
Zelenszkij: Oroszország folytatja a terrort az ukrán városok, és kifejezetten a polgári infrastruktúra ellen
Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij
Oroszország mintegy 430 drónt és 18 rakétát indított Ukrajna ellen, a támadás fő iránya Kijev volt; ezen felül péntek reggel az oroszok Cirkon hiperszonikus rakétát vetetek be Szumi megye ellen – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Telegramon.
2025. november 14., 15:332025. november 14., 15:33
„Az éjszaka óta dolgoznak a sürgősségi szolgálataink az orosz csapások helyszínein. Aljas támadás volt. A jelenlegi információk szerint több tucat sérültről tudunk, köztük gyermekekről és egy várandós nőről. Sajnos négy ember meghalt. Részvétem a hozzátartozóknak” – írta az államfő. Zelenszkij szerint

Az orosz erők pénteken és szombaton a Hmelnyickij és a Rivne atomerőműveket ellátó energiaátviteli állomásokat támadták az ukrán energiainfrastruktúra elleni nagyszabású támadásuk részeként.
„Csak Kijevben több tucat lakóépületben keletkeztek károk. Egy Iszkander rakéta törmelékei megrongálták Azerbajdzsán nagykövetségét. A támadás fő iránya Kijev volt, de csapás érte a Kijev, Harkiv és Odessza megyét is. Előzetes adatok szerint reggel az oroszok Cirkon rakétát vetettek be Szumi régióban” – tette hozzá.
„Működésbe léptek a Patriotjaink és néhány más rendszer is, és ma éjszaka 14 orosz rakétát sikerült hatástalanítani, köztük két aeroballisztikus és hat ballisztikus orosz rakétát. A jövőben tovább fogjuk erősíteni ezt a légvédelmi komponensünket olyan rendszerekkel, amelyek képesek ballisztikus rakéták megsemmisítésére” – emelte ki Telegram-bejegyzésében.
„Oroszország folytatja a terrort az ukrán városok, és kifejezetten a polgári infrastruktúra ellen” – hangsúlyozta Zelenszkij.

Oroszország szombatra virradóra újabb széles körű támadást indított ukrán városok ellen, drónokkal és rakétákkal hajtott végre kombinált csapásokat az egész országban.

„Európa továbbra is támogatni fogja Ukrajna ellenállását, ami az elmúlt két hétben még sürgetőbbé vált, mivel Oroszország ismét támadásba lendült, a teljes ukrán energiarendszert célozva” – jelentette ki Ursula von der Leyen csütörtökön Brüsszelben.
Kert Attilát választotta a Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt. vezérigazgatójává szombaton a társaság tulajdonosi jogait gyakorló Független Közmédia Testület (FKT). Kert Attila kinevezését a Mi Hazánk Mozgalom és a Fidesz egyaránt bírálta.
Zár alá vették Seszták Miklós volt nemzeti fejlesztési miniszter házát és autószalonját, az intézkedést több mint kilencmilliárd forint erejéig rendelték el – írta az MTI szombaton.
A Moody's hitelminősítő elismeri a magyarországi gazdaságpolitikai fordulat kézzelfogható eredményeit azzal, hogy két éve változatlan kilátását most stabilra javította – állapította meg Kármán András pénzügyminiszter péntek esti Facebook-bejegyzésében.
Bekérette pénteken az orosz külügyminisztérium Románia moszkvai nagykövetét, Cristian Istratét, és tiltakozó jegyzéket adott át neki amiatt, hogy Bukarest nem adott vízumot a taekwondo Európa-bajnokságra készülő kiskorú orosz sportolóknak.
Nem osztották fel újra a világot, ugyanakkor megpróbálják a folyamatokat a szájuk íze szerint alakítani, mindezt úgy, hogy közben az érdekeik számos ponton ellentétesek – így foglalható össze a sencseni találkozó lényege.
Oroszország elfogadhatónak tartja azt az elképzelést, hogy Ukrajna számára a NATO 5. cikkelye alapján biztonsági garanciákat nyújtsanak – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök különmegbízottja, Jared Kushner.
Románia szándéka, hogy 2027-ben további hozzájárulást nyújtson Ukrajna finanszírozásához és felfegyverzéséhez – jelentette ki Nicușor Dan államelnök csütörtökön Berlinben.
Nem csitul a romániai bevándorlók szociális segélyeivel kapcsolatos visszaélések miatt kirobbant botrány Németországban: már Friedrich Merz kancellár Kereszténydemokrata Uniójának politikusai is a támogatások csökkentését pedzegetik.
Európa ellen hibrid háború zajlik, a Fekete-tenger térsége, így a Neptun Deep gázmező is veszélyessé vált, Románia három módon is próbál védekezni – jelentette ki Nicuşor Dan román államfő csütörtökön.
A világ újbóli érdekszférákra osztását vagy a nagyhatalmak közötti feszültségek csökkentését hozza el a Donald Trump amerikai, Hszi Csin-ping kínai és Vlagyimir Putyin orosz elnök közötti csütörtöki kínai csúcstalálkozó?
szóljon hozzá!