Hirdetés

Zelenszkij elveti a tűzszünetet, és legalább adózni hazavárja férfi honfitársait

Az ukrán elnök felszólalt az észt parlamentben •  Fotó: Ukrán elnöki hivatal

Az ukrán elnök felszólalt az észt parlamentben

Fotó: Ukrán elnöki hivatal

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint a hadköteles korú ukrán férfiaknak maguktól vissza kellene térniük külföldről Ukrajnába, legalább azért, hogy adójukkal államuk gazdaságát és védelmét támogassák. Ezzel egy időben a kijevi parlament visszaküldte átdolgozásra a kormánynak a mozgósítás javítását célzó, parázs vitákat kiváltó törvényjavaslatot.

Hírösszefoglaló

2024. január 11., 17:582024. január 11., 17:58

2024. január 11., 18:082024. január 11., 18:08

Erről az államfő csütörtökön beszélt Tallinnban, amikor Kaja Kallas észt miniszterelnökkel közösen nyilatkozott újságíróknak. Zelenszkijt arról kérdezték, hogy véleménye szerint Észtországnak át kell-e adnia Ukrajnának a hadköteles korú ukránokat mozgósítás céljából. Zelenszkij azt válaszolta, hogy az orosz invázió kezdetén különböző nemű és korú emberek hagyták el Ukrajnát, mert senki sem tudta, mi következik, ezért ukrán állampolgárok elmenekültek, Ukrajna szomszédai pedig megnyitották határaikat.

Később viszont szavai szerint a helyzet megváltozott, így legalább a férfiaknak vissza kellett volna már térniük.

Hirdetés

„A háború elején visszafoglaltuk a megszállt területek ötven százalékát. Fiaink két éve harcolnak, miközben vannak olyanok, akik jogellenes lépték át a határt” – idézte az Ukrajinszka Pravda hírportál az elnököt. Kiemelte, hogy jelenleg egy ukrán katonára mindössze 6-8 adófizető állampolgár jut. „Ha meg akarjuk menteni Ukrajnát, Európát, akkor mindannyiunknak meg kell értenünk: vagy állampolgárok vagyunk, akik a fronton vannak, vagy olyan polgárok vagyunk, akik dolgoznak és adót fizetnek. Mert nem lesz pénz a katonáinkra. Ha pedig nincs pénz, nem lesz katona, és nem lesz senki, aki megvédje Ukrajnát” – hangsúlyozta.

Az UNIAN ukrán hírügynökség beszámolója szerint Alar Karis észt elnökkel tartott közös sajtótájékoztatóján – kérdésre válaszolva – Zelenszkij elvetette az azonnali tűzszünet lehetőségét, mondván, hogy abból csakis Oroszország húzna hasznot. „Az ukrajnai csatatéren Ukrajna területén egy tűzszünet nem jelentené a háború végét, és nem vezetne politikai párbeszédhez az Oroszországi Föderációval, vagy bárki mással” – hangsúlyozta az ukrán államfő.

Ezzel egy időben az ukrán parlament visszaküldte átdolgozásra a kormánynak a mozgósítás javítását célzó, parázs vitákat kiváltó törvényjavaslatot.

David Arahamija, a törvényhozási többséget alkotó Nép Szolgája párt frakcióvezetője csütörtökön a Telegramon közölte, hogy ezzel egyidejűleg a képviselőknek az előterjesztéssel kapcsolatos javaslatait is megküldték az illetékes parlamenti bizottságoknak és munkacsoportoknak. Arahamija közölte, hogy csütörtökön a parlament egyeztető tanácsa zárt ülésen tárgyalt a katonai vezetéssel. A tanácskozáson Valerij Zaluzsnij főparancsnok, Szerhij Saptala vezérkari főnök, Rusztem Umerov védelmi miniszter, valamint a törvényhozás vezetése, frakcióvezetők és bizottsági elnökök voltak jelen.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál arra emlékeztetett, hogy a mozgósításról, a katonai nyilvántartásba vételről és a katonai szolgálat javításáról szóló törvényjavaslat sok vitát váltott ki. A Nép Szolgája párt frakcióvezetője szerint a képviselők megértik a katonai vezetés kérését, és készek teljesíteni, de nem minden részét tudják támogatni az előterjesztésnek. Egyes rendelkezések – mint írta – közvetlenül sértik az emberi jogokat, míg mások rosszul vannak megfogalmazva. Arahamija ugyanakkor megerősítette, hogy minden politikai erő megértette és támogatja a mozgósítás szükségességét.

December 25-én vált ismertté, hogy a kormány benyújtotta a parlament elé a mozgósításról szóló törvényjavaslatot, amely szabályozza egyebek mellett azt, hogy a katonai szolgálatra való behívás alól kik mentesülhetnek, beleértve a fogyatékkal élőket.

A kabinet azt javasolta, hogy a mozgósítási kötelezettséget nem teljesítő állampolgárokkal szemben korlátozásokat vezessenek be, a katonai nyilvántartásba vételi szabályokat és a honvédelmi jogszabályokat megsértőket sújtsák pénzbírsággal, az orvosi vizsgálaton való megjelenés megtagadásáért és a mozgósítás bármilyen módon történő kijátszásáért pedig szabjanak ki szabadságvesztést. Dmitro Lubinec, a parlament emberi jogi biztosa ezzel szemben kijelentette, hogy a mozgósításról szóló törvénytervezet egyes rendelkezései ellentmondhatnak az alkotmánynak. Mihalo Podoljak, az elnöki hivatal vezetőjének tanácsadója egy tévéműsorban azt ígérte, hogy a törvényjavaslatot csakis bizonyos módosítások után bocsátják szavazásra a törvényhozásban. A parlament korrupcióellenes bizottsága január 8-i ülésén arra az álláspontra helyezkedett, hogy a törvénytervezet korrupciós kockázatokat rejt magában.

korábban írtuk

Továbbra is támogatja a NATO Ukrajnát az Oroszország elleni háborúban
Továbbra is támogatja a NATO Ukrajnát az Oroszország elleni háborúban

A NATO továbbra is támogatja Ukrajnát, mivel Oroszország nem mutatja a békére törekvés jeleit, a szövetségesek további pénzügyi támogatást, több légvédelmi eszközt és lőszert, valamint egy kiképzőközpontot biztosítanak az ukrán pilóták számára.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. szeptember 21., hétfő

Vita a NATO 5. cikkelyéről, miután Fico jelezte: Szlovákia nem biztos, hogy betartja. De mit is rögzít?

