
Az orosz elnök azzal vádolta csütörtökön a Nyugatot, hogy birodalomnak képzeli magát, újabb falakat épít, ami szerinte jelenleg a nemzetközi viszonyok legnagyobb problémája.
2014. december 18., 16:482014. december 18., 16:48
Vlagyimir Putyin a Kremlben megtartott évértékelő sajtótájékoztatóján kérdésre válaszolva azt mondta, hogy a NATO keleti bővítési és a rakétapajzs létesítése is „felépítést” jelent. Miközben a világ a berlini fal leomlásának évfordulóját ünnepli, folytatódik szerinte az elválasztó vonalak kiépítése, ami jelenleg a nemzetközi viszonyok legnagyobb problémáját képezi – tette hozzá.
„A partnereink nem álltak le ezzel, úgy döntöttek, hogy győztesek, ők a birodalom, és mindenki más vazallus, akit el kell nyomni” – mondta Putyin. Hozzátette, hogy a külföldnek meg kell értenie a válságkezelésben, így az ukrajnai rendezésben tanúsított meglehetősen kemény orosz álláspontból, hogy véget kell vetni a „falak” építésének, és közös humanitárius, biztonsági és szabad gazdasági teret kell létrehozni.
Kijelentette: az ukrajnai helyzetet az a büntetőhadjárat és kártékony gazdasági blokád határozza meg, amelyet a kijevi kormány folytat az ország keleti része ellen. Hozzátette ugyanakkor, hogy Oroszország kész közvetíteni az ukrán válság mielőbbi, politikai úton való rendezésében.
Putyin azt mondta, Moszkva célja az, hogy helyreállítsák Ukrajna politikai egységét. Ukrajnának azonban tiszteletben kell tartania a délkeleti országrész lakosságát – tette hozzá. Leszögezte: a délkelet-ukrajnai harcokban önkéntesként részt vevő oroszok nem zsoldosok, mivel tevékenységükért nem kapnak fizetést.
Az orosz elnök szerint elsősorban külső tényezők idézték elő azt a helyzetet, amelybe jelenleg került az orosz gazdaság. Úgy véli, a legkedvezőtlenebb helyzetben két évre lesz szükség ahhoz, hogy kilábaljon belőle.
Putyin kijelentette, hogy az olajárak meredek esése miatt elkerülhetetlenné válik a gazdasági átalakítás, „korlátozásokra lesz szükség”, és diverzifikálni kell a gazdaságot. Putyin a Reuters brit hírügynökség tudósítójának kérdésére válaszolva azt mondta, hogy mindenki megnyugodhat, mert az orosz lakosság támogatja a hatalmat.
Az államfő azt is közölte, hogy nem létezik társadalmi elit Oroszországban. Az újságíró ugyanis felvetette, hogy az orosz elit képviselői az ország gazdasági problémái, a rubel árfolyamának zuhanása és a Kreml Ukrajna-politikája miatt kialakult nemzetközi feszültség miatt az államfőt okolják.
Merkel: maradnak az orosz szankciók
Mindaddig érvényben kell maradniuk az Oroszország ellen bevezetett gazdasági kényszerintézkedéseknek, amíg Moszkva az ukrán válság kapcsán semmibe veszi az európai értékeket – jelentette ki csütörtökön Angela Merkel német kancellár.
A csütörtök este Brüsszelben kezdődő európai uniós csúcstalálkozó előtt kiadott közleményben a német kormányfő leszögezte, Európa nem hagyhatja annyiban és nem is fogja megengedni, hogy Oroszország „vétsen a jog, a kölcsönös tisztelet és a partnerség elvei ellen”.
Merkel mindeközben hangoztatta, hogy az EU nem kíván Oroszország ellen tenni, együttműködést szeretne. Mindazonáltal az EU csütörtökön újabb szankciókat fogadott el, amelyek értelmében megtiltják a befektetéseket a Krím-félszigeten.
Traian Băsescu leköszönő román államfő szerint viszont fokozni kell az Oroszországgal szembeni szankciókat, mivel a kelet-ukrajnai helyzet kezd a transznisztriaihoz hasonlóvá válni. Ezt csütörtökön délelőtt jelentette ki, mielőtt elutazott volna az Európai unió állam- és kormányfőinek brüsszeli találkozójára.
Băsescu szerint a szankciópolitikát azért kell fokozni, mert az eddigi szankciók nyomán Vlagyimir Putyin orosz államfő „arroganciája máris alább hagyott.” Szerdán egyébként Victor Ponta kormányfő a térséget fenyegető legnagyobb veszélyforrásnak nevezte Oroszországot.
Moszkva tömeges válasz-rakétacsapást mér Kijev központjára, ha Ukrajna megkísérli meghiúsítani a nácizmus felett aratott győzelem 81. évfordulóján megtartandó ünnepségeket – közölte hétfő este az orosz védelmi minisztérium.
Elfogták a gázolót, aki járművével egy embercsoportba hajtott hétfőn Lipcse belvárosában – közölte Burkhard Jung, a német város főpolgármestere.
Donald Trump amerikai elnök bejelentése, miszerint 5000 amerikai katonát vonnak ki Németországból, aggodalmat kelt, és következményekkel jár a NATO egész szövetségi rendszerére nézve – jelentette ki Oana Țoiu külügyminiszter.
Az Egyesült Államok hétfőtől segítséget nyújt a Hormuzi-szorosban rekedt hajók kijuttatásában – jelentette be Donald Trump elnök.
Az Ukrajna elleni agressziós háború kezdete óta most először sértették meg robbanóanyaggal felszerelt drónokr a román légteret, és most már „egyértelmű bizonyítékok” is vannak arra, hogy Oroszország indította őket – jelentette ki Oana Țoiu.
Felfüggeszti bírói tevékenységét Magyar Péter leendő miniszterelnök húga testvére és férje kormányzati megbízatásának idejére. Ezt a Tisza Párt elnöke jelentette be. Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke szerint ez nepotizmus, és a diktatúra előszobája.
Donald Trump az amerikai kongresszusnak küldött pénteki levelében megszűntnek nyilvánította az Iránnal folytatott „fegyveres harcot”.
A két ország egyesülése mellett állt ki a moldovai és a román írószövetség.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön jelezte, hogy fontolóra veszi az amerikai csapatok részleges kivonását Olaszországból és Spanyolországból, nem sokkal azután, hogy Németország kapcsán is felvetette a létszámcsökkentés lehetőségét.
Megszűnt Szili Katalin Kárpát-medencei autonómiatörekvésekért felelős miniszterelnöki főtanácsadói jogviszonya április 30-i hatállyal.
szóljon hozzá!