőtt történt, amikor szintén rendkívül alacsony volt a folyó vízállása.
Visszavonta az M1 Híradó bejelentett főszerkesztőjének és műsorvezetőjének – Hajdú Gábornak és Borsa Miklósnak – megbízását a közmédia vezetősége – közölte a Duna Médiaszolgáltató Zrt. Sajtó és Marketing Irodája kedden az MTI-vel.
Ukrajna soha nem lesz a NATO tagja – jelentette ki Valerij Zaluzsnij, Ukrajna londoni nagykövete, az ukrán hadsereg korábbi főparancsnoka.
236 066, Ukrajnában elesett orosz katona személyazonosságát erősítette meg a Mediazona orosz független sajtóorgánum a BBC orosz nyelvű szolgálatával együttműködve.
Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy hétfőn megkezdődnek az új tárgyalások Iránnal, miután lefújta az ország ellen tervezett, saját szavai szerint „hatalmas” csapásokat.
szóljon hozzá!