
Fotó: X/Ursula von der Leyen
Az EU „Magyarország jóváhagyásával vagy anélkül” 50 milliárd eurós segélycsomagot hagy jóvá Ukrajnának – jelentette ki Ursula von der Leyen, az EU elnöke Davosban.
2024. január 17., 08:332024. január 17., 08:33
„Személyes prioritásom, hogy mind a 27 tagállamot felölelő megállapodás szülessen. Ha pedig ez nem lehetséges, akkor készen állunk a 26 tagállammal történő megállapodásra” – jelentette ki kedden a svájci városban zajló világgazdasági fórumon.
„Ebben a fázisban vagyunk most. Ez a február 1-jei rendkívüli Európai Tanács előkészítése. Ez kemény munka. Sok különböző kérdést megvitattunk” – mondta a Bizottság elnöke.
A találkozót megelőzően Budapest két kulcsfontosságú követeléssel állt elő a vétó feloldásáért cserébe:
a másik a COVID-19 helyreállítási alapok elköltési határidejének meghosszabbítása, ami több időt adna Budapestnek a befagyasztott pénz felszabadítására.
Von der Leyen nem kommentálta ezeket a kéréseket, de úgy vélte, hogy a
Mint ismeretes, 2023 decemberében Orbán Viktor magyar miniszterelnök blokkolta a megállapodást néhány órával azután, hogy az EU-tagállamok vezetői a magyar kormányfő távollétében megállapodtak abban, hogy hivatalosan is megkezdi a teljes jogú tagsági tárgyalásokat Ukrajnával.
Ukrajna egy több mint 60 milliárd dollár értékű biztonsági segélycsomagra is vár Washingtontól. Joe Biden amerikai elnök várhatóan január 17-én találkozik a legmagasabb rangú kongresszusi vezetőkkel, hogy egy Ukrajnána és Izrael támogatásáról szóló megállapodást kössenek.
A Kieli Világgazdasági Intézet tanulmánya szerint 2023 augusztusa és októbere között az Ukrajnának nyújtott segélyek összege 87 százalékkal csökkent a 2022-es év azonos időszakához képest.
Újabb orosz légicsapások Ukrajnában
Ukrajna déli régióit támadta Oroszország szerdára virradóra. Odessza városából több robbanást jelentettek, miközben az Odesszai, a Herszoni és a Mikolajivi régióban is megszólaltak a légvédelmi szirénák.
A Kyiv Independent szerda reggeli beszámolója szerint egy orosz dróncsapás három embert sebesített meg Odesszában.
Kedden két orosz rakéta csapódott be egy lakónegyedbe Ukrajna második legnagyobb városának, Harkivnak a központjában, 17 embert megsebesítve, közülük kettőt súlyosan, és több házat súlyosan megrongálva.
A mentőcsapatok átkutatták a romhalmokat, hogy megállapítsák, megsérült-e még valaki. A város polgármestere két erős robbanásról beszélt, és azt mondta, hogy legalább tíz ház megrongálódott.
A sürgősségi szolgálat a Telegram üzenetküldő alkalmazáson azt írta, hogy az egyik rakéta egy háromemeletes épületet talált el, amely korábban egy egészségügyi központnak adott otthont. Két épületben tüzet oltottak, lakó- és más épületekben keletkezett kár.
Volodimir Timosenko regionális rendőrfőnök az állami Szuszpilne televíziónak elmondta, hogy az egyik rakéta egy úttestet talált el.
Oleh Szinyehubov, a Harkivi terület kormányzója a Telegramon azt írta, hogy 17 ember megsérült. Tizennégyen kerültek kórházba, köztük két nő súlyosan megsérült.
Harkiv polgármestere, Ihor Tyerehov szintén a Telegramon azt közölte, hogy a rakéták „pontosan ilyan helyen csapódtak be, ahol nincs katonai infrastruktúra, ahol valójában házak vannak”, és azt mondta, hogy „legalább tíz épület megsérült”.
