
Fotó: X/Ursula von der Leyen
Az EU „Magyarország jóváhagyásával vagy anélkül” 50 milliárd eurós segélycsomagot hagy jóvá Ukrajnának – jelentette ki Ursula von der Leyen, az EU elnöke Davosban.
2024. január 17., 08:332024. január 17., 08:33
„Személyes prioritásom, hogy mind a 27 tagállamot felölelő megállapodás szülessen. Ha pedig ez nem lehetséges, akkor készen állunk a 26 tagállammal történő megállapodásra” – jelentette ki kedden a svájci városban zajló világgazdasági fórumon.
„Ebben a fázisban vagyunk most. Ez a február 1-jei rendkívüli Európai Tanács előkészítése. Ez kemény munka. Sok különböző kérdést megvitattunk” – mondta a Bizottság elnöke.
A találkozót megelőzően Budapest két kulcsfontosságú követeléssel állt elő a vétó feloldásáért cserébe:
a másik a COVID-19 helyreállítási alapok elköltési határidejének meghosszabbítása, ami több időt adna Budapestnek a befagyasztott pénz felszabadítására.
Von der Leyen nem kommentálta ezeket a kéréseket, de úgy vélte, hogy a
Mint ismeretes, 2023 decemberében Orbán Viktor magyar miniszterelnök blokkolta a megállapodást néhány órával azután, hogy az EU-tagállamok vezetői a magyar kormányfő távollétében megállapodtak abban, hogy hivatalosan is megkezdi a teljes jogú tagsági tárgyalásokat Ukrajnával.
Ukrajna egy több mint 60 milliárd dollár értékű biztonsági segélycsomagra is vár Washingtontól. Joe Biden amerikai elnök várhatóan január 17-én találkozik a legmagasabb rangú kongresszusi vezetőkkel, hogy egy Ukrajnána és Izrael támogatásáról szóló megállapodást kössenek.
A Kieli Világgazdasági Intézet tanulmánya szerint 2023 augusztusa és októbere között az Ukrajnának nyújtott segélyek összege 87 százalékkal csökkent a 2022-es év azonos időszakához képest.
Újabb orosz légicsapások Ukrajnában
Ukrajna déli régióit támadta Oroszország szerdára virradóra. Odessza városából több robbanást jelentettek, miközben az Odesszai, a Herszoni és a Mikolajivi régióban is megszólaltak a légvédelmi szirénák.
A Kyiv Independent szerda reggeli beszámolója szerint egy orosz dróncsapás három embert sebesített meg Odesszában.
Kedden két orosz rakéta csapódott be egy lakónegyedbe Ukrajna második legnagyobb városának, Harkivnak a központjában, 17 embert megsebesítve, közülük kettőt súlyosan, és több házat súlyosan megrongálva.
A mentőcsapatok átkutatták a romhalmokat, hogy megállapítsák, megsérült-e még valaki. A város polgármestere két erős robbanásról beszélt, és azt mondta, hogy legalább tíz ház megrongálódott.
A sürgősségi szolgálat a Telegram üzenetküldő alkalmazáson azt írta, hogy az egyik rakéta egy háromemeletes épületet talált el, amely korábban egy egészségügyi központnak adott otthont. Két épületben tüzet oltottak, lakó- és más épületekben keletkezett kár.
Volodimir Timosenko regionális rendőrfőnök az állami Szuszpilne televíziónak elmondta, hogy az egyik rakéta egy úttestet talált el.
Oleh Szinyehubov, a Harkivi terület kormányzója a Telegramon azt írta, hogy 17 ember megsérült. Tizennégyen kerültek kórházba, köztük két nő súlyosan megsérült.
Harkiv polgármestere, Ihor Tyerehov szintén a Telegramon azt közölte, hogy a rakéták „pontosan ilyan helyen csapódtak be, ahol nincs katonai infrastruktúra, ahol valójában házak vannak”, és azt mondta, hogy „legalább tíz épület megsérült”.
Az északkelet-ukrajnai Harkov város gyakori célpontja az orosz támadásoknak, de a közel két éve tartó háború után a város nem esett Oroszország kezére. A múlt héten orosz rakéták csapódtak be egy szállodába a városban, 11 embert megsebesítve.
