Mi jöhet? Egyelőre nem látszik, mikor születhet meg a Trump által szorgalmazott tűzszüneti megállapodás Ukrajnában
Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij
Donald Trump amerikai elnök „nem értékelte” Vlagyimir Putyin orosz elnök felhívását, hogy hozzanak létre ideiglenes kormányt Ukrajnában Volodimir Zelenszkij elnök leváltására – közölte hétfőn a washingtoni külügyminisztérium szóvivője.
2025. április 01., 09:332025. április 01., 09:33
„Volt egy ötlet Oroszország részéről egy ideiglenes kormányról, amelyet az elnök nem értékelt” – mondta Tammy Bruce külügyminisztériumi szóvivő egy sajtótájékoztatón Trump álláspontját ismertetve. „Ukrajna... alkotmányos demokrácia. Ukrajnában a kormányzást az alkotmány és az ukrán nép határozza meg” – tette hozzá.
A külügyminisztériumnak az üggyel kapcsolatos megjegyzései mindössze egy nappal azután érkeztek, hogy Trump azt mondta, hogy „ki van akadva” és „nagyon dühös” Putyin Zelenszkij elnökségével kapcsolatos fixa ideájával kapcsolatban.
Mint arról beszámoltunk, Putyin pénteken azt javasolta, hogy Ukrajnában az ENSZ és több ország által felügyelt átmeneti kormányzatot lehetne létrehozni a választások megszervezésére – ezt a javaslatot a Fehér Ház azonnal elutasította.
– mondta a szóvivő.
A hivatalos béketárgyalások előtt Putyin megismételte azt az állítását, hogy Zelenszkij „illegitim”, és kijelentette, hogy nincs joga aláírni semmilyen dokumentumot az esetleges béketárgyalásokon.
Egyébként miközben a tűzszüneti tárgyalások továbbra is elhúzódnak,
„Biztos akarok lenni abban, hogy végigcsinálja, és szerintem végig is fogja csinálni. Nem akarok másodlagos vámokat kivetni az olajára. De azt hiszem, tudják, ez olyasmi, amit megtennék, ha úgy gondolnám, hogy nem végzi el a feladatát” – mondta Trump.
Karoline Leavitt, a Fehér Ház sajtótitkára szintén azt mondta, hogy
– Ukrajna kapcsán Trump az ásványi anyagokkal kapcsolatos megállapodás elhúzódása miatt adott hangot csalódottságának.
Trump az Ovális Irodában tartott sajtótájékoztatóján beszélt az ásványkincs-megállapodásról.
„Még nem beszéltem (ukrán tisztségviselőkkel), de önön keresztül hallottam, hogy most azt mondják: Nos, csak akkor kötök ilyen alkut, ha belépünk a NATO-ba vagy valami ilyesmi. Nos, először is, ez soha nem került szóba. Másodszor, azt hiszem, már jóval Putyin előtt azt mondták, hogy nem léptek be a NATO-ba” – mondta Trump újságíróknak.
Volodimir Zelenszkij elnök ki akar hátrálni az Egyesült Államokkal kötött kritikus ásványi anyagokra vonatkozó megállapodásból – közölte Donald Trump amerikai elnök vasárnap az Air Force One fedélzetén újságírókkal.
Hétfőn az ukrán elnöki hivatal egyik forrása azt mondta a Kyiv Independentnek, hogy Ukrajna NATO-tagsága nem része az ásványi anyagokkal kapcsolatos megállapodás körüli vitának.
„Nem kötjük (az ásványkincs-üzletet) a NATO-hoz, ez félreértés” – mondta a forrás.
Oroszországgal kapcsolatosan Trump vasárnap azt mondta, hogy „pszichológiai határidő” van arra, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök beleegyezzen az ukrajnai tűzszünetbe, anélkül azonban, hogy konkrét dátumot nevezett volna meg.
„Ha úgy gondolom, hogy (Oroszország) szórakozik velünk, nem fogok örülni neki” csalódottságának mondta Trump újságíróknak az Air Force One fedélzetén, hangot adva meggyőződésének, hogy a Kreml vezetője alkut akar kötni.
Mint arról beszámoltunk,
Az Egyesült Államok és Oroszország kereskedelme történelmi mélyponton van a Washington és más nyugati szövetségesek által az Ukrajna elleni teljes körű orosz háború miatt bevezetett szankciók miatt. A Trump-kormányzat azonban újra kívánja éleszteni a diplomáciai kapcsolatokat Moszkvával, és azt mondta, hogy nyitott a kereskedelmi partnerség lehetőségeinek felmérésére.
A Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov hétfőn Trump bírálataira válaszul kijelentette:
Annak ellenére, hogy Trump elnök „kiakadt” Vlagyimir Putyinra, Oroszország továbbra is az Egyesült Államokkal közösen dolgozik az ukrajnai háború békés rendezésén és a kétoldalú kapcsolatok kiépítésén, közölte a Kreml hétfőn – írja a Reuters.
Eközben európai külügyminiszterek a madridi találkozójukat követően kiadott közös nyilatkozatukban hétfőn azt hangsúlyozták, hogy
„Felszólítjuk Oroszországot, hogy vessen véget késleltető taktikájának, és Ukrajnához hasonlóan haladéktalanul egyezzen meg az azonnali és feltétel nélküli tűzszünetről, egyenlő feltételek mellett és teljes körű végrehajtással. Az előrehaladást egy világos időbeli keretben kell látnunk” – olvasható a spanyol külügyminisztérium által közzétett dokumentumban.
A Spanyolország, Németország, Franciaország, Olaszország, Lengyelország és az Egyesült Királyság külügyminisztereit tömörítő, tavaly novemberben alakult, úgynevezett G5+ csoport negyedik alkalommal ülésezett, ezúttal a spanyol fővárosban. A
tanácskozáson Kaja Kallas, az Európai Unió külügyi főképviselője, valamint Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter is részt vett.
Mint nyilatkozatukban írták,
„Ismételten hangsúlyozzuk, hogy Oroszország vagyoni eszközeit vissza kell tartani mindaddig, amíg be nem fejezi Ukrajna elleni agressziós háborúját, és meg nem téríti az okozott kárt” – emelték ki, továbbá kinyilvánították szilárd elkötelezettségüket a háborús bűncselekmények teljes elszámoltathatósága mellett.
A külügyminiszterek kinyilvánították, hogy támogatják az igazságos és tartós béke megteremtéséhez vezető, tűzszünetre irányuló erőfeszítéseket. A békéhez vezető útnak tartalmaznia kell a humanitárius segítségnyújtási kezdeményezéseket, különösen a hadifoglyok cseréjét; a civilek szabadon bocsátását, valamint az Oroszországba és Fehéroroszországba illegálisan deportált gyermekek és más ukrán civilek visszaküldését – hangsúlyozták.
Az állásfoglalás szerint
„Nem jöhet létre olyan megállapodás, amely veszélyezteti az euroatlanti biztonságot és Ukrajna függetlenségét, szuverenitását és területi integritását. Nem fogadunk el semmilyen olyan megállapodást, amely korlátozza Ukrajna hadi- és védelmi iparát vagy a partnerországok katonai jelenlétét Ukrajnában” – fogalmaztak.
A madridi tanácskozás részvevői kiemelték: készen állnak, hogy kivegyék a részüket e béke elérésében; emlékeztetve, hogy az Ukrajnának nyújtott támogatás közel kétharmadát és a katonai segélyek 60 százalékát Európa adja.
„Ukrajna jövője Európában és az Európai Unióban van, és Ukrajna jövője kulcsfontosságú Európa biztonsága szempontjából. Európának teljes mértékben részt kell vennie a tárgyalásokon” – jelentették ki.
Donald Trump másodlagos vám kiszabását helyezte kilátásba az Oroszországból származó kőolajra, és jelezte, még a héten beszélni akar az orosz elnökkel – jelentette ki az amerikai elnök vasárnap.
Mindeközben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azon a hétfőn Bucsában tartott találkozón, amelyet a Kijev környéki város visszafoglalásának harmadik évfordulója alkalmából rendeztek, és amelyen az Ukrinform állami hírügynökség tudósítása szerint 17 európai ország parlamenti vezetője, valamint az Európai Parlament elnöke vett részt, kijelentette:
„Több mint 183 ezer bűncselekményt regisztráltak, amelyek az Oroszországi Föderáció agressziójával kapcsolatosak. Ebben nincs benne országunk ideiglenesen megszállt területeinek nagy része, ahol még több ezer, talán több tízezer, talán több százezer bűncselekményt követtek el, amelyek bizonyosan több tízezer áldozatot követeltek” – mondta Zelenszkij a találkozón az Interfax-Ukrajina hírügynökség beszámolója szerint.
