
Jelentős kár. Az oroszországi Rosztovi területen található olajfinomító az ukrán válaszcsapások legújabb „áldozata”
Fotó: Telegram
Az orosz területen levő katonai célpontok elleni támadások beváltották a hozzájuk fűzött reményeket – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
Az államfő kedden este üdvözölte az Oroszországon belüli, nyugatról szállított fegyverekkel végrehajtott csapások sikerét, mondván, hogy a lehetőség, hogy „csapást mérjenek az orosz terroristák állásaira és a határ közelében lévő kilövőállásaira... valóban számít".
– tette hozzá napi beszédében.
Mint ismeretes, májusban az Egyesült Államok engedélyezte Ukrajnának, hogy HIMARS rakétavetőket, GMLRS rakétákat és tüzérséget használjon orosz terület ellen a Harkivi és a Szumi terület közelében.
„Látjuk, hogy a világ elkötelezettsége új távlatokat nyit a biztonságunk helyreállítására” – mondta Zelenszkij.
Zelenszkij június 2-án azt mondta, hogy az Egyesült Államoknak is fel kellene oldania a nagy hatótávolságú csapások tilalmát az életek védelme érdekében, arra hivatkozva, hogy az Oroszországon belül mélyen fekvő repülőtereket használják az Ukrajnára mért csapások indítására.
Néhány nappal később Joe Biden amerikai elnök az ABC Newsnak nyilatkozva kijelentette, hogy Washington nem engedélyezi Kijevnek, hogy az amerikaiak által szállított fegyverekkel nagy hatótávolságú csapásokat hajtson végre az ukrán határtól távol eső helyszíneken, például Moszkvában.
Eközben a Szabad Európa Rádió/Szabadság Rádió Schemes című oknyomozó projektje által megszerzett műholdfelvételeken
Az elmúlt hónapokban az ukrán erők dróncsapások sorozatát hajtották végre, amelyek célja az orosz olajipar megkárosítása volt, amelynek hasznából Moszkva háborús erőfeszítéseit táplálja.
Az egyik képen egy nagy tűz látható, amely még órákkal a támadás után is ég, amelyet az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SBU) által működtetett drónok hajtottak végre – mondta a biztonsági és védelmi erők egyik forrása a Kyiv Independentnek.
„Az SZBU folytatja az orosz olajfinomító-komplexum elleni »drónszankciók« végrehajtását, és csökkenti az ellenség gazdasági potenciálját, amely forrásokat biztosít az agresszornak az Ukrajna elleni háborúhoz” – mondta a forrás a Kyiv Independentnek.
A helyi Telegram-csatornák szerint a lakosok robbanások hallásáról számoltak be, a tűzről készült felvételeket pedig megosztották a közösségi médiában.
Az SZBU eddog összesen 20 sikeres támadást hajtott végre az orosz olajipari létesítmények ellen különböző régiókban – mondta a forrás.
Más korábbi csapások az ukrán katonai hírszerzéshez (HUR) vagy a fegyveres erőkhöz köthetők.
A NATO-t aggasztja, hogy Oroszország támogatást nyújthat Észak-Koreának nukleáris és rakétaprogramjához
A NATO-t aggasztja, hogy Oroszország támogatást nyújthat Észak-Koreának nukleáris és rakétaprogramjához – jelentette ki kedden Jens Stoltenberg, az észak-atlanti szövetség főtitkára.
Antony Blinken amerikai külügyminiszterrel folytatott tárgyalásait követően tartott közös sajtótájékoztatóján Stoltenberg Washingtonban úgy fogalmazott, hogy Oroszország ukrajnai háborúját Kína, Észak-Korea és Irán segíti, és ezek az országok mind a nyugati szövetség bukását szeretnék látni.
Vlagyimir Putyin orosz elnök kedden Észak-Koreába érkezett hivatalos látogatásra.
Az Egyesült Államok szerint Phenjan ballisztikus rakéták tucatjait és több mint 11 ezer konténer lőszert adott át Oroszországnak az ukrajnai háborúhoz.
Blinken Putyin észak-koreai látogatásában a „kétségbeesés” jelét vélte felfedezni, hogy megpróbálja kapcsolatait erősíteni olyan államokkal, amelyek támogatni tudják ukrajnai háborúját.
Az amerikai külügyminiszter szerint Kína támogatása lehetővé teszi, hogy Oroszország fenn tudja tartani hadiiparát.
Mint mondta, Kína biztosítja a Moszkva által importált gépezet 70 százalékát, illetve mikroelektronikai eszközök 90 százalékát. „Ennek véget kell vetni” – tette hozzá.
Borvendég Zsuzsanna, a Mi Hazánk Mozgalom európai parlamenti képviselője keddi felszólalásában élesen bírálta az Európai Parlament kisebbségvédelmi és vallásszabadsággal kapcsolatos gyakorlatát.
Az Egyesült Arab Emírségek kilép a Kőolajexportáló Országok Szervezetéből (OPEC), valamint az OPEC+ -ból is – közölte kedden az emírségek energiaügyi minisztere.
Magyarságpolitikánk legfőbb küldetése a határokon átívelő, valódi lelki és szellemi nemzetegyesítés. Kötelességünk, hogy a magyarság újra egyetlen, megtörhetetlen és összetartó közösséget alkosson – fogalmazta meg kedden Tarr Zoltán.
Találkozót kezdeményez Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel Magyar Péter leendő miniszterelnök. A Tisza Párt elnöke erről a Facebookon számolt be, miután fogadta Babják Zoltánt, Beregszász polgármesterét.
Az Európai Parlament kedden megszavazta Diana Iovanovici Șoșoacă EP-képviselő mentelmi jogának felfüggesztését.
Újabb minisztereket mutatott be Magyar Péter.
A Tisza Párt nem szavazza meg az Országgyűlés alelnökének „a magyar érdekeket eláruló” Szijjártó Pétert – írta Magyar Péter kedd reggel a Facebook-oldalán.
Románia részese az ukrajnai háborúnak – állította Vlagyimir Lipajev bukaresti orosz nagykövet a hétvégi drónincidensek kapcsán.
Az Egyesült Államok elnöke elleni gyilkosság kísérlete is szerepel a Cole Allen ellen emelt vádak között – jelentette be Todd Blanche amerikai megbízott igazságügyi miniszter hétfőn.
A Szent Korona Testület nem szavazta meg azt a javaslatot, amely szerint az országgyűlési képviselők hivatali esküjéhez a Szent Koronát az Országház plenáris ülésteremébe mozgassák át – közölte a Sándor-palota hétfő este az MTI-vel.
szóljon hozzá!