Az északkelet-ukrajnai Harkov város gyakori célpontja az orosz támadásoknak, de a közel két éve tartó háború után a város nem esett Oroszország kezére. A múlt héten orosz rakéták csapódtak be egy szállodába a városban, 11 embert megsebesítve.
Hiába oroszok, Fehéroroszország is beveti a területén tárolt atomfegyvereket, ha indokoltnak látja
Fehéroroszország katonai doktrínája első ízben tartalmaz rendelkezéseket atomfegyverek bevetéséről – közölte kedden Viktar Hrenyin fehérorosz védelmi miniszter újságíróknak nyilatkozva.
Mint mondta, az új fenyegetettségi helyzetben szükség volt átdolgozni a 2016-tól hatályban levő doktrínát.
A tárcavezető szerint világosan meg vannak határozva a Fehéroroszország elleni katonai fenyegetések forrásai. Mindazonáltal további információkat nem említett az atomfegyverek esetleges bevetésével kapcsolatban.
Hrenyin hangsúlyozta, hogy a dokumentum pontosan meghatározza a szövetségesek felé vállalt kötelezettségeket is. Minszk Moszkva szoros szövetségesének számít
Oroszország tavaly óta taktikai atomfegyvereket állomásoztat Fehéroroszország területén.
Vlagyimir Putyin orosz elnök ugyan hangsúlyozta, hogy ezek a harceszközök Moszkva ellenőrzése alatt állnak, fehérorosz hivatali partnere, Aljakszandr Lukasenka később azonban úgy fogalmazott, hogy amennyiben agresszió érné országát, nem fog habozni ezen fegyverek bevetését elrendelni.
A fehérorosz vezető, aki lehetővé tette, hogy az Ukrajnát 2022. február 24-én megtámadó orosz csapatok átvonuljanak az országa területén, tavaly kijelentette, hogy az atomfegyverek telepítését elrettentésnek szánja a lehetséges agresszorokkal szemben.
Románia továbbra is minden szükséges támogatást megad Ukrajnának – közölte kedden Nicușor Dan államfő, miután részt vett a tettre készek koalíciójának ülésén.
Aktívabban kell küzdeni a terrorizmus ellen, meg kell erősíteni az energetikai és a közlekedési infrastruktúra, a kulcsfontosságú létesítmények, a katonai és hadiipari vezetők védelmét – jelentette ki Vlagyimir Putyin.
A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) a következő hetekben arra buzdítja a szavazati joggal rendelkező vajdasági magyarokat, hogy az április 12-i választáson a Fidesz–KDNP-t támogassák.
A nyugati országok döntése, miszerint beavatkoznak Oroszország Ukrajna elleni konfliktusába, a „különleges katonai műveletet” egy sokkal szélesebb körű konfrontációvá változtatta olyan országokkal, amelyekOroszország megsemmisítésére törekednek.
Az erdélyi magyarok elsöprő többsége Orbán Viktort és a kormánypártokat támogatja – jelentette ki Kelemen Hunor az áprilisi országgyűlési választások kapcsán.
Az Európai Unió továbbra is rendíthetetlenül támogatja Ukrajnát, és átfogó, igazságos és tartós békére törekszik az ENSZ Alapokmánya és a nemzetközi jog elvei alapján – áll uniós vezetők közös nyilatkozatában.
Vlagyimir Putyin orosz elnök nem tudta elérni háborús céljait, nem törte meg az ukránokat, nem nyerte meg ezt a háborút – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán államfő egy keddi videóüzenetében.
A Demokratikus Koalíció (DK) az Országgyűlés tavaszi ülésszakának első napján is folytatta a külhoni magyarok szavazata kapcsán megkezdett uszítást. Zsigmond Barna Pál válaszában leszögezte: aki a nemzet ellen fordul, „a történelem szemétdombjára kerül”.
A kijevi hatóságoknak az Ukrajna és az Erópai Unió közötti csatlakozási tárgyalások során meg kell őrizniük a román közösség nemzeti identitását – szögezte le hétfőn a bukaresti szenátus külügyi bizottsága.
Az amerikai elnöknek Ukrajna oldalán kell állnia – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
szóljon hozzá!