
Az ukrán elnök felszólalt az észt parlamentben
Fotó: Ukrán elnöki hivatal
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint a hadköteles korú ukrán férfiaknak maguktól vissza kellene térniük külföldről Ukrajnába, legalább azért, hogy adójukkal államuk gazdaságát és védelmét támogassák. Ezzel egy időben a kijevi parlament visszaküldte átdolgozásra a kormánynak a mozgósítás javítását célzó, parázs vitákat kiváltó törvényjavaslatot.
2024. január 11., 17:582024. január 11., 17:58
2024. január 11., 18:082024. január 11., 18:08
Erről az államfő csütörtökön beszélt Tallinnban, amikor Kaja Kallas észt miniszterelnökkel közösen nyilatkozott újságíróknak. Zelenszkijt arról kérdezték, hogy véleménye szerint Észtországnak át kell-e adnia Ukrajnának a hadköteles korú ukránokat mozgósítás céljából. Zelenszkij azt válaszolta, hogy az orosz invázió kezdetén különböző nemű és korú emberek hagyták el Ukrajnát, mert senki sem tudta, mi következik, ezért ukrán állampolgárok elmenekültek, Ukrajna szomszédai pedig megnyitották határaikat.
„A háború elején visszafoglaltuk a megszállt területek ötven százalékát. Fiaink két éve harcolnak, miközben vannak olyanok, akik jogellenes lépték át a határt” – idézte az Ukrajinszka Pravda hírportál az elnököt. Kiemelte, hogy jelenleg egy ukrán katonára mindössze 6-8 adófizető állampolgár jut. „Ha meg akarjuk menteni Ukrajnát, Európát, akkor mindannyiunknak meg kell értenünk: vagy állampolgárok vagyunk, akik a fronton vannak, vagy olyan polgárok vagyunk, akik dolgoznak és adót fizetnek. Mert nem lesz pénz a katonáinkra. Ha pedig nincs pénz, nem lesz katona, és nem lesz senki, aki megvédje Ukrajnát” – hangsúlyozta.
Az UNIAN ukrán hírügynökség beszámolója szerint Alar Karis észt elnökkel tartott közös sajtótájékoztatóján – kérdésre válaszolva – Zelenszkij elvetette az azonnali tűzszünet lehetőségét, mondván, hogy abból csakis Oroszország húzna hasznot. „Az ukrajnai csatatéren Ukrajna területén egy tűzszünet nem jelentené a háború végét, és nem vezetne politikai párbeszédhez az Oroszországi Föderációval, vagy bárki mással” – hangsúlyozta az ukrán államfő.
David Arahamija, a törvényhozási többséget alkotó Nép Szolgája párt frakcióvezetője csütörtökön a Telegramon közölte, hogy ezzel egyidejűleg a képviselőknek az előterjesztéssel kapcsolatos javaslatait is megküldték az illetékes parlamenti bizottságoknak és munkacsoportoknak. Arahamija közölte, hogy csütörtökön a parlament egyeztető tanácsa zárt ülésen tárgyalt a katonai vezetéssel. A tanácskozáson Valerij Zaluzsnij főparancsnok, Szerhij Saptala vezérkari főnök, Rusztem Umerov védelmi miniszter, valamint a törvényhozás vezetése, frakcióvezetők és bizottsági elnökök voltak jelen.
Az Ukrajinszka Pravda hírportál arra emlékeztetett, hogy a mozgósításról, a katonai nyilvántartásba vételről és a katonai szolgálat javításáról szóló törvényjavaslat sok vitát váltott ki. A Nép Szolgája párt frakcióvezetője szerint a képviselők megértik a katonai vezetés kérését, és készek teljesíteni, de nem minden részét tudják támogatni az előterjesztésnek. Egyes rendelkezések – mint írta – közvetlenül sértik az emberi jogokat, míg mások rosszul vannak megfogalmazva. Arahamija ugyanakkor megerősítette, hogy minden politikai erő megértette és támogatja a mozgósítás szükségességét.
