
Az oroszbarát szakadárok szerint magas részvétel mellett az emberek elsöprő többsége a függetlenedésre szavazott a kelet-ukrajnai Donyeck és Luhanszk megyében vasárnap tartott népszavazásokon.
2014. május 12., 19:362014. május 12., 19:36
Az orosz elnök hivatala közleményben tudatta, a Kreml „tisztelettel viszonyul\" az eredményekhez, a kijevi vezetés azonban megkérdőjelezte a voksoláson részt vevők arányát. Olekszandr Malihin, a szakadárok által egyoldalúan kikiáltott „luhanszki népköztársaság\" választási bizottságának elnöke tegnap azt mondta, a megyében 81 százalékos volt a részvétel, és a megjelentek 94-98 százaléka a függetlenedésre szavazott.
Roman Ljahin, a szakadárok által „donyecki népköztársaságnak\" kikiáltott Donyeck megye választási bizottságának elnöke azt közölte, ott az urnák elé járuló választópolgárok 89 százaléka adta voksát a terület függetlenségére, a részvételi arány 75 százalékos volt. Ljahin egyúttal azt is leszögezte, hogy nem fogják megrendezni a népszavazás következő lépcsőjét, azaz a következő hét végén nem lesz referendum a terület Oroszországhoz csatlakozásáról, sem a Luhanszk megyével való egyesüléséről.
Kijev azonban vitatja a szakadárok adatait, és nem ismeri el a referendumok eredményét. Olekszandr Turcsinov ukrán házelnök, ügyvivő államfő belügyi és szakértői adatokra hivatkozva a parlamentben azt mondta, a Luhanszk megyében 24 százalék körüli, Donyeck megyében pedig valamivel több mint 32 százalékos volt a valós részvétel.
Turcsinov semmilyen jogkövetkezménnyel nem járó bohózatnak nevezte a népszavazásokat. A politikus szerint e folyamat, amelyet az orosz vezetés sugalmazott, pusztító hatású Donyeck és Luhanszk gazdaságára, és az a célja, hogy aláássa a helyzetet Ukrajnában, megakadályozza a május 25-re tervezett elnökválasztást, és megdöntse a kijevi vezetést. Az ukrán külügyminisztérium közölte, hogy a népszavazások és provokációk mögött „orosz követelményeknek megfelelően felfegyverzett és kiképzett\" terrorista csoportok állnak.
A tárca leszögezte, a „Kreml által szervezett és pénzelt\" népszavazások jogilag semmisek. Korábbi híradások szerint a népszavazások szervezőinek nem volt választói névjegyzéke, és egyes beszámolók szerint százezres nagyságrendben kerültek elő előre kitöltött szavazólapok. Egyesek arra is rámutattak, hogy a 3,35 millió választásra jogosult polgárral rendelkező Donyeck megye önjelölt választási bizottsága mindössze másfél óra alatt összeszámolta a szavazatokat.
Eközben az orosz államfő hivatala közölte, tisztelettel viszonyul a két ukrán megye lakosainak akaratnyilvánításához, és arra számít, hogy ezután civilizált párbeszéd kezdődik a kijevi hatóság képviselőivel. A Kreml egyúttal elítélte, hogy a kijevi hatóságok erőt alkalmaztak a referendumok megakadályozása érdekében, és bírálta a „nehézfegyverek alkalmazását a békés állampolgárokkal szemben, amely áldozatokat követelt\".
A népszavazások napirenden voltak az Európai Unió külügyminisztereinek tegnapi tanácskozásán is, ahova érkezőben a holland, a brit, a belga és a svéd tárcavezető is úgy nyilatkozott: a referendumok nem ismerhetők el, mivel azok a választások megszervezésével szemben támasztott legalapvetőbb követelményeknek sem feleltek meg.
Az EU külügyminiszterei újabb célzott szankciók bevezetéséről határoztak orosz tisztségviselőkkel szemben, a szankcióval sújtottak listája később jelenik meg az Unió hivatalos közlönyében, emiatt a neveket mindaddig nem hozzák nyilvánosságra. Diplomáciai források szerint a külügyminiszterek 13 személy ellen rendeltek el vagyonbefagyasztást és beutazási tilalmat, emellett pedig két krími „entitás\", vélhetően vállalat is felkerül az uniós feketelistára.
Ezzel hatvan fölé emelkedik azok száma, akik ellen az EU büntetőintézkedést rendelt el Ukrajna szuverenitásának, területi egységének megsértése, veszélyeztetése miatt. Közben a német külügyminisztérium európai ügyekért felelős államminisztere szerint meg kell fontolni, hogy a kelet-ukrajnai oroszbarát szakadárokat is bevonják a válság békés rendezését célzó nemzetközi tárgyalásokba.
Michael Roth a német kormány első tisztségviselője, aki nyitottságot jelez azzal az orosz követeléssel kapcsolatban, hogy az ukrán „ellenzék\" képviselőinek részvételével rendezzenek az áprilisban tartott genfi négyoldalú tanácskozáshoz hasonló tárgyalást az ukrajnai válság rendezéséről.
Ezzel párhuzamosan a Donyeck megyei Szlovjanszkban folytatódtak a fegyveres összecsapások. A 110 ezer lakosú városban hétfő reggel számos robbanást lehetett hallani, a szakadárok közlése szerint a település déli bejáratánál fekvő Andrijivka faluban ismét kiújultak a harcok.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bejelentette, hogy Ukrajna május 6-án éjfélkor tűzszünetet hirdet, miután Oroszország május 8–9-re ideiglenes, a Győzelem Napjához kapcsolódó fegyverszünetet javasolt.
Veszélybe került az Egyesült Államok és Irán közötti tűzszünet, miután mindkét fél katonai csapásokat hajtott végre a Hormuzi-szoros blokádját övező viták kapcsán.
Moszkva tömeges válasz-rakétacsapást mér Kijev központjára, ha Ukrajna megkísérli meghiúsítani a nácizmus felett aratott győzelem 81. évfordulóján megtartandó ünnepségeket – közölte hétfő este az orosz védelmi minisztérium.
Elfogták a gázolót, aki járművével egy embercsoportba hajtott hétfőn Lipcse belvárosában – közölte Burkhard Jung, a német város főpolgármestere.
Donald Trump amerikai elnök bejelentése, miszerint 5000 amerikai katonát vonnak ki Németországból, aggodalmat kelt, és következményekkel jár a NATO egész szövetségi rendszerére nézve – jelentette ki Oana Țoiu külügyminiszter.
Az Egyesült Államok hétfőtől segítséget nyújt a Hormuzi-szorosban rekedt hajók kijuttatásában – jelentette be Donald Trump elnök.
Az Ukrajna elleni agressziós háború kezdete óta most először sértették meg robbanóanyaggal felszerelt drónokr a román légteret, és most már „egyértelmű bizonyítékok” is vannak arra, hogy Oroszország indította őket – jelentette ki Oana Țoiu.
Felfüggeszti bírói tevékenységét Magyar Péter leendő miniszterelnök húga testvére és férje kormányzati megbízatásának idejére. Ezt a Tisza Párt elnöke jelentette be. Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke szerint ez nepotizmus, és a diktatúra előszobája.
Donald Trump az amerikai kongresszusnak küldött pénteki levelében megszűntnek nyilvánította az Iránnal folytatott „fegyveres harcot”.
A két ország egyesülése mellett állt ki a moldovai és a román írószövetség.
szóljon hozzá!