Biológus-rektorhelyettes a medveügyről: nem ellenségképre, hanem párbeszédre van szükség

– szögezte le Markó Bálint. A biológus hangsúlyozta, a kilövés önmagában nem oldja meg a problémát, ez csak része lehet egy jól átgondolt stratégiának. Mint mondta, a sürgősségi beavatkozást körültekintően kell megtervezni, hiszen azzal, hogy kilőnek egy medvét, nem föltétlenül születik megnyugtató megoldás, amikor még az sem egyértelmű, milyen módon lehet azonosítani utólag egy korábban támadó medvét.

„Mindenképpen szükség van a beavatkozásra ott, ahol házakba törnek be a medvék, az emberek sötétedés után nem mernek kilépni a házból, ám ezt is szakszerűen kell megszervezni. Az altatás, a kilövés sem egyszerű feladat, másrészt a sürgősségi beavatkozás mellé több más elemet kell rendelni. Minden országban, ahol medveproblémával küzdenek, például Szlovéniában vagy az Amerikai Egyesült Államokban is, több módszerrel próbálkoznak” – mutatott rá az egyetemi oktató.

korábban írtuk

Utcára „űzte” az embereket a tarthatatlan medvehelyzet (összefoglaló)

Székelyföld számos városában és Bukarestben is utcai tüntetést szerveztek kedden a medvetámadásokat megelégelő, javaikat, állataikat és életüket féltő gazdák, valamint az állapotokat ugyancsak tarthatatlannak tartó politikusok, vadgazdálkodási szakemberek.

Nem minden civil szervezet ellenzi a sürgősségi beavatkozást

Markó Bálint hangsúlyozta, árnyalni kell a képet, nem minden civil szervezet ellenzi a sürgősségi beavatkozást. Valóban voltak, akik tiltakoztak, ám a nagyvadakkal foglalkozó szakemberek és szervezetek jelentős része az elmúlt években többször is közölte, az ilyen jellegű beavatkozások indokoltak lehetnek. Ám azt is hangsúlyozták, hogy más típusú megoldásokkal is elő kell rukkolni.

– mutatott rá az egyetemi oktató. Markó Bálint kifejtette, a szakmai képviselet különböző fórumokon, anyagokban régóta vázolta a lehetséges megoldásokat, mivel kellene foglalkozni, hogy megnyugodhassanak a veszélyeztetett lakosok, a természetvédők, a szakmai szervezetek, beleértve a vadásztársaságokat is.

A megoldáscsomag fontos eleme a megfelelő kommunikáció, ami az elmúlt években hiányos volt. „Nem ellenségképeket kell kialakítani, miszerint ellenség a medve, a természetvédő, a vadász, hanem párbeszédet kell kezdeményezni” – mondta Markó Bálint. Szerinte

Hozzátette, a közbeszédben sok minden fennforog a medvékről