Fotó: Neil Hall/EPA/Agerpres
Antony Blinken amerikai külügyminiszter kijelentette, hogy az Egyesült Államok nem fogja támogatni, hogy Izrael állandó jelleggel úgynevezett „ütközőzónákat” hozzon létre a Gázai övezetben, amelyek ténylegesen csökkentenék a palesztin terület nagyságát.
2024. január 24., 11:292024. január 24., 11:29
„Amikor Gáza állandó státuszáról van szó, továbbra is egyértelmű volt és marad, hogy nem avatkozunk be a területébe” – ismételte meg Blinken egy sajtótájékoztatón a nigériai Abujában.
Blinken azonban elmondta, hogy szükség lehet „átmeneti intézkedésekre”, amelyek biztosítják a „szükséges biztonsági intézkedéseket”, hogy azok az izraeliek, akik október 7-e után elmenekültek a Gázával szomszédos területekről, visszatérhessenek.
A téma kapcsán Antonio Guterres ENSZ-főtitkár az ENSZ Biztonsági Tanácsának keddi ülésén kijelentette: az, hogy Izrael „egyértelműen és ismételten elutasítja” a kétállami megoldást, „elfogadhatatlan”, és azzal fenyeget, hogy meghosszabbítja a palesztinokkal fennálló konfliktust, amely a békét fenyegető globális fenyegetéssé vált.
„Az izraeli-palesztin konfliktus tartós lezárása csak a kétállami megoldás révén lehetséges” – mondta.
Guterres megismételte felhívását, hogy több segélyszállítmányt kell eljuttatni a Gázai övezetbe, mondván, hogy az enklávéba érkező mennyiségek rendkívül elégtelenek.
– mondta.
Guterres több átkelőhelyet sürgetett a Gázai övezetbe és az északi területre való bejutást is szorgalmazta, mondván, hogy a január elejére tervezett 29 humanitárius misszióból csak hét teljes egészében vagy részben valósult meg a Wadi Gáza északi részén.
Emellett ismét azonnali humanitárius tűzszünetre szólított fel, mondván: „ez biztosítja, hogy elegendő segély jusson el oda, ahol szükség van rá, megkönnyíti a túszok szabadon bocsátását, és segít csökkenteni a feszültséget a Közel-Kelet körül”.
Eközben
A CNN videója az látható, hogy a kitelepített emberek az utcák szélén és a tengerpart közelében ülnek. A videón láthatóak autók, teherautók és traktorok, amelyek családokat és alapvető holmikat szállítanak, valamint gyalogló tömegei.
A menekülők közül sokan rémisztő jeleneteket írtak le.
– mondta a kitelepített gázai Hisam Szajeg. „Arra számítottunk, hogy bármelyik percben meghalhatunk”.
Eközben legalább 24 izraeli katona halt meg a Gázai övezetben, ami az izraeli csapatok legnagyobb veszteségét jelenti az enklávéban a Hamász elleni háború kezdete óta. A Hamász által ellenőrzött egészségügyi minisztérium szerint október 7-e óta több mint 25 000 ember halt meg Gázában.
„Mivel a súlyos bombázások és harcok egyre közelebb kerülnek a Nasszer kórház körüli területekhez, a sérült civilek nem fognak tudni azonnali vagy sürgős ellátáshoz jutni” – mondta a csoport. Az ENSZ szerint a térség kórházainak helyzete az izraeli katonai műveletek kiterjesztésével romlott.
Újabb amerikai csapások a húszik ellen
Az amerikai hadsereg csapásokat mért Jemenben két, a Vörös-tenger déli részén indítani kívánt húszi hajóelhárító rakéta ellen – közölte az amerikai központi parancsnokság kedd este. A rakéták „közvetlen fenyegetést jelentettek a térségben lévő kereskedelmi hajókra és az amerikai haditengerészet hajóira” – közölte a CENTCOM.
Mindez azt követően történt, hogy az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság hétfőn további csapásokat hajtott végre jemeni húszi célpontok ellen.
Az Irán által támogatott húszik azt mondták, hogy nem hagyják abba a Vörös-tengeren a kereskedelmi hajózás elleni támadásaikat, amíg Izrael és a Hamász közötti gázai háború véget nem ér.
A magyar nyelven folyó oktatás és nevelés a szülőföldön történő boldogulás, valamint az identitás megtartásának egyik legfontosabb sarokpillére – hangsúlyozta Nacsa Lőrinc nemzetpolitikai államtitkár kedden Óbecsén.
A brit katonai hírszerzés becslése szerint az orosz hadsereg jelenlegi előrenyomulási ütemével több mint négy évbe telne a Donyec-medence teljes elfoglalása – mondta hétfőn a brit védelmi miniszter.
Megütötte mankójával néhányszor egy résztvevő Andrej Babis volt kormányfőt, az ellenzéki Elégedetlen Polgárok Akciója (ANO) mozgalom elnökét hétfőn délután az észak-morvaországi Frydek-Místekhez közeli Dobré településen zajló választási gyűlésen.
A béke csak akkor lehetséges Ukrajnában, ha rendezik a NATO keleti bővítésének ügyét – közölte Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn az észak-kínai kikötővárosban, Tiencsinben tartott Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) 25. csúcstalálkozóján.
A Román Nyelv Napja alkalmából az Európai Románok Egyesületeinek Szövetsége (FADERE) megkongatta a vészharangot: a diaszpórában élő románok egynegyede legfeljebb 30 éven belül már nem fogja beszélni az anyanyelvét.
Őrizetbe vették azt a férfit, aki a gyanú szerint agyonlőtte Andrij Parubij volt házelnököt Lvivben. Az ukrán hatóságok közlése szerint a támadó gondosan megtervezte az akciót, de a nyomozók kevesebb mint két nap alatt elfogták.
Erős földrengés történt hétfőre virradó éjjel Afganisztánban: a hatóságok szerint a tragédia legalább 500 halálos áldozatot követelt, de az áldozatok száma növekedhet.
Nemcsak Franciaországban, de Németországban és az Egyesült Királyságban is a bevándorlást elutasító, jobboldali pártok a legerősebbek – derül ki a Wall Street Journal (WSJ) összeállításából.
Nicușor Dan államfőt chișinăui rezidenciáján fogadta vasárnap reggel a Moldovai Köztársaság elnöke, Maia Sandu – írta az Agerpres hírügynökség.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök készen áll a találkozóra Vlagyimir Putyin orosz elnökkel bármilyen formátumban – jelentette ki Julija Szviridenko, Ukrajna miniszterelnöke a Fox News amerikai hírtelevíziónak adott interjúban.
szóljon hozzá!