Fotó: Neil Hall/EPA/Agerpres
Antony Blinken amerikai külügyminiszter kijelentette, hogy az Egyesült Államok nem fogja támogatni, hogy Izrael állandó jelleggel úgynevezett „ütközőzónákat” hozzon létre a Gázai övezetben, amelyek ténylegesen csökkentenék a palesztin terület nagyságát.
2024. január 24., 11:292024. január 24., 11:29
„Amikor Gáza állandó státuszáról van szó, továbbra is egyértelmű volt és marad, hogy nem avatkozunk be a területébe” – ismételte meg Blinken egy sajtótájékoztatón a nigériai Abujában.
Blinken azonban elmondta, hogy szükség lehet „átmeneti intézkedésekre”, amelyek biztosítják a „szükséges biztonsági intézkedéseket”, hogy azok az izraeliek, akik október 7-e után elmenekültek a Gázával szomszédos területekről, visszatérhessenek.
A téma kapcsán Antonio Guterres ENSZ-főtitkár az ENSZ Biztonsági Tanácsának keddi ülésén kijelentette: az, hogy Izrael „egyértelműen és ismételten elutasítja” a kétállami megoldást, „elfogadhatatlan”, és azzal fenyeget, hogy meghosszabbítja a palesztinokkal fennálló konfliktust, amely a békét fenyegető globális fenyegetéssé vált.
„Az izraeli-palesztin konfliktus tartós lezárása csak a kétállami megoldás révén lehetséges” – mondta.
Guterres megismételte felhívását, hogy több segélyszállítmányt kell eljuttatni a Gázai övezetbe, mondván, hogy az enklávéba érkező mennyiségek rendkívül elégtelenek.
– mondta.
Guterres több átkelőhelyet sürgetett a Gázai övezetbe és az északi területre való bejutást is szorgalmazta, mondván, hogy a január elejére tervezett 29 humanitárius misszióból csak hét teljes egészében vagy részben valósult meg a Wadi Gáza északi részén.
Emellett ismét azonnali humanitárius tűzszünetre szólított fel, mondván: „ez biztosítja, hogy elegendő segély jusson el oda, ahol szükség van rá, megkönnyíti a túszok szabadon bocsátását, és segít csökkenteni a feszültséget a Közel-Kelet körül”.
Eközben
A CNN videója az látható, hogy a kitelepített emberek az utcák szélén és a tengerpart közelében ülnek. A videón láthatóak autók, teherautók és traktorok, amelyek családokat és alapvető holmikat szállítanak, valamint gyalogló tömegei.
A menekülők közül sokan rémisztő jeleneteket írtak le.
– mondta a kitelepített gázai Hisam Szajeg. „Arra számítottunk, hogy bármelyik percben meghalhatunk”.
Eközben legalább 24 izraeli katona halt meg a Gázai övezetben, ami az izraeli csapatok legnagyobb veszteségét jelenti az enklávéban a Hamász elleni háború kezdete óta. A Hamász által ellenőrzött egészségügyi minisztérium szerint október 7-e óta több mint 25 000 ember halt meg Gázában.
„Mivel a súlyos bombázások és harcok egyre közelebb kerülnek a Nasszer kórház körüli területekhez, a sérült civilek nem fognak tudni azonnali vagy sürgős ellátáshoz jutni” – mondta a csoport. Az ENSZ szerint a térség kórházainak helyzete az izraeli katonai műveletek kiterjesztésével romlott.
Újabb amerikai csapások a húszik ellen
Az amerikai hadsereg csapásokat mért Jemenben két, a Vörös-tenger déli részén indítani kívánt húszi hajóelhárító rakéta ellen – közölte az amerikai központi parancsnokság kedd este. A rakéták „közvetlen fenyegetést jelentettek a térségben lévő kereskedelmi hajókra és az amerikai haditengerészet hajóira” – közölte a CENTCOM.
Mindez azt követően történt, hogy az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság hétfőn további csapásokat hajtott végre jemeni húszi célpontok ellen.
Az Irán által támogatott húszik azt mondták, hogy nem hagyják abba a Vörös-tengeren a kereskedelmi hajózás elleni támadásaikat, amíg Izrael és a Hamász közötti gázai háború véget nem ér.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A történelmi összekötő utat az első világháborút lezáró békeszerződés, az új román–magyar határvonal szelte ketté, de a két település önkormányzata európai uniós támogatással újjáépítené.
Nyugat-Irakban lezuhant egy amerikai katonai utántöltő repülőgép csütörtök éjjel – jelentette be az illetékes amerikai parancsnokság. A legfrissebb információk szerint négy amerikai katona meghalt a balesetben, és összesen hatan voltak a gépen.
Az iráni konfliktus rövid távon kedvezhet Oroszországnak a magasabb energiaárak és a Nyugat megosztott figyelme miatt, de komoly gazdasági és geopolitikai kockázatokat is hordoz, mivel a Hormuzi-szoros körüli zavarok az egész világgazdaságot érinthetik.
Kézzelfogható eredménye van annak, hogy az utóbbi években erősödött a Románia és Magyarország közötti konstruktív együttműködés – jelenttette ki Tánczos Barna, miután Budapesten tárgyalt Szijjártó Péterrel.
Bukarestbe érkezett csütörtökön Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, hogy stratégiai partnerségről szóló megállapodást írjon alá Nicușor Dan román államfővel.
Mivel újabb támadások érik a Perzsa-öbölben közlekedő hajókat és a régió energiaipari létesítményeit, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) csütörtökön kijelentette, hogy a közel-keleti háború „a globális olajpiac történetének legnagyobb ellátási zavarát” okozza.
Komolyan kell venni a változtatás felkínált lehetőségét: a rendszerváltást képviselő, jelentős erők is indulnak a választáson, egy rendszerváltás pedig a nemzetpolitika megváltoztatását is jelentené – hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök.
Kirill Dmitrijev, a Kreml küldöttje szerdán Floridában tárgyalt Donald Trump amerikai elnök képviselőivel – jelentette be Steve Witkoff különmegbízott.
Orbán Viktor miniszterelnök levélben fordul a határon túli magyarokhoz, arra kérve, hogy vegyenek részt az április 12-i országgyűlési választáson.
Miközben Irán az olajszállító hajók és olajlétesítmények elleni támadások révén próbálja energiaválságba taszítani a világot, Donald Trump amerikai elnök közölte: a Nemzetközi Energia Ügynökség koordinálja mintegy 400 millió hordó kőolaj felszabadítását.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!