
Az orosz elnök azzal vádolta csütörtökön a Nyugatot, hogy birodalomnak képzeli magát, újabb falakat épít, ami szerinte jelenleg a nemzetközi viszonyok legnagyobb problémája.
2014. december 18., 16:482014. december 18., 16:48
Vlagyimir Putyin a Kremlben megtartott évértékelő sajtótájékoztatóján kérdésre válaszolva azt mondta, hogy a NATO keleti bővítési és a rakétapajzs létesítése is „felépítést” jelent. Miközben a világ a berlini fal leomlásának évfordulóját ünnepli, folytatódik szerinte az elválasztó vonalak kiépítése, ami jelenleg a nemzetközi viszonyok legnagyobb problémáját képezi – tette hozzá.
„A partnereink nem álltak le ezzel, úgy döntöttek, hogy győztesek, ők a birodalom, és mindenki más vazallus, akit el kell nyomni” – mondta Putyin. Hozzátette, hogy a külföldnek meg kell értenie a válságkezelésben, így az ukrajnai rendezésben tanúsított meglehetősen kemény orosz álláspontból, hogy véget kell vetni a „falak” építésének, és közös humanitárius, biztonsági és szabad gazdasági teret kell létrehozni.
Kijelentette: az ukrajnai helyzetet az a büntetőhadjárat és kártékony gazdasági blokád határozza meg, amelyet a kijevi kormány folytat az ország keleti része ellen. Hozzátette ugyanakkor, hogy Oroszország kész közvetíteni az ukrán válság mielőbbi, politikai úton való rendezésében.
Putyin azt mondta, Moszkva célja az, hogy helyreállítsák Ukrajna politikai egységét. Ukrajnának azonban tiszteletben kell tartania a délkeleti országrész lakosságát – tette hozzá. Leszögezte: a délkelet-ukrajnai harcokban önkéntesként részt vevő oroszok nem zsoldosok, mivel tevékenységükért nem kapnak fizetést.
Az orosz elnök szerint elsősorban külső tényezők idézték elő azt a helyzetet, amelybe jelenleg került az orosz gazdaság. Úgy véli, a legkedvezőtlenebb helyzetben két évre lesz szükség ahhoz, hogy kilábaljon belőle.
Putyin kijelentette, hogy az olajárak meredek esése miatt elkerülhetetlenné válik a gazdasági átalakítás, „korlátozásokra lesz szükség”, és diverzifikálni kell a gazdaságot. Putyin a Reuters brit hírügynökség tudósítójának kérdésére válaszolva azt mondta, hogy mindenki megnyugodhat, mert az orosz lakosság támogatja a hatalmat.
Az államfő azt is közölte, hogy nem létezik társadalmi elit Oroszországban. Az újságíró ugyanis felvetette, hogy az orosz elit képviselői az ország gazdasági problémái, a rubel árfolyamának zuhanása és a Kreml Ukrajna-politikája miatt kialakult nemzetközi feszültség miatt az államfőt okolják.
Merkel: maradnak az orosz szankciók
Mindaddig érvényben kell maradniuk az Oroszország ellen bevezetett gazdasági kényszerintézkedéseknek, amíg Moszkva az ukrán válság kapcsán semmibe veszi az európai értékeket – jelentette ki csütörtökön Angela Merkel német kancellár.
A csütörtök este Brüsszelben kezdődő európai uniós csúcstalálkozó előtt kiadott közleményben a német kormányfő leszögezte, Európa nem hagyhatja annyiban és nem is fogja megengedni, hogy Oroszország „vétsen a jog, a kölcsönös tisztelet és a partnerség elvei ellen”.
Merkel mindeközben hangoztatta, hogy az EU nem kíván Oroszország ellen tenni, együttműködést szeretne. Mindazonáltal az EU csütörtökön újabb szankciókat fogadott el, amelyek értelmében megtiltják a befektetéseket a Krím-félszigeten.
Traian Băsescu leköszönő román államfő szerint viszont fokozni kell az Oroszországgal szembeni szankciókat, mivel a kelet-ukrajnai helyzet kezd a transznisztriaihoz hasonlóvá válni. Ezt csütörtökön délelőtt jelentette ki, mielőtt elutazott volna az Európai unió állam- és kormányfőinek brüsszeli találkozójára.
Băsescu szerint a szankciópolitikát azért kell fokozni, mert az eddigi szankciók nyomán Vlagyimir Putyin orosz államfő „arroganciája máris alább hagyott.” Szerdán egyébként Victor Ponta kormányfő a térséget fenyegető legnagyobb veszélyforrásnak nevezte Oroszországot.
Bukarestbe érkezett csütörtökön Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, hogy stratégiai partnerségről szóló megállapodást írjon alá Nicușor Dan román államfővel.
Mivel újabb támadások érik a Perzsa-öbölben közlekedő hajókat és a régió energiaipari létesítményeit, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) csütörtökön kijelentette, hogy a közel-keleti háború „a globális olajpiac történetének legnagyobb ellátási zavarát” okozza.
Komolyan kell venni a változtatás felkínált lehetőségét: a rendszerváltást képviselő, jelentős erők is indulnak a választáson, egy rendszerváltás pedig a nemzetpolitika megváltoztatását is jelentené – hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök.
Kirill Dmitrijev, a Kreml küldöttje szerdán Floridában tárgyalt Donald Trump amerikai elnök képviselőivel – jelentette be Steve Witkoff különmegbízott.
Orbán Viktor miniszterelnök levélben fordul a határon túli magyarokhoz, arra kérve, hogy vegyenek részt az április 12-i országgyűlési választáson.
Miközben Irán az olajszállító hajók és olajlétesítmények elleni támadások révén próbálja energiaválságba taszítani a világot, Donald Trump amerikai elnök közölte: a Nemzetközi Energia Ügynökség koordinálja mintegy 400 millió hordó kőolaj felszabadítását.
Egy Pryamy TV nevű Youtube-csatornára felkerült videóban Hrihorij Omelcsenko ukrán politikus, korábbi képviselő és az Ukrán Biztonsági Szolgálat volt tisztje Orbán Viktort és családját fenyegette.
Stratégiai baklövés lenne a visszatérés az orosz fosszilis tüzelőanyagokhoz, ugyanis még függőbbé, sebezhetőbbé és gyengébbé tenné az Európai Uniót – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán.
Huszonkét európai ország közös levélben fejezte ki tiltakozását Oroszország részvétele miatt a Velencei Biennálén, amit a nemzetközi művészeti fesztivál igazgatója, Pietrangelo Buttafuoco cenzúrának minősített kedden.
Legkevesebb hat ember meghalt és négyen megsérültek egy távolsági buszon keletkezett tűzben kedden Svájc nyugati részén, az ügyben a helyi rendőrség nyomozást indított.
szóljon hozzá!