Washington csökkenti Ukrajna katonai támogatását, az EB újabb Moszkva elleni szankciókat javasol

– hangsúlyozta a miniszter.

A Pentagon még nem tette közzé a 2026-os költségvetésre vonatkozó teljes dokumentációt.

Hegseth szerint a függőben lévő költségvetés

A Pentagon bejelentése az ukrán városok elleni intenzív orosz támadások heteit követi, beleértve a Kijev elleni rekordméretű dróncsapásokat.

Az eszkalálódó légitámadások közepette Volodimir Zelenszkij ukrán elnök sürgette az Egyesült Államokat, hogy támogassa Ukrajnát kritikus légvédelmi rendszerekkel.

Amióta Oroszország 2022 februárjában megkezdte teljes körű invázióját Ukrajna ellen, az Egyesült Államok több mint 66 milliárd dollár értékű védelmi támogatást nyújtott Kijevnek.

Donald Trump amerikai elnök azonban leállította a Kijevnek szánt újabb katonai segélycsomagok jóváhagyását, amikor januárban megkezdte második hivatali idejét.

Trump vezetése alatt Washington Ukrajnával kapcsolatos politikája drámaian megváltozott.

Miután a vezetők februárban az Ovális Irodában tartott találkozón vitába bonyolódtak, az Egyesült Államok ideiglenesen felfüggesztette az Ukrajnának nyújtott katonai segélyeket.

Hegseth, aki az ideiglenes leállítást elrendelte, nem vett részt az ukrán védelmi kapcsolattartó csoport legutóbbi, június 4-i ülésén sem – ez volt az első ilyen távolmaradás az amerikai védelmi tárcavezető részéről az invázió kezdete óta.

Zelenszkij egy nemrégiben adott interjúban megerősítette, hogy az Egyesült Államok 20 000, eredetileg Ukrajnának szánt drónelhárító rakétát irányított át a közel-keleti amerikai erőknek.

Fokozni fogjuk a nyomást Oroszországon, ezért újabb, immáron a tizennyolcadik szankcióscsomagra teszünk javaslatot, amely az orosz energiapiacot és a bankrendszert célozza – jelentette be a testület elnöke, Ursula von der LEyen keddi sajtótájékoztatóján Brüsszelben.

Mint mondta, az EU békét szeretne Ukrajnában, de hetek óta tartó diplomáciai erőfeszítések ellenére, valamint annak ellenére, hogy Zelenszkij ukrán elnök feltétel nélküli tűzszünetet ajánlott fel, Oroszország továbbra is folytatja pusztító háborúját.

„Ezért növeljük a nyomást Oroszországon, mert az erő az egyetlen nyelv, amelyet Oroszország megért. Az orosz gazdaságot mélyen sújtják a szankciók” – hangsúlyozta.

Ursula von der Leyen elmondta:

Emellett az olajárplafont 60 dollárról 45 dollárra csökkentenék, hogy a megváltozott piaci viszonyokhoz igazodva tovább csökkentsék Oroszország bevételeit, mivel az olajexport még mindig az orosz állami költségvetés egyharmadát fedezi.

Hozzátette:

Emellett tilalmat vezetnek be olyan finomított termékek importjára, amelyek orosz nyersolajból készültek, így zárva ki az orosz olaj közvetett bejutását az EU piacára.

Az orosz bankszektort illetően a cél finanszírozási és tranzakciós lehetőségeinek korlátozása. Ennek érdekében az EU javasolja, hogy a SWIFT-rendszerből való kizárást teljes körű tranzakciós tilalommá alakítsák át, amelyet további 22 orosz bankra is kiterjesztenének.

Javasoljuk továbbá az Orosz Közvetlen Befektetési Alap, annak leányvállalatai és beruházási projektjei elleni szankciók bevezetését is – taglalta von der Leyen.

A bizottság elnöke hozzátette: az EU 2,5 milliárd euró értékű – gépekre, fémekre, műanyagokra és vegyi anyagokra vonatkozó – exporttilalmat is javasol, ami megfosztja az orosz gazdaságot kulcsfontosságú technológiáktól és ipari javaktól. Emellett korlátozni fogja a kettős felhasználású (civil és katonai) termékek és technológiák exportját, amelyeket drónok, rakéták és más fegyverrendszerek gyártására használnak.

Hozzátette: a szankciók alkalmazásának megerősítése érdekében 22 orosz és külföldi céget listáznak, amelyek közvetlen vagy közvetett módon támogatják az orosz katonai és ipari komplexumot.

– hívta fel a figyelmet Ursula von der Leyen.

Kaja Kallas kül- és biztonságpolitikáért felelős főképviselő szerint Oroszország nem akar békét, hanem illegális háborúját akarja folytatni.

„Oroszország kegyetlen, agresszív, és veszélyt jelent mindannyiunkra. Most cselekszünk, hogy támogassuk Ukrajnát, egyben nyomást is gyakoroljunk Moszkvára” – jelentette ki.

Különösen hatékony volt az árnyékflotta szankcionálása. Legutóbbi szankciócsomagunk bevezetése után az Oroszországból a Fekete-tengeren és a Balti-tengeren keresztül exportált olaj mennyisége egy hét alatt 30 százalékkal csökkent - mutatott rá.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy csak májusban Oroszország szuverén vagyonalapja 6 milliárd dollárral, 42 milliárd dollárról 36 milliárd dollárra csökkent.

„Jövőre elfogyhat a pénze. A bevételi források elvágásával megakadályozzuk, hogy újratöltsék a háborús kasszát” – hangsúlyozta Kallas.

Robert Fico szlovák miniszterelnök mindezek kapcsán azzal fenyegetőzött, hogy megvétózza az EU 18. Oroszország elleni szankciócsomagját, ha nem foglalkoznak a Szlovákia orosz gáz- és energiaexporttól való függőségével kapcsolatos aggályokkal.

Fico a Facebookon közölte, hogy

Történelmileg Szlovákia nagymértékben függ az orosz gáztól és energiaátviteltől, és a Nyugat-Európába irányuló orosz export kulcsfontosságú tranzitközpontjaként szolgál.

Fico 2023-as hivatalba lépése óta megfordította Szlovákia korábbi Ukrajna-barát politikáját, megszüntette a Kijevnek nyújtott katonai támogatást, és megkérdőjelezte az Oroszországgal szembeni uniós szankciók értékét.

Az EU külpolitikai döntéseihez, így a szankciókhoz is, valamennyi tagállam egyhangú jóváhagyása szükséges.

Fico figyelmeztetésére azután került sor, hogy a szlovák parlament június 5-én elfogadott egy határozatot, amelyben a kormányt arra szólította fel, hogy ellenezzen minden új, Oroszországgal szembeni nemzetközi szankciót vagy kereskedelmi korlátozást, hivatkozva a negatív gazdasági hatásokra.

A nem kötelező érvényű állásfoglalás szerint az Oroszország ukrajnai inváziójára válaszul bevezetett szankciók felhajtották az energiaárakat, megzavarták az ellátási láncokat, és kárt okoztak a szlovák iparnak.