Hozzátette, hogy
„Senki Európában nem szeretné, hogy a gyermekei – Isten ments! – ilyen orosz bűnözők közelében legyenek. Nekünk hatékony nemzetközi jogra van szükségünk, hogy garantáljuk népünk és az egész európai közösség védelmét az ilyen fenyegetésektől”
– hangsúlyozta az elnök.
Szavai szerint nyomást kell gyakorolni Oroszországra – elsősorban szankciók révén –, hogy a háború és a kegyetlenségek ne terjedjenek tovább. Zelenszkij arra kérte a parlamenti vezetőket, hogy a jövőben is járuljanak hozzá Ukrajna védelméhez, támogassák a méltó békére való törekvést.
„Mindannyian azt akarjuk, hogy ez a háború minél előbb véget érjen, garantált biztonsággal, tartós békével és méltósággal. Mit jelent az, hogy méltósággal? Azt, hogy
– fejtette ki Zelenszkij a találkozó után az X-en közzétett bejegyzésében.
„Kérem, ne felejtsék el, az, ami Bucsában történt, az bárhol megtörténhet, bármely európai országban, ha nem vagyunk egységesek az orosz agresszió elkövetőinek valódi felelősségre vonásában” – tette hozzá.
„A világ látta, mi is az az orosz megszállás: embereket öltek meg az utcákon, embereket kínoztak, sírokat ástak a házak udvarán. Azóta senki a világon nem mondhatja, hogy nem tudja, mit véd Ukrajna. Ukrajna a népe életéért küzd. Azért küzd, hogy soha többé senki ne tehesse meg a földünkön azt, amit az orosz megszállók megtettek” – emelte ki Zelenszkij.
Mindeközben az orosz védelmi minisztérium hétfőn közölte:
A tárca szerint vasárnap este, moszkvai idő szerint 19 óra 37 perckor Brjanszk megyében tüzérségi lövések érték a Brjanszkenergo egyik létesítményét, aminek következtében egy magasfeszültségű vezeték a tartószerkezetén elszakadt. Emiatt leállt a háztartások áramellátása a Szuzemkai járásban.
Ugyancsak a brjanszki régióban 20 óra körül egy transzformátorállomás elleni dróntámadás megszakította egy tíz kilovoltos nagyfeszültségű vezeték működését és a Szevszki járás áramellátását.
A minisztérium közölte, hogy hétfőre virradóra 66 ukrán drónt lőttek le három orosz régió felett: 41-et Brjanszk, 24-et Kaluga és egyet Kurszk megye légterében.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Miközben Európa évtizedeken át a kelet–nyugati vándorlásról szólt, az elmúlt években egy kevésbé látványos, de annál összetettebb folyamat erősödött fel: egyre többen hagyják el a nyugati országokat is.
A leszerződött, de át nem vett koronavírus elleni oltások kifizetésére kötelezi Romániát és Lengyelországot egy brüsszeli bíróság. Az alapfokú ítélet szerint Romániának 600 millió eurót, Lengyelországnak 1,3 milliárd eurót kellene kifizetnie.
Donald Trump amerikai elnök fontolóra vette, hogy kiléptesse az Egyesült Államokat a NATO-ból.
A román hatóságok a konfrontáció útjára léptek Oroszországgal szemben, és nem szabad illúziókat táplálni a kapcsolatok javulását illetően – jelentette ki Vlagyimir Lipajev, Oroszország bukaresti nagykövete a RIA Novosztyi hírügynökségnek.
Ukrajna olyan hírszerzési információk birtokában van, amelyek szerint Oroszország szándékosan a balti államok és Finnország felé irányította a drónokat, hogy ezzel feszültséget keltsen – állította Andrij Szibiha külügyminiszter kedden.
Az Egyesült Államok két-három héten belül véget vethet az Iránnal folytatott háborújának – jelentette ki helyi idő szerint kedden este Donald Trump elnök.
Az első nap több mint 19 ezer levélszavazatot adtak le a külképviseleteken a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az országgyűlési választásra.
Elkészült Dél-Koreában a román szárazföldi erők számára gyártott első, K9 Mennydörgés elnevezésű önjáró tarack, és már készen áll a szállításra; a modern tüzérségi rendszer a román hadsereg átfogó modernizációs programjának része.
A román légierő hat F16-os harci repülőgépe kezdte meg a balti országok légterének biztosítását kedden – közölte a védelmi minisztérium.
A Debreceni Regionális Nyomozó Ügyészség befejezte a bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmény miatt folytatott nyomozását; 50 ártándi határrendész és 3 civil ellen emeltek vádat.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!