Fotó: Neil Hall/EPA/Agerpres
Antony Blinken amerikai külügyminiszter kijelentette, hogy az Egyesült Államok nem fogja támogatni, hogy Izrael állandó jelleggel úgynevezett „ütközőzónákat” hozzon létre a Gázai övezetben, amelyek ténylegesen csökkentenék a palesztin terület nagyságát.
2024. január 24., 11:292024. január 24., 11:29
„Amikor Gáza állandó státuszáról van szó, továbbra is egyértelmű volt és marad, hogy nem avatkozunk be a területébe” – ismételte meg Blinken egy sajtótájékoztatón a nigériai Abujában.
Blinken azonban elmondta, hogy szükség lehet „átmeneti intézkedésekre”, amelyek biztosítják a „szükséges biztonsági intézkedéseket”, hogy azok az izraeliek, akik október 7-e után elmenekültek a Gázával szomszédos területekről, visszatérhessenek.
A téma kapcsán Antonio Guterres ENSZ-főtitkár az ENSZ Biztonsági Tanácsának keddi ülésén kijelentette: az, hogy Izrael „egyértelműen és ismételten elutasítja” a kétállami megoldást, „elfogadhatatlan”, és azzal fenyeget, hogy meghosszabbítja a palesztinokkal fennálló konfliktust, amely a békét fenyegető globális fenyegetéssé vált.
„Az izraeli-palesztin konfliktus tartós lezárása csak a kétállami megoldás révén lehetséges” – mondta.
Guterres megismételte felhívását, hogy több segélyszállítmányt kell eljuttatni a Gázai övezetbe, mondván, hogy az enklávéba érkező mennyiségek rendkívül elégtelenek.
– mondta.
Guterres több átkelőhelyet sürgetett a Gázai övezetbe és az északi területre való bejutást is szorgalmazta, mondván, hogy a január elejére tervezett 29 humanitárius misszióból csak hét teljes egészében vagy részben valósult meg a Wadi Gáza északi részén.
Emellett ismét azonnali humanitárius tűzszünetre szólított fel, mondván: „ez biztosítja, hogy elegendő segély jusson el oda, ahol szükség van rá, megkönnyíti a túszok szabadon bocsátását, és segít csökkenteni a feszültséget a Közel-Kelet körül”.
Eközben
A CNN videója az látható, hogy a kitelepített emberek az utcák szélén és a tengerpart közelében ülnek. A videón láthatóak autók, teherautók és traktorok, amelyek családokat és alapvető holmikat szállítanak, valamint gyalogló tömegei.
A menekülők közül sokan rémisztő jeleneteket írtak le.
– mondta a kitelepített gázai Hisam Szajeg. „Arra számítottunk, hogy bármelyik percben meghalhatunk”.
Eközben legalább 24 izraeli katona halt meg a Gázai övezetben, ami az izraeli csapatok legnagyobb veszteségét jelenti az enklávéban a Hamász elleni háború kezdete óta. A Hamász által ellenőrzött egészségügyi minisztérium szerint október 7-e óta több mint 25 000 ember halt meg Gázában.
„Mivel a súlyos bombázások és harcok egyre közelebb kerülnek a Nasszer kórház körüli területekhez, a sérült civilek nem fognak tudni azonnali vagy sürgős ellátáshoz jutni” – mondta a csoport. Az ENSZ szerint a térség kórházainak helyzete az izraeli katonai műveletek kiterjesztésével romlott.
Újabb amerikai csapások a húszik ellen
Az amerikai hadsereg csapásokat mért Jemenben két, a Vörös-tenger déli részén indítani kívánt húszi hajóelhárító rakéta ellen – közölte az amerikai központi parancsnokság kedd este. A rakéták „közvetlen fenyegetést jelentettek a térségben lévő kereskedelmi hajókra és az amerikai haditengerészet hajóira” – közölte a CENTCOM.
Mindez azt követően történt, hogy az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság hétfőn további csapásokat hajtott végre jemeni húszi célpontok ellen.
Az Irán által támogatott húszik azt mondták, hogy nem hagyják abba a Vörös-tengeren a kereskedelmi hajózás elleni támadásaikat, amíg Izrael és a Hamász közötti gázai háború véget nem ér.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Folytatódott a Fekete-tengeren közlekedő kereskedelmi hajók elleni drónvadászat: két kereskedelmi hajót ért támadás két különálló incidens során, a bolgár felségvizeken a hétfőről keddre virradó éjszaka folyamán.
Közös nyilatkozatban üdvözölte a kisebbségi törvény ukrán parlament által hétfőn elfogadott és Volodimir Zelenszkij elnök által haladéktalanul aláírt módosítását a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség.
Az ukrán parlament elfogadta a nemzeti kisebbségek nyelvén folyó oktatásról szóló törvénymódosítást – jelentette hétfőn az Ukrinform hírügynökségre hivatkozva az MTI.
Donald Trump amerikai elnök a számos botrányos ügy főszereplőjévé vált athéni nagykövet, Kimberly Guilfoyle menesztését fontolgatja – közölte a CNN egy, az ügyet ismerő személyre hivatkozva.
Energetikai tűzszünet lépett életbe Ukrajan és Oroszország között – közölte a közösségi oldalán Donald Trump amerikai elnök vasárnap délután.
Meg kell őrizni az ukrajnai román tannyelvű iskolákat, és el kell kerülni azokat az intézkedéseket, amelyek hátrányosan érinthetik a román kisebbség oktatását – szögezte le a román külügyminisztérium pénteken.
Ideje, hogy Ukrajnának új elnöke legyen – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök.
Az orosz gázolajra vonatkozó szankciók feloldása hozzájárul Oroszország Ukrajna elleni háborújának finanszírozásához – jelentette ki Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szombaton.
Váratlan húzással lepte meg a világot Donald Trump amerikai elnök: bejelentette, hogy megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy Oroszország jelentős mennyiségű dízelüzemanyagot szállít országa és a világpiac számára.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!