Vitanapot rendez az EP a magyar alaptörvényről

„Tájékoztattam Orbán miniszterelnököt az Európa Tanács aggodalmairól, amelyeket mi is osztunk. Válaszlevelében biztosított arról, hogy tiszteletben tartja az uniós törvényeket és elveket. Miután a magyar parlament elfogadja a módosítást, precíz vizsgálatot indítunk, hogy kiderüljön, összhangban van-e a jogszabály az európai elvekkel és az európai uniós jogrendszerrel” – fejtette ki Jose Manuel Barroso, az EB elnöke. Angela Merkel azt mondta, Brüsszelben nem beszélt Orbán Viktorral, de Áder János köztársasági elnöknek Berlinben már kifejtette a véleményét. „A kétharmados többséggel nem szabad visszaélni, és csak nagyon óvatosan szabad vele bánni vele. Másrészt teljes a bizalmam a bizottságban, amely őrködik a szerződések felett, és részletes vizsgálatot folytat majd az ügyben” – mondta a német kancellár. Martin Schulz, az Európai Parlament (EP) szociáldemokrata elnöke szerint nem hagyhatja az Unió, hogy egy tagállam „keresztülgázoljon” a közösség értékein. Azt ugyanakkor a német politikus is elismerte, hogy az uniós szerződés úgynevezett hetes cikkelyét – ami az uniós alapértékek sérülése esetén egy tagállam jogait is korlátozná – csak százszázalékos bizonyosság mellett lehet alkalmazni.

„Tények helyett csak politikai véleményeket hallani a magyar alaptörvény módosításáról” – összegezte a Magyarországot ért bírálatokat Orbán Viktor miniszterelnök. A kormányfő kifejtette, az alaptörvény módosításának vitája február 10. környékén kezdődött, tehát több mint egy hónapja nyílt eszmecsere zajlott a nemzetközi szervezetek megszólalása nélkül. „Majd három nappal a szavazás előtt elkezdődik valamilyen kritika” – fogalmazott a kormányfő, abszurdnak nevezve, hogy a voksolást megelőző napon Brüsszel halasztást kért. A miniszterelnök egyértelművé tette azt is, hogy az egy héttel ezelőtt elfogadott módosítások 95 százaléka korábban is része volt az alkotmánynak, azokat a passzusokat már „töviről hegyire” megvitatták. „Az egész alkotmánymódosítási helyzet azért állt elő, mert az alkotmánybíróság erre kötelezte a parlamentet” – szögezte le Orbán Viktor. A taláros testület jogkörével kapcsolatban kifejtette, semmilyen jogszabályt nem fogadott el a magyar parlament, amely az alkotmány jogértelmezési lehetőségeit korlátozta volna. Az uniós szerződés hetedik cikkelyének felvetése kapcsán közölte, egy ilyen eljárásnak tényeken kell nyugodnia. „Várjuk, hogy mik azok a tények, amelyek megalapozzák ezt a politikai véleményt. Dühöt, indulatot, ellenszenvet, talán még gyűlöletet is látok” – fejtette ki a kormányfő.