Fotó: NATO.int
A NATO továbbra is támogatja Ukrajnát, mivel Oroszország nem mutatja a békére törekvés jeleit, a szövetségesek további pénzügyi támogatást, több légvédelmi eszközt és lőszert, valamint egy kiképzőközpontot biztosítanak az ukrán pilóták számára – közölte a brüsszeli székhelyű testület szerdán.
2024. január 11., 09:112024. január 11., 09:11
A NATO-Ukrajna Tanács szerdai nagyköveti szintű brüsszeli ülésén a felek egyetértettek, hogy a jelenlegi helyzetben még fontosabb, hogy a szövetségesek támogassák Ukrajna szabadságharcát és az önvédelemhez való jogát – olvasható a testület által kiadott sajtóközleményben.
A közlemény szerint az elmúlt évben Ukrajna jelentős előrelépést tett a harctéren, visszaszerezte az Oroszország által elfoglalt terület 50 százalékát.
– írták.
A NATO közlése szerint a szövetségesek is elítélték az Ukrajna elleni orosz légicsapásokat és a ballisztikus rakéták, valamint drónok telepítését Észak-Koreából és Iránból.
„Egy év leforgása alatt Putyin másodszor is tömeges légicsapásokkal próbálja meg kifárasztani Ukrajnát, de nem fog sikerrel járni. Oroszország kegyetlen kampánya csak erősíti Ukrajna elszántságát” – nyilatkozta Jens Stoltenberg NATO-főtitkár.
Hozzátette:
Továbbra is kitartunk a bátor ukránok mellett, akik visszavágnak Oroszország agresszív támadásainak.”
Eközben
Erről Zelenszkij szerdán Vilniusban beszélt újságíróknak, miután megbeszélést folytatott Gitanas Nauseda litván elnökkel. Az ukrán államfő szerint országa partnerei nem követelik Kijevtől a háború befagyasztását.
„Semmiféle nyomás nincs a partnerek részéről védekezésünk beszüntetésére és a konfliktus befagyasztására, legalábbis egyelőre. Különböző hangok, viták vannak erről, hallottam, olvastam ilyeneket a médiában, és ismerem őket. Úgy gondolom, hogy partnereink arra még nem állnak készen, hogy megfelelő jelzéseket adjanak nekünk. Én legalábbis személyesen nem hallottam ilyeneket" – mondta.
Zelenszkij meggyőződését fejezte ki afelől, hogy Putyin egész Ukrajnát el akarja foglalni. Ezzel összefüggésben arra figyelmeztetett, hogy a partnerországok bizonytalankodásai az Ukrajnának nyújtandó segítségek tekintetében az agresszió folytatására ösztönzik Oroszország elnökét. Úgy fogalmazott: Putyin addig nem nyugszik, amíg le nem rombolja Ukrajnát.
– tette hozzá.
Az elnök kitért arra, hogy Ukrajna jelenleg hiányt szenved korszerű légvédelmi rendszerekben. Emlékeztetett arra, hogy Oroszország december utolsó és január első napjaiban polgári infrastrukturális létesítményekre mért mintegy ötszáz csapást rakétákkal és drónokkal. „Ezeknek átlagosan 70 százalékát tudtuk megsemmisíteni. Sajnos, embereket vesztettünk” – mutatott rá. Közölte, hogy Ukrajnában a drónok elleni küzdelemre és saját drónok gyártására összpontosítanak.
Zelenszkij kitért arra, hogy
„Két konkrét dolgot szeretnék kapni: egy védelmi és egy politikai döntést. Ami a védelmet illeti, a lényeg Ukrajna légvédelmének megerősítése. Nagy szükségünk van olyan légvédelmi rendszerekre és rakétákra, amelyek hatékonyak az orosz ballisztikus fegyverekkel szemben” – magyarázta. A politikai döntés tekintetében
A litván elnök szerint az lenne a washingtoni csúcs sikere, ha a vilniusi csúcson született határozatkora építve megtennék a következő lépést. Míg a vilniusi csúcs előtt még voltak kétségek, hogy Ukrajna tagja lesz-e a NATO-nak, a csúcs után viszont már az a kérdés vált időszerűvé, hogy pontosan mikor lesz a szövetség tagja” – fejtette ki. Nauseda hozzáfűzte egyúttal, hogy a washingtoni csúcstalálkozó előtt Ukrajnának az éves nemzeti program végrehajtására kell összpontosítania.
Ferenc pápa: A sok más konfliktus miatt „elfelejtett háborúvá” válhat az ukrajnai
Ferenc pápa attól tart, hogy a jelenleg zajló más konfliktusok miatt elterelődik a nemzetközi figyelem az Oroszország által Ukrajna ellen folytatott, közel két éve tartó háborúról – derül ki abból a levélből, amelyet a pápa az ukrán görögkatolikus egyház vezetőjének írt.
Az ukrán egyház közleménye szerint a katolikus egyházfő aggodalmát fejezte ki, hogy „az egyre tragikusabbá váló nemzetközi helyzetben az ukrajnai háború feledésbe merülhet”.
A pápa Szvjatoszlav Sevcsuk nagyérsek levelére válaszolt, és a közlemény szerint arra is kitért, hogy a civilek és az alapvető polgári infrastruktúra ellen indított támadások „gyalázatosak, elfogadhatatlanok és semmilyen módon nem indokolhatók”.
Egyúttal felszólította a nemzetközi közösséget, valamint a konfliktusban érintett összes felet, hogy keressenek békés megoldásokat a háború lezárására.
Harkivi szállodába csapódtak orosz rakéták
Két orosz rakéta csapódott be szerda este az északkelet-ukrajnai Harkivban egy szállodába, tizenegy ember, köztük török újságírók sérültek meg – közölte a város polgármestere, Igor Terehov.
Az egyik sérült nagyon súlyos állapotban van.
A polgármester szerint több másik épület, köztük két lakóház, valamint autók is megrongálódtak a támadásban.
Oleg Szinehubov, a Harkivi terület regionális katonai közigazgatásának vezetője szerint a két orosz Sz-300-as rakéta este fél tizenegy körül csapódott be a Kijevszkij kerületben található, 30 civilnek otthont adó szállodába.
A tizenegy sebesült közül kilencet kórházba szállítottak, kettőt pedig a helyszínen elláttak – tette hozzá a Telegramon. Szinehubov jelezte, hogy a legsúlyosabb sérült egy 35 éves férfi. A többi sérült három 31 és 38 év közötti férfi és hét 23 és 71 év közötti nő – tette hozzá.
Az orosz határtól mintegy harminc kilométerre fekvő Harkiv, Ukrajna második legnagyobb városa ellen az oroszok rendszeresen intéznek légicsapásokat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa Románia kérésére rendkívüli ülést tart az Oroszország által elkövetett román légtérsértés ügyében; Oana Țoiu a nemzetközi jogsértésekről és az Oroszország tettei által generált kockázatokról fog beszélni a megbeszélésen.
Megőrizte mandátumát Octavian Ursu, a németországi Görlitz Romániában született polgármestere.
Nem véletlenül sértette meg Románia légterét a péntekre virradóra egy galaci panelházba becsapódó orosz drón – vélekedik Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
A magyar köztársaság nem Sulyok Tamásé, nem is Orbán Viktoré, nem egy párté és nem egy politikai rendszeré, hanem a magyar emberek közös alkotása – mondta a miniszterelnök hétfőn a Sándor-palota előtt tartott rendkívüli sajtótájékoztatón.
Továbbra is betöltöm köztársasági elnöki tisztségemet, és gyakorlom az alaptörvényben és a jogszabályokban meghatározott hatásköreimet – jelentette ki Sulyok Tamás államfő vasárnap este a Facebookon közzétett videójában.
Több külföldi és magyar embert is előállítottak pénteken a rendőrök a labdarúgó Bajnokok Ligája hétvégi döntője előtt, drukkerek egy csoportja össze is verekedett – közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság a police.hu oldalon.
Vlagyimir Putyin pénteken kijelentette, hogy „Oroszország soha nem fenyegette és nem is fenyegeti az európai államokat”, miután az uniós országok Moszkvát tették felelőssé azért, hogy egy drón egy galaci tömbházra zuhant.
Középiskolai ballagó diákok magyar zászlót égettek Szabadka központjában pénteken – közölte az egyik szemtanú vallomását a Szabad Magyar Szó vajdasági hírportál. Az esetről a Szabad Magyar Szó is beszámolt.
Gúnyos hangvételű közleményben reagált az orosz nagykövetség, miután a román külügy berendelte Vlagyimir Lipajev nagykövetet annak nyomán, hogy péntekre virradóra orosz drón csapódott egy galaci panelházba, megsebesítve két embert.
Vlagyimir Putyin pénteken kétségbe vonta, hogy orosz eredetű volt az a drón, amely az éjszaka folyamán egy galaci tömbházra zuhant, és bizonyítékokat kért Romániától erre vonatkozóan.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!