
Fotó: Vincze Loránt sajtóosztálya
Áttörést sikerült elérni a medveügyben az Európai Unióban: az Európai Parlament csütörtöki plenáris ülésén határozatot fogadott el az állattenyésztés védelméről és a nagyragadozókról, amelynek kiindulópontja a farkas- és medvepopuláció megnövekedése bizonyos régiókban – számolt be pénteki közleményében Vincze Loránt EP-képviselő sajtóirodája.
2022. november 25., 11:362022. november 25., 11:36
2022. november 25., 11:452022. november 25., 11:45
Aláhúzták: nem volt könnyű összeegyeztetni az állatvédők és a gazdák sokszor szöges ellentétben álló érdekeit, a képviselők ezért is hoztak létre egy nagyragadozókkal foglalkozó állandó munkacsoportot, amely az elején csak a farkasok kérdésével foglalkozott, és Vincze Loránt RMDSZ-es EP-képviselő szorgalmazására kezdett az Erdélyben számos gondot okozó és emberekre támadó medvék problémájára is figyelni.
A mostani állásfoglalás ennek a munkacsoportnak köszönhetően, hosszas egyeztetések után jöhetett létre, és a közlemény szerint
mind a tagállami intézkedéseket, mind az élőhelyvédelmi irányelvek (az úgynevezett Habitat-direktíva) alkalmazását, mind a finanszírozást illetően.
Vincze Loránt Facebook-oldalán videóbejelentkezésben számolt be a határozat tartalmáról.
A határozat kimondja, hogy egyre gyakoribbak a nagyragadozók támadásai, és elismeri az állattenyésztőkre gyakorolt negatív hatásokat. Vincze Loránt módosító indítványát is megszavazta a többség, így az is bekerült a szövegbe, hogy a támadások már emberáldozatot is követeltek.
– ennek a Habitat-direktívával összhangban, tudományos bizonyítékokra alapozva kell történnie.
Arra is felkérték a Bizottságot, hogy rendszeresen értékelje a fajok kedvező védettségi helyzetét, és dolgozzon ki értékelési eljárást annak érdekében, hogy az egyes régiókban a populációk védettségi helyzetét azonnal módosítani lehessen a kívánt védettségi helyzet elérését követően – hiszen így előzhető meg a túlszaporulat.

Romániában 2019 júliusa óta 243 veszélyesnek ítélt medvét lőttek ki, és 25-öt fogtak be és helyeztek át hatósági engedéllyel – derült ki a környezetvédelmi minisztérium honlapján közzétett táblázatokból.
Külön hangsúlyozzák továbbá, hogy a hegyvidéki területeken található állattartó gazdaságok különösen érzékenyek a nagyragadozók által okozott növekvő károkkal szemben; ugyanakkor rámutatnak arra, hogy a megelőző intézkedések – beleértve a kerítéseket, villanypásztorokat és házőrző kutyákat – nem mindig részesülnek uniós vagy országos finanszírozásban, így külön terheket rónak a gazdálkodókra. „A gazdáknak megfelelő és hosszú távú finanszírozási lehetőségekre van szüksége a megelőzésben és a kárenyhítésben. Szorgalmazzák azt is, hogy a Bizottság fontolja meg mezőgazdasági iránymutatásainak módosítását annak érdekében, hogy a nagyragadozók által okozott károk állami támogatásként történő kompenzálását megkönnyítse” – idézi a határozatot a közlemény.
Emlékeztetnek ugyanakkor, hogy a régiók nagy többségében – Franciaországban, Olaszországban, Szlovéniában, Lengyelországban és néhány más országban is – a farkas jelent problémát. A medvepopuláció megnövekedése, a túlszaporulat tulajdonképpen csak Romániában, Erdélyben, Székelyföldön jelenik meg. Még jelentős medvepopuláció Finnországban és Észtországban van, de ott rég működik olyan vadgazdálkodási terv, amely megelőzi a túlszaporodást.

A sürgősségi beavatkozás csak az egyik eleme az összetett medveprobléma megoldásának, sok területen van szükség változtatásra, körültekintő feltérképezésre – mondta el megkeresésünkre Markó Bálint biológus, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) rektorhelyettese.
Az Országgyűlés pénteki, rendkívüli ülésén, titkos szavazással választotta meg Unger Anna politológust, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Karának docensét a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) elnökévé.
Románia közbenjárt az ukrán hatóságoknál annak érdekében, hogy a kazah olajat szállító hajók – amelyek az orosz Novorosszijszk kikötőjéből a Petromidia finomítójába tartanak – ne szenvedjenek kárt Kijev katonai műveletei miatt.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön kijelentette, hogy nem aggódik egy esetleges orosz támadás miatt a NATO ellen, és igyekezett csökkenteni John Ratcliffe CIA-igazgató legutóbbi moszkvai látogatásának jelentőségét.
Donald Trump homályos válaszokat adott, amikor az iráni gazdaság megfojtására irányuló kampányáról kérdezték, és nem volt hajlandó elárulni, hogy szankciókat tervez-e kínai bankok ellen, illetve hogy megbeszélte-e a kérdést külföldi kollégáival.
Ukrán volt az a tengeri drón, amelyet Románia augusztus 20-án a Fekete-tengeren megsemmisített a Neptun Deep közelében – állította csütörtökön Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő.
Nemkívánatos személlyé nyilvánítottak, ezért kiutasítanak egy román diplomatát Oroszországból – közölte az orosz külügyminisztérium csütörtökön.
John Ratcliffe, az Egyesült Államok Központi Hírszerző Ügynökségének (CIA) igazgatója a héten Moszkvába tett látogatása során figyelmeztette az orosz tisztviselőket, hogy ne fokozzák a feszültséget a balti NATO-tagállamokkal szemben.
A paksi atomerőmű mostanra elérte a maximális teljesítményét – jelentette be Magyar Péter miniszterelnök a Facebook-oldalán szerda este, jelezve, hogy erről a kormányülés 12. órájában tájékoztatták.
Az Egyesült Államok kedden világszerte felfüggesztette a vízumkérelmekkel kapcsolatos időpontfoglalásokat az amerikai nagykövetségeken és konzulátusokon; a hatóságok átütemezik az interjúkat, hogy lehetőséget biztosítsanak a konzuli személyzet képzésére.
Európai NATO-tagállamok elleni orosz támadás és az Ukrajna elleni újabb mozgósítás megelőzését szolgálhatta John Ratcliffe, az Egyesült Államok Központi Hírszerző Ügynökségének (CIA) váratlan moszkvai látogatása.
szóljon hozzá!