Erőfeszítések. A héten újabb egyeztetéseket tartanak az ukrajnai fegyverszünet és béke témájában
Fotó: Ukrán katasztrófavédelem
A Trump-kormányzat úgy véli, hogy Ukrajna vezetése „készen áll arra, hogy előrelépjen” az Oroszországgal való tűzszüneti folyamatra vonatkozó amerikai követeléssel kapcsolatban – közölte az amerikai külügyminisztérium egyik magas rangú tisztségviselője a BBC szerint.
2025. március 10., 09:032025. március 10., 09:03
Marco Rubio amerikai külügyminiszter és Mike Waltz nemzetbiztonsági tanácsadó várhatóan Szaúd-Arábiába érkezik, hogy kedden tárgyalásokat folytasson ukrán kollégáival az ukrajnai békéről.
Az amerikai tisztségviselők azt tervezik, hogy a keddi találkozót az ukrán delegációval Szaúd-Arábiában részben arra használják fel, hogy megállapítsák, Ukrajna hajlandó-e anyagi engedményeket tenni Oroszországnak a háború befejezése érdekében – közölte két amerikai tisztségviselő a Reuters szerint.
Az amerikai küldöttség arra is figyelni fog, hogy az ukránok komolyan gondolják-e a Trump-kormányzattal való kapcsolatok javítását, miután Donald Trump elnök és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök találkozója a múlt hónapban vitába torkollott.
„Nem lehet azt mondani, hogy békét akarok, és azt, hogy nem vagyok hajlandó kompromisszumot kötni” – mondta az egyik amerikai tisztségviselő a közelgő tárgyalásokról.
Ukrajna európai szövetségesei azzal érvelve próbálják megakadályozni a gyors tárgyalásokat, hogy
Donald Trump amerikai elnök fokozta a nyomást ukrán kollégájára, Volodimir Zelenszkijre, hogy fogadja el Moszkvával megkötendő gyors tűzszünetre vonatkozó követeléseit – anélkül azonban, hogy azonnal amerikai biztonsági garanciát ígért volna.
Mint ismeretes, tíz nappal ezelőtt a Fehér Házban nyilvános vitába keveredtek, Tamely után rump azt állította, hogy Zelenszkij nem áll készen a harcok befejezésére.
„Az a tény, hogy magas szintű küldöttséggel jönnek ide, jó jel számunkra arra nézvést, hogy le akarnak ülni, és készek továbblépni” – mondta a külügyminisztériumi tisztségviselő, aki névtelensége megőrzése mellett beszélt az Ukrajnával folytatott dzsiddai tárgyalásokról.
Az ukrán csapatot Zelenszkij irodavezetője, Andrij Jermak, az ország nemzetbiztonsági tanácsadója, valamint a külügyminiszter és a védelmi miniszter képviseli majd.
Zelenszkij vasárnap késő esti videóbeszédében azt mondta: „Remélünk eredményeket – mind a béke közelebb hozásában, mind a támogatás folytatásában”.
Zelenszkijre erős amerikai nyomás nehezedik, hogy a béketárgyalást megelőzően engedményeket tegyen, miközben az ukrán elnök határozott biztonsági garanciákat követel Kijev számára, hangsúlyozva, hogy Putyin megsértette a korábbi tűzszüneti megállapodásokat.
Nem sokkal a fehér házi vita után Zelenszkij sajnálatát fejezte ki az incidens miatt, és igyekezett helyreállítani a kapcsolatokat az Egyesült Államokkal, az ország legnagyobb katonai támogatójával.
Trump különmegbízottja, Steve Witkoff később közölte, hogy Trump levelet kapott Zelenszkijtől, amely „bocsánatkérést” és „hálálkodást” tartalmazott.
Witkoff elmondta, hogy Szaúd-Arábiában az amerikai csapat a béke „kereteit” akarja megvitatni, hogy megpróbáljanak véget vetni az orosz-ukrán háborúnak.
A jelentések szerint
Ukrajna ugyanis felajánlotta, hogy az Egyesült Államok biztonsági garanciákért cserébe hozzáférést biztosít az Egyesült Államoknak ritkaföldfém ásványkincseihez.
A Fehér Házban történt összecsapás azt is eredményezte, hogy az Egyesült Államok szünetelteti az Ukrajnának nyújtott katonai segélyeket, és leállította a hírszerzési információk megosztását is.
Amikor azonban vasárnap megkérdezték Trumptól, hogy fontolóra venné-e a hírszerzési szünet feloldását, azt válaszolta:
További részletekkel nem szolgált.
Február 18-án – még a washingtoni amerikai-ukrán vitát megelőzően – Rubio Szaúd-Arábiában tárgyalt Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel. Erre Trump Putyinnal folytatott telefonbeszélgetése után került sor.
Trump optimizmusát fejezte ki a tárgyalásokkal kapcsolatban. „Hiszem, hogy ezen a héten nagy előrelépést fogunk elérni” – mondta.
„Alá fogják írni az ásványi anyagokkal kapcsolatos megállapodást, de azt akarom, hogy békét akarjanak... Ezt nem mutatták meg olyan mértékben, amennyire kellene” – mondta.
és hogy a kormányzat tisztviselői nem aggódnak az Oroszország, Kína és Irán részvételével zajló hadgyakorlatok miatt.
Trump egy, a Fox News-nak adott interjúban arról beszélt a katonai segély és a hírszerzési információk megosztásának leállítása kapcsán, hogy „lehet, hogy Ukrajna amúgy sem élné túl” a konfliktust.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Egyesült Államok védelmi minisztériuma arra szólította fel az amerikai katonai beszállítókat, hogy fokozzák a fegyvergyártást, mivel az iráni háború folytatódásával egyre nagyobb az aggodalom a készletek kimerülése miatt.
A román védelmi minisztérium szombaton közölte, hogy a hadsereg radarfelderítő rendszerei nem észleltek Románia légteréből Bulgária felé tartó drónt.
Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökét jelöli köztársasági elnöknek a Tisza Párt parlamenti frakciója.
A legfrissebb amerikai hírszerzési értékelések szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök a következő néhány évben korlátozott támadást indíthat egy NATO-tagállam ellen, hogy próbára tegye a katonai szövetség elszántságát.
Kémkedéssel gyanúsított román állampolgárt tartóztattak le Németországban a rheinei Szövetségi Bíróság által kiadott elfogatóparancs alapján – jelentette be a román külügyminisztérium.
Az Iránnal folytatott, hónapokig tartó háború után bizonyos lőszerek készletei „szűkösebbek” lettek, de az Egyesült Államoknak vannak más, kevésbé fejlett fegyvertípusai is, amelyekkel szükség esetén folytathatják a harcot – ismerte el Donald Trump.
Oroszország nem hívja vissza konzultációra romániai nagykövetét, azonban egy orosz diplomata bukaresti hatóságok általi kiutasítására „megfelelő válasz” fog érkezni.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a nemzetbiztonsági tanács szerdai ülésén megerősítette: partnereitől elutasító választ kapott arra a kérésére, hogy biztosítsanak további légvédelmi eszközöket ballisztikus rakéták ellen.
A Tisza-frakció kezdeményezte, hogy a parlament jövő kedden válassza meg Magyarország új köztársasági elnökét.
A közösségi médiában terjedő fél- és álinformációk vezettek ahhoz, hogy múlt héten több tízezer migrns indult útnak Marokkóból, hogy átússzon a Spanyolországhoz tartozó enklávéba, Ceutába.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!