Hiába oroszok, Fehéroroszország is beveti a területén tárolt atomfegyvereket, ha indokoltnak látja
Fehéroroszország katonai doktrínája első ízben tartalmaz rendelkezéseket atomfegyverek bevetéséről – közölte kedden Viktar Hrenyin fehérorosz védelmi miniszter újságíróknak nyilatkozva.
Mint mondta, az új fenyegetettségi helyzetben szükség volt átdolgozni a 2016-tól hatályban levő doktrínát.
A tárcavezető szerint világosan meg vannak határozva a Fehéroroszország elleni katonai fenyegetések forrásai. Mindazonáltal további információkat nem említett az atomfegyverek esetleges bevetésével kapcsolatban.
Hrenyin hangsúlyozta, hogy a dokumentum pontosan meghatározza a szövetségesek felé vállalt kötelezettségeket is. Minszk Moszkva szoros szövetségesének számít
Oroszország tavaly óta taktikai atomfegyvereket állomásoztat Fehéroroszország területén.
Vlagyimir Putyin orosz elnök ugyan hangsúlyozta, hogy ezek a harceszközök Moszkva ellenőrzése alatt állnak, fehérorosz hivatali partnere, Aljakszandr Lukasenka később azonban úgy fogalmazott, hogy amennyiben agresszió érné országát, nem fog habozni ezen fegyverek bevetését elrendelni.
A fehérorosz vezető, aki lehetővé tette, hogy az Ukrajnát 2022. február 24-én megtámadó orosz csapatok átvonuljanak az országa területén, tavaly kijelentette, hogy az atomfegyverek telepítését elrettentésnek szánja a lehetséges agresszorokkal szemben.
Újabb rakétacsapásokat hajtott végre az Egyesült Államok hadserege iráni célpontok ellen szerdára virradóra.
A természetes, a félszintetikus és a szintetikus opioidok használata, általában más anyagokkal kombinálva, továbbra is a kábítószerek okozta halálesetek vezető oka Európában – derült ki az EU Kábítószer-ügynökségének kedden közzétett éves jelentéséből.
A Kreml elfogadhatatlannak tartja azokat a feltételeket, amelyeket az európai országok támasztanak Oroszországgal szemben ahhoz, hogy közvetítői erőfeszítésekbe kezdjenek az ukrajnai konfliktus rendezéséért – jelentette ki Dmitrij Peszkov.
Még a börtönben is az ellopott dák műkincsekből próbál jövedelemre szert tenni a bűncselekmény egyik elkövetője – számolt be a holland sajtó.
Éles vita dúlt a magyar Országgyűlésben a képviselők állampolgárságának nyilvánosságra hozatalát célzó mihazánkos kezdeményezésről. Gurzó Mária, a Tisza Párt képviselője tisztázta: soha nem rendelkezett román állampolgársággal.
Ukrajna vezetői és szoros európai szövetségesei – az Egyesült Királyság, Franciaország és Németország – öt feltételt fogalmaztak meg egy „igazságos és tartós” megállapodás elérése érdekében, amely véget vetne az Oroszországgal folytatott háborúnak.
Ismét közvetlen katonai csapások történtek Irán és Izrael között, miután Irán rakétákat lőtt ki a zsidó államra.
Irán hét rakétát lőtt ki Kuvait és Bahrein irányába – közölte szombaton az amerikai hadsereg. Tájékoztatásuk szerint a rakéták közül hatot elfogtak, valamint a hetedik sem találta el a kijelölt célpontját – jelentette az AFP és a Reuters.
Nagy a bizakodás a magyar és az ukrán kormány között a kárpátaljai magyar közösség jogainak visszaadásáról megkötött megállapodás kapcsán – jelentette ki a Krónikának Zubánics László, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnöke.
Ukrajna elismerte, hogy a pénteken reggel Konstanca kikötőjében felrobbant tengeri drón az ukrán haditengerészethez tartozott. Közben az incidens miatt több száz személyt evakuáltak megelőző jelleggel Konstanca és Tulcea megye tengerparti övezeteiből.
szóljon hozzá!