
Sorsdöntő tárgyalások. Steve Wirkoff amerikai megbízott Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel tárgyalt a gázai helyzetről, miközben Trump a Hamász megadását követelte
Fotó: Facebook/Benjamin Netanjahu
A gázai helyzetről tárgyalt Steve Witkoff, az Egyesült Államok közel-keleti különmegbízottja Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel csütörtökön Jeruzsálemben – jelentette a kormányfő hivatala.
2025. augusztus 01., 09:332025. augusztus 01., 09:33
Witkoff látogatására azután került sor, hogy izraeli tisztviselők figyelmeztettek: ha a következő napokban nem történik előrelépés a Hamász és az izraeli fél között a túszok szabadon bocsátását célzó megállapodásban, akkor Izrael kénytelen lehet további szárazföldi lépéseket tenni Gázában.
A The Jerusalem Post című angol nyelvű izraeli lap két forrása szerint
Witkoff a Ynet-ben ismertetett előzetes ígéretek szerint Gázába is ellátogat, ott többek között a Gázai Humanitárius Alapítvány (GHF) központjaiba.
A 2023. október 7-én a gázai övezetbe hurcolt, és ott élve vagy halva fogva tartott ötven túsz családja és támogatóik csütörtökön tüntetéseken szólították fel Witkoffot, hogy érje el a tűzszünetet és szeretteik hazahozatalát, hangsúlyozva, „megvan a hatalma egy ilyen megállapodás létrehozására”.
Közvetítője Izraelbe érkezése után nem sokkal
A Hamász által irányított gázai egészségügyi minisztérium szerint csütörtök délelőttig 24 órában 111 ember halt meg, közülük 91-en segítséget keresve.
Egy kórház igazgatója a BBC-nek elmondta, hogy szerdán
A felvételeken látható, hogy a Zikim határátkelőhely közelében történt incidens áldozatait szekereken szállítják a gázai es-Sífa kórházba.
A Hamász által irányított gázai polgári védelmi ügynökség szerint az izraeli erők tüzet nyitottak a segélyszállító teherautók körül összegyűlt tömegre.
Izraeli tisztviselők azzal fenyegetőztek, hogy ha a következő napokban nem történik előrelépés a tűzszüneti és túszok szabadon bocsátására vonatkozó megállapodás ügyében, akkor új büntető intézkedéseket hozhatnak a Hamász ellen. Izraeli médiaértesülések szerint
Az Izraeli Védelmi Erők (IDF) csütörtökön közölte, hogy 43 segélycsomagot dobtak le a gázai déli és északi részén élő lakosok számára, és „továbbra is azon fog munkálkodni, hogy a nemzetközi közösséggel együtt javítsa a humanitárius segítségnyújtást a Gázai övezetben”.
Az ENSZ humanitárius irodája szerint a taktikai szünetek nem teszik lehetővé a lakosság hatalmas szükségleteinek kielégítéséhez szükséges ellátmányok folyamatos szállítását, és a kétségbeesett, éhező tömegek továbbra is megrohanják az ellátmányokat szállító teherautókat, amikor azok áthaladnak az izraeli határátkelőhelyeken.
Vízumkorlátozással sújtotta az Egyesült Államok a Palesztin Hatóság és a Palesztin Felszabadítási Szervezet több tisztségviselőjét
Az Egyesült Államok vízumkorlátozást tartalmazó szankcióval sújtotta a Palesztin Hatóság és a Palesztin Felszabadítási Szervezet több tisztségviselőjét – közölte az amerikai külügyminisztérium csütörtökön.
A közlemény szerint a két palesztin szervezet megsértette korábbi vállalásait, amelyekről az Egyesült Államokban jogszabály rendelkezik. Az indoklás kitér arra, hogy a Palesztin Felszabadítási Szervezet és a Palesztin Hatóság terrorizmust támogató tevékenységet folytat többi között felbujtással és az erőszak dicsőítésével, ezenfelül anyagi támogatást nyújt terroristáknak és családjaiknak.
Az amerikai büntetőintézkedések indokai között szerepel az is, hogy a két palesztin szervezet kezdeményezőként és támogatóként vesz részt nemzetközi szervezetek intézkedéseiben, amivel arra törekednek, hogy az Izraellel fennálló konfliktust nemzetközi szintre emeljék, így abban bevonva többi között a Nemzetközi Törvényszéket és a Nemzetközi Bíróságot.
„Nemzetbiztonsági érdekünk, hogy ennek következménye legyen, és felelősségre vonjuk a Palesztin Felszabadítási Szervezetet, valamint a Palesztin Hatóságot azért, hogy nem teljesítik vállalásaikat és aláássák a béke kilátását”
– olvasható az amerikai külügyminisztérium közleményében, amely nem nevesíti, hogy mely palesztin tisztségviselőkre vonatkozik a vízumkorlátozás.
Marco Rubio amerikai külügyminiszter még szerdán a közel-keleti biztonság kérdéseiről is tárgyalt Badr Abdelati egyiptomi külügyminiszterrel. A találkozóról csütörtökön kiadott közlemény szerint az amerikai fél köszönetet mondott a támogatásért, hogy elérjék a Hamász kezében lévő túszok szabadon bocsátását.
Egy oroszországi bíróság jogerősen 15 év börtönbüntetésre ítélt egy román állampolgárt Ukrajna javára folytatott kémkedés miatt.
Moldovának magának kell eldöntenie a jövőjét – jelentette ki Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke, amikor a Romániával való egyesülésre vonatkozó „B-tervről” kérdezték, ha a Moldovai Köztársaság EU-csatlakozása nem valósulna meg.
Magyar Péter magyar miniszterelnök közbelépése nyomán enyhítették az európai uniós vezetők csütörtöki találkozójának következtetéseit, ennek nyomán kikerült az állásfoglalás szövegéből a lehető leggyorsabb ukrán EU-csatlakozási folyamatról szóló rész.
Szerteágazó tünetegyüttes vezetett a Fidesz vereségéhez Németh Zsolt országgyűlési képviselő szerint, aki úgy véli, a választási eredmény nem tekinthető katasztrofálisnak, alapot jelent ahhoz, hogy a párt újjáépítse magát.
Heves dróncsapásokra ébredt az orosz főváros csütörtökön reggel: robbanások hallatszottak az egész városban, és füst borította be Moszkva égboltját.
Donald Trump elnök a szerda esti versailles-i palotában tartott vacsora során hivatalosan aláírta az Egyesült Államok és Irán közötti előzetes megállapodás egy példányát.
Donald Trump amerikai elnök kedden kijelentette, hogy továbbra is törekedni fog Oroszország Ukrajna elleni háborújának befejezésére, ugyanakkor hozzátette, hogy a háború „nincs hatással” az Egyesült Államokra.
Az Iránnal folytatott háború befejezéséről szóló előzetes megállapodást már aláírták, a dokumentum részleteit „hamarosan” közzé fogják tenni – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök.
Az Európai Unió és Ukrajna megnyitotta a csatlakozási tárgyalások első fejezetcsoportját, azt a klasztert, amely az uniós tagság alapvető értékeit és intézményi követelményeit foglalja magában – közölte hétfőn az uniós tagállamokat tömörítő Tanács.
Jelentős alkotmánymódosítást fogadott el hétfőn az Országgyűlés: a jövőben összesen legfeljebb nyolc évig töltheti be valaki a miniszterelnöki tisztséget Magyarországon. Az alaptörvény tizenhatodik módosítását szavazták meg hétfőn a képviselők.
szóljon hozzá!