A kabinet azt javasolta, hogy a mozgósítási kötelezettséget nem teljesítő állampolgárokkal szemben korlátozásokat vezessenek be, a katonai nyilvántartásba vételi szabályokat és a honvédelmi jogszabályokat megsértőket sújtsák pénzbírsággal, az orvosi vizsgálaton való megjelenés megtagadásáért és a mozgósítás bármilyen módon történő kijátszásáért pedig szabjanak ki szabadságvesztést. Dmitro Lubinec, a parlament emberi jogi biztosa ezzel szemben kijelentette, hogy a mozgósításról szóló törvénytervezet egyes rendelkezései ellentmondhatnak az alkotmánynak. Mihalo Podoljak, az elnöki hivatal vezetőjének tanácsadója egy tévéműsorban azt ígérte, hogy a törvényjavaslatot csakis bizonyos módosítások után bocsátják szavazásra a törvényhozásban. A parlament korrupcióellenes bizottsága január 8-i ülésén arra az álláspontra helyezkedett, hogy a törvénytervezet korrupciós kockázatokat rejt magában.

A NATO továbbra is támogatja Ukrajnát, mivel Oroszország nem mutatja a békére törekvés jeleit, a szövetségesek további pénzügyi támogatást, több légvédelmi eszközt és lőszert, valamint egy kiképzőközpontot biztosítanak az ukrán pilóták számára.
Megrázta a NATO-t Robert Fico szlovák miniszterelnök hétvégi kijelentése, amelyben jelezte: nem biztos, hogy Szlovákia betartaná, ha a szövetség belekeveredne az ukrajnai háborúba.
A német Kereszténydemokrata Unió (CDU) gyenge tartományi választási eredményei ellenére, amelyeket Mecklenburg-Elő-Pomerániában és Berlinben ért el vasárnap, a CDU-elnök Friedrich Merz kancellár továbbra is hivatalban akar maradni.
Románia teljes jogú schengeni csatlakozásával eltűntek a sorompók és az állandó ellenőrzések a román–magyar határon, a rendőrségi kontroll azonban nem szűnt meg, hanem a határvonaltól a mélységi területekre és a fő közlekedési útvonalakra helyeződött át.
A Kárpátok szélesebben vett régióját tömörítő formátum, a Kárpáti Nyolcak (C8) létrejöttét jelentette be az ukrán elnök az új országcsoport első csúcstalálkozóján a nyugat-ukrajnai Ivano-Frankivszk megyében.
Vizsgálatot indít a román külügyminisztérium, miután kiderült: az Ukrajna Odesszai régiójában található Kartal (Orlivka) településen a megnyitása után szinte azonnal bezártak egy román nyelvű első osztályt.
Románia nem akar választani az Európai Unió és az Egyesült Államok között, mindkettővel jó kapcsolatot szeretne – jelentette ki Oana Țoiu külügyminiszter.
Tizenöt éves kor alatt nem lehet saját közösségi médiás fiókjuk a kiskorúaknak – derült ki abból a gyermekvédelmi javaslatcsomagból, amit szerdán mutattak be Brüsszelben.
Az Irán ellen folyó, hat hónapja tartó amerikai háború eddig 38 milliárd dollárba került, és ez az összeg várhatóan havonta 3 milliárd dollárral fog emelkedni – jelentette kedden a washingtoni Kongresszus független költségvetési szakértője.
Erősebb, függetlenebb Európa formálódik, amely a korábbinál jobban képes megvédeni magát, és ez az az Európa, melyre büszkék lehetünk – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán.
Donald Trump amerikai elnök hétfőn azt állította, hogy Ukrajna és Oroszország megállapodott az „energetikai célpontok” elleni támadások leállításáról, miközben világszerte tovább emelkednek az üzemanyagárak.
szóljon hozzá!