Megrázta a NATO-t Robert Fico szlovák miniszterelnök hétvégi kijelentése, amelyben jelezte: nem biztos, hogy Szlovákia betartaná, ha a szövetség belekeveredne az ukrajnai háborúba.

Vita a NATO 5. cikkelyéről, miután Fico jelezte: Szlovákia nem biztos, hogy betartja. De mit is rögzít?
Hirdetés
2026. szeptember 21., hétfő

Merz nehéz helyzetben, miután pártja újabb tartományban kapott ki nagyon az AfD-től

A német Kereszténydemokrata Unió (CDU) gyenge tartományi választási eredményei ellenére, amelyeket Mecklenburg-Elő-Pomerániában és Berlinben ért el vasárnap, a CDU-elnök Friedrich Merz kancellár továbbra is hivatalban akar maradni.

Merz nehéz helyzetben, miután pártja újabb tartományban kapott ki nagyon az AfD-től
2026. szeptember 21., hétfő

Eltűntek a sorompók, de a rendőrök nem: így ellenőrzik a román–magyar határt Schengen után

Románia teljes jogú schengeni csatlakozásával eltűntek a sorompók és az állandó ellenőrzések a román–magyar határon, a rendőrségi kontroll azonban nem szűnt meg, hanem a határvonaltól a mélységi területekre és a fő közlekedési útvonalakra helyeződött át.

Eltűntek a sorompók, de a rendőrök nem: így ellenőrzik a román–magyar határt Schengen után
2026. szeptember 18., péntek

Kárpáti Nyolcak: új országcsoport Romániával és Magyarországgal, román igénnyel a kisebbségvédelemre

A Kárpátok szélesebben vett régióját tömörítő formátum, a Kárpáti Nyolcak (C8) létrejöttét jelentette be az ukrán elnök az új országcsoport első csúcstalálkozóján a nyugat-ukrajnai Ivano-Frankivszk megyében.

Kárpáti Nyolcak: új országcsoport Romániával és Magyarországgal, román igénnyel a kisebbségvédelemre
Hirdetés
2026. szeptember 17., csütörtök

Négy napig működhetett egy új román nyelvű osztály Ukrajnában, aztán gyorsan bezáratták

Vizsgálatot indít a román külügyminisztérium, miután kiderült: az Ukrajna Odesszai régiójában található Kartal (Orlivka) településen a megnyitása után szinte azonnal bezártak egy román nyelvű első osztályt.

Négy napig működhetett egy új román nyelvű osztály Ukrajnában, aztán gyorsan bezáratták
2026. szeptember 17., csütörtök

EU vagy Egyesült Államok? A külügyminiszter elmondta, melyiket választja Románia

Románia nem akar választani az Európai Unió és az Egyesült Államok között, mindkettővel jó kapcsolatot szeretne – jelentette ki Oana Țoiu külügyminiszter.

EU vagy Egyesült Államok? A külügyminiszter elmondta, melyiket választja Románia
2026. szeptember 16., szerda

Drasztikus korlátozások körvonalazódnak a kiskorúak közösségimédia-használatát illetően

Tizenöt éves kor alatt nem lehet saját közösségi médiás fiókjuk a kiskorúaknak – derült ki abból a gyermekvédelmi javaslatcsomagból, amit szerdán mutattak be Brüsszelben.

Drasztikus korlátozások körvonalazódnak a kiskorúak közösségimédia-használatát illetően
Hirdetés
2026. szeptember 16., szerda

Óriási összegeket emésztett eddig fel az iráni háború, és még messze a vége. De mekkora kárt okozott Romániának?

Az Irán ellen folyó, hat hónapja tartó amerikai háború eddig 38 milliárd dollárba került, és ez az összeg várhatóan havonta 3 milliárd dollárral fog emelkedni – jelentette kedden a washingtoni Kongresszus független költségvetési szakértője.

Óriási összegeket emésztett eddig fel az iráni háború, és még messze a vége. De mekkora kárt okozott Romániának?
2026. szeptember 16., szerda

Erősebb, függetlenebb Európát vizionál Ursula von der Leyen, szó esett a magyarországi választásokról is

Erősebb, függetlenebb Európa formálódik, amely a korábbinál jobban képes megvédeni magát, és ez az az Európa, melyre büszkék lehetünk – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán.

Erősebb, függetlenebb Európát vizionál Ursula von der Leyen, szó esett a magyarországi választásokról is
2026. szeptember 15., kedd

Az ukrajnai vagy az iráni háború okoz nagyobb problémát a világ üzemanyag-ellátásában?

Donald Trump amerikai elnök hétfőn azt állította, hogy Ukrajna és Oroszország megállapodott az „energetikai célpontok” elleni támadások leállításáról, miközben világszerte tovább emelkednek az üzemanyagárak.

Az ukrajnai vagy az iráni háború okoz nagyobb problémát a világ üzemanyag-ellátásában?
Hirdetés
Hirdetés