Hirdetés

Von der Leyen: az EU Magyarországgal vagy nélküle, de kifizeti Ukrajnának az 50 milliárd eurós segélyt

•  Fotó: X/Ursula von der Leyen

Fotó: X/Ursula von der Leyen

Az EU „Magyarország jóváhagyásával vagy anélkül” 50 milliárd eurós segélycsomagot hagy jóvá Ukrajnának – jelentette ki Ursula von der Leyen, az EU elnöke Davosban.

Krónika

2024. január 17., 08:332024. január 17., 08:33

„Személyes prioritásom, hogy mind a 27 tagállamot felölelő megállapodás szülessen. Ha pedig ez nem lehetséges, akkor készen állunk a 26 tagállammal történő megállapodásra” – jelentette ki kedden a svájci városban zajló világgazdasági fórumon.

„Ebben a fázisban vagyunk most. Ez a február 1-jei rendkívüli Európai Tanács előkészítése. Ez kemény munka. Sok különböző kérdést megvitattunk” – mondta a Bizottság elnöke.

Hirdetés

A találkozót megelőzően Budapest két kulcsfontosságú követeléssel állt elő a vétó feloldásáért cserébe:

az egyik a támogatás négy éves részletre való felosztása, ami lehetővé a magyar kormány számára, hogy minden egyes részlet esetében éljen a vétó lehetőségével,

a másik a COVID-19 helyreállítási alapok elköltési határidejének meghosszabbítása, ami több időt adna Budapestnek a befagyasztott pénz felszabadítására.

Von der Leyen nem kommentálta ezeket a kéréseket, de úgy vélte, hogy a

z EU megtalálja a módját annak, hogy jóváhagyja az 50 milliárd eurós alapot – Magyarország áldásával vagy anélkül.

Mint ismeretes, 2023 decemberében Orbán Viktor magyar miniszterelnök blokkolta a megállapodást néhány órával azután, hogy az EU-tagállamok vezetői a magyar kormányfő távollétében megállapodtak abban, hogy hivatalosan is megkezdi a teljes jogú tagsági tárgyalásokat Ukrajnával.

Kijev kritikusan függ a nyugati partnerek finanszírozásától, mivel továbbra is harcol az orosz erők ellen.

Ukrajna egy több mint 60 milliárd dollár értékű biztonsági segélycsomagra is vár Washingtontól. Joe Biden amerikai elnök várhatóan január 17-én találkozik a legmagasabb rangú kongresszusi vezetőkkel, hogy egy Ukrajnána és Izrael támogatásáról szóló megállapodást kössenek.

A Kieli Világgazdasági Intézet tanulmánya szerint 2023 augusztusa és októbere között az Ukrajnának nyújtott segélyek összege 87 százalékkal csökkent a 2022-es év azonos időszakához képest.

Újabb orosz légicsapások Ukrajnában

Ukrajna déli régióit támadta Oroszország szerdára virradóra. Odessza városából több robbanást jelentettek, miközben az Odesszai, a Herszoni és a Mikolajivi régióban is megszólaltak a légvédelmi szirénák.
A Kyiv Independent szerda reggeli beszámolója szerint egy orosz dróncsapás három embert sebesített meg Odesszában.
Kedden két orosz rakéta csapódott be egy lakónegyedbe Ukrajna második legnagyobb városának, Harkivnak a központjában, 17 embert megsebesítve, közülük kettőt súlyosan, és több házat súlyosan megrongálva.
A mentőcsapatok átkutatták a romhalmokat, hogy megállapítsák, megsérült-e még valaki. A város polgármestere két erős robbanásról beszélt, és azt mondta, hogy legalább tíz ház megrongálódott.
A sürgősségi szolgálat a Telegram üzenetküldő alkalmazáson azt írta, hogy az egyik rakéta egy háromemeletes épületet talált el, amely korábban egy egészségügyi központnak adott otthont. Két épületben tüzet oltottak, lakó- és más épületekben keletkezett kár.
Volodimir Timosenko regionális rendőrfőnök az állami Szuszpilne televíziónak elmondta, hogy az egyik rakéta egy úttestet talált el.
Oleh Szinyehubov, a Harkivi terület kormányzója a Telegramon azt írta, hogy 17 ember megsérült. Tizennégyen kerültek kórházba, köztük két nő súlyosan megsérült.
Harkiv polgármestere, Ihor Tyerehov szintén a Telegramon azt közölte, hogy a rakéták „pontosan ilyan helyen csapódtak be, ahol nincs katonai infrastruktúra, ahol valójában házak vannak”, és azt mondta, hogy „legalább tíz épület megsérült”.
Az északkelet-ukrajnai Harkov város gyakori célpontja az orosz támadásoknak, de a közel két éve tartó háború után a város nem esett Oroszország kezére. A múlt héten orosz rakéták csapódtak be egy szállodába a városban, 11 embert megsebesítve.

Hiába oroszok, Fehéroroszország is beveti a területén tárolt atomfegyvereket, ha indokoltnak látja

Fehéroroszország katonai doktrínája első ízben tartalmaz rendelkezéseket atomfegyverek bevetéséről – közölte kedden Viktar Hrenyin fehérorosz védelmi miniszter újságíróknak nyilatkozva.
Mint mondta, az új fenyegetettségi helyzetben szükség volt átdolgozni a 2016-tól hatályban levő doktrínát.
A tárcavezető szerint világosan meg vannak határozva a Fehéroroszország elleni katonai fenyegetések forrásai. Mindazonáltal további információkat nem említett az atomfegyverek esetleges bevetésével kapcsolatban.
Hrenyin hangsúlyozta, hogy a dokumentum pontosan meghatározza a szövetségesek felé vállalt kötelezettségeket is. Minszk Moszkva szoros szövetségesének számít
Oroszország tavaly óta taktikai atomfegyvereket állomásoztat Fehéroroszország területén.
Vlagyimir Putyin orosz elnök ugyan hangsúlyozta, hogy ezek a harceszközök Moszkva ellenőrzése alatt állnak, fehérorosz hivatali partnere, Aljakszandr Lukasenka később azonban úgy fogalmazott, hogy amennyiben agresszió érné országát, nem fog habozni ezen fegyverek bevetését elrendelni.
A fehérorosz vezető, aki lehetővé tette, hogy az Ukrajnát 2022. február 24-én megtámadó orosz csapatok átvonuljanak az országa területén, tavaly kijelentette, hogy az atomfegyverek telepítését elrettentésnek szánja a lehetséges agresszorokkal szemben.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. szeptember 17., csütörtök

Négy napig működhetett egy új román nyelvű osztály Ukrajnában, aztán gyorsan bezáratták

Vizsgálatot indít a román külügyminisztérium, miután kiderült: az Ukrajna Odesszai régiójában található Kartal (Orlivka) településen a megnyitása után szinte azonnal bezártak egy román nyelvű első osztályt.

Négy napig működhetett egy új román nyelvű osztály Ukrajnában, aztán gyorsan bezáratták
Hirdetés
2026. szeptember 17., csütörtök

EU vagy Egyesült Államok? A külügyminiszter elmondta, melyiket választja Románia

Románia nem akar választani az Európai Unió és az Egyesült Államok között, mindkettővel jó kapcsolatot szeretne – jelentette ki Oana Țoiu külügyminiszter.

EU vagy Egyesült Államok? A külügyminiszter elmondta, melyiket választja Románia
2026. szeptember 16., szerda

Drasztikus korlátozások körvonalazódnak a kiskorúak közösségimédia-használatát illetően

Tizenöt éves kor alatt nem lehet saját közösségi médiás fiókjuk a kiskorúaknak – derült ki abból a gyermekvédelmi javaslatcsomagból, amit szerdán mutattak be Brüsszelben.

Drasztikus korlátozások körvonalazódnak a kiskorúak közösségimédia-használatát illetően
2026. szeptember 16., szerda

Óriási összegeket emésztett eddig fel az iráni háború, és még messze a vége. De mekkora kárt okozott Romániának?

Az Irán ellen folyó, hat hónapja tartó amerikai háború eddig 38 milliárd dollárba került, és ez az összeg várhatóan havonta 3 milliárd dollárral fog emelkedni – jelentette kedden a washingtoni Kongresszus független költségvetési szakértője.

Óriási összegeket emésztett eddig fel az iráni háború, és még messze a vége. De mekkora kárt okozott Romániának?
Hirdetés
2026. szeptember 16., szerda

Erősebb, függetlenebb Európát vizionál Ursula von der Leyen, szó esett a magyarországi választásokról is

Erősebb, függetlenebb Európa formálódik, amely a korábbinál jobban képes megvédeni magát, és ez az az Európa, melyre büszkék lehetünk – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán.

Erősebb, függetlenebb Európát vizionál Ursula von der Leyen, szó esett a magyarországi választásokról is
2026. szeptember 15., kedd

Az ukrajnai vagy az iráni háború okoz nagyobb problémát a világ üzemanyag-ellátásában?

Donald Trump amerikai elnök hétfőn azt állította, hogy Ukrajna és Oroszország megállapodott az „energetikai célpontok” elleni támadások leállításáról, miközben világszerte tovább emelkednek az üzemanyagárak.

Az ukrajnai vagy az iráni háború okoz nagyobb problémát a világ üzemanyag-ellátásában?
2026. szeptember 15., kedd

Távozik Szász Jenő a Nemzetstratégiai Kutatóintézet éléről

Benyújtotta felmondását Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke – jelentette be Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter kedden a Facebook-oldalán.

Távozik Szász Jenő a Nemzetstratégiai Kutatóintézet éléről
Hirdetés
2026. szeptember 15., kedd

Tarr Zoltán kirúgta Schmidt Máriát, ideiglenesen bezár a Terror Háza Múzeum

Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter kedd reggel a Facebook-oldalán jelentette be, hogy kirúgta Schmidt Máriát, a Terror Háza Múzeum főigazgatóját, és ideiglenesen be is zárják az intézményt a látogatók előtt.

Tarr Zoltán kirúgta Schmidt Máriát, ideiglenesen bezár a Terror Háza Múzeum
2026. szeptember 14., hétfő

„A Westminster ideje a végéhez közeledik”: saját kezükbe vennék sorsukat a skótok, a walesiek és az észak-írországiak

Skócia, Wales és Észak-Írország miniszterelnöke szerint a végéhez közeledik a brit fennhatóság országaik felett.

„A Westminster ideje a végéhez közeledik”: saját kezükbe vennék sorsukat a skótok, a walesiek és az észak-írországiak
2026. szeptember 14., hétfő

Magyar Péter alkotmányozásról, új választójogi törvényről, illetve az „erős” parlamenti nyelvezetről is beszélt a közmédiában

A készülő új alkotmányról és a választójogi törvényről is beszélt egyebek mellett Magyar Péter miniszterelnök hétfő reggel a Kossuth rádió Felkelő című műsorában.

Magyar Péter alkotmányozásról, új választójogi törvényről, illetve az „erős” parlamenti nyelvezetről is beszélt a közmédiában
Hirdetés
Hirdetés