
Az ukrán elnök felszólalt az észt parlamentben
Fotó: Ukrán elnöki hivatal
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint a hadköteles korú ukrán férfiaknak maguktól vissza kellene térniük külföldről Ukrajnába, legalább azért, hogy adójukkal államuk gazdaságát és védelmét támogassák. Ezzel egy időben a kijevi parlament visszaküldte átdolgozásra a kormánynak a mozgósítás javítását célzó, parázs vitákat kiváltó törvényjavaslatot.
2024. január 11., 17:582024. január 11., 17:58
2024. január 11., 18:082024. január 11., 18:08
Erről az államfő csütörtökön beszélt Tallinnban, amikor Kaja Kallas észt miniszterelnökkel közösen nyilatkozott újságíróknak. Zelenszkijt arról kérdezték, hogy véleménye szerint Észtországnak át kell-e adnia Ukrajnának a hadköteles korú ukránokat mozgósítás céljából. Zelenszkij azt válaszolta, hogy az orosz invázió kezdetén különböző nemű és korú emberek hagyták el Ukrajnát, mert senki sem tudta, mi következik, ezért ukrán állampolgárok elmenekültek, Ukrajna szomszédai pedig megnyitották határaikat.
„A háború elején visszafoglaltuk a megszállt területek ötven százalékát. Fiaink két éve harcolnak, miközben vannak olyanok, akik jogellenes lépték át a határt” – idézte az Ukrajinszka Pravda hírportál az elnököt. Kiemelte, hogy jelenleg egy ukrán katonára mindössze 6-8 adófizető állampolgár jut. „Ha meg akarjuk menteni Ukrajnát, Európát, akkor mindannyiunknak meg kell értenünk: vagy állampolgárok vagyunk, akik a fronton vannak, vagy olyan polgárok vagyunk, akik dolgoznak és adót fizetnek. Mert nem lesz pénz a katonáinkra. Ha pedig nincs pénz, nem lesz katona, és nem lesz senki, aki megvédje Ukrajnát” – hangsúlyozta.
Az UNIAN ukrán hírügynökség beszámolója szerint Alar Karis észt elnökkel tartott közös sajtótájékoztatóján – kérdésre válaszolva – Zelenszkij elvetette az azonnali tűzszünet lehetőségét, mondván, hogy abból csakis Oroszország húzna hasznot. „Az ukrajnai csatatéren Ukrajna területén egy tűzszünet nem jelentené a háború végét, és nem vezetne politikai párbeszédhez az Oroszországi Föderációval, vagy bárki mással” – hangsúlyozta az ukrán államfő.
David Arahamija, a törvényhozási többséget alkotó Nép Szolgája párt frakcióvezetője csütörtökön a Telegramon közölte, hogy ezzel egyidejűleg a képviselőknek az előterjesztéssel kapcsolatos javaslatait is megküldték az illetékes parlamenti bizottságoknak és munkacsoportoknak. Arahamija közölte, hogy csütörtökön a parlament egyeztető tanácsa zárt ülésen tárgyalt a katonai vezetéssel. A tanácskozáson Valerij Zaluzsnij főparancsnok, Szerhij Saptala vezérkari főnök, Rusztem Umerov védelmi miniszter, valamint a törvényhozás vezetése, frakcióvezetők és bizottsági elnökök voltak jelen.
Az Ukrajinszka Pravda hírportál arra emlékeztetett, hogy a mozgósításról, a katonai nyilvántartásba vételről és a katonai szolgálat javításáról szóló törvényjavaslat sok vitát váltott ki. A Nép Szolgája párt frakcióvezetője szerint a képviselők megértik a katonai vezetés kérését, és készek teljesíteni, de nem minden részét tudják támogatni az előterjesztésnek. Egyes rendelkezések – mint írta – közvetlenül sértik az emberi jogokat, míg mások rosszul vannak megfogalmazva. Arahamija ugyanakkor megerősítette, hogy minden politikai erő megértette és támogatja a mozgósítás szükségességét.
A kabinet azt javasolta, hogy a mozgósítási kötelezettséget nem teljesítő állampolgárokkal szemben korlátozásokat vezessenek be, a katonai nyilvántartásba vételi szabályokat és a honvédelmi jogszabályokat megsértőket sújtsák pénzbírsággal, az orvosi vizsgálaton való megjelenés megtagadásáért és a mozgósítás bármilyen módon történő kijátszásáért pedig szabjanak ki szabadságvesztést. Dmitro Lubinec, a parlament emberi jogi biztosa ezzel szemben kijelentette, hogy a mozgósításról szóló törvénytervezet egyes rendelkezései ellentmondhatnak az alkotmánynak. Mihalo Podoljak, az elnöki hivatal vezetőjének tanácsadója egy tévéműsorban azt ígérte, hogy a törvényjavaslatot csakis bizonyos módosítások után bocsátják szavazásra a törvényhozásban. A parlament korrupcióellenes bizottsága január 8-i ülésén arra az álláspontra helyezkedett, hogy a törvénytervezet korrupciós kockázatokat rejt magában.

A NATO továbbra is támogatja Ukrajnát, mivel Oroszország nem mutatja a békére törekvés jeleit, a szövetségesek további pénzügyi támogatást, több légvédelmi eszközt és lőszert, valamint egy kiképzőközpontot biztosítanak az ukrán pilóták számára.
Románia továbbra is minden szükséges támogatást megad Ukrajnának – közölte kedden Nicușor Dan államfő, miután részt vett a tettre készek koalíciójának ülésén.
Aktívabban kell küzdeni a terrorizmus ellen, meg kell erősíteni az energetikai és a közlekedési infrastruktúra, a kulcsfontosságú létesítmények, a katonai és hadiipari vezetők védelmét – jelentette ki Vlagyimir Putyin.
A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) a következő hetekben arra buzdítja a szavazati joggal rendelkező vajdasági magyarokat, hogy az április 12-i választáson a Fidesz–KDNP-t támogassák.
A nyugati országok döntése, miszerint beavatkoznak Oroszország Ukrajna elleni konfliktusába, a „különleges katonai műveletet” egy sokkal szélesebb körű konfrontációvá változtatta olyan országokkal, amelyekOroszország megsemmisítésére törekednek.
Az erdélyi magyarok elsöprő többsége Orbán Viktort és a kormánypártokat támogatja – jelentette ki Kelemen Hunor az áprilisi országgyűlési választások kapcsán.
Az Európai Unió továbbra is rendíthetetlenül támogatja Ukrajnát, és átfogó, igazságos és tartós békére törekszik az ENSZ Alapokmánya és a nemzetközi jog elvei alapján – áll uniós vezetők közös nyilatkozatában.
Vlagyimir Putyin orosz elnök nem tudta elérni háborús céljait, nem törte meg az ukránokat, nem nyerte meg ezt a háborút – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán államfő egy keddi videóüzenetében.
A Demokratikus Koalíció (DK) az Országgyűlés tavaszi ülésszakának első napján is folytatta a külhoni magyarok szavazata kapcsán megkezdett uszítást. Zsigmond Barna Pál válaszában leszögezte: aki a nemzet ellen fordul, „a történelem szemétdombjára kerül”.
A kijevi hatóságoknak az Ukrajna és az Erópai Unió közötti csatlakozási tárgyalások során meg kell őrizniük a román közösség nemzeti identitását – szögezte le hétfőn a bukaresti szenátus külügyi bizottsága.
Az amerikai elnöknek Ukrajna oldalán kell állnia – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
szóljon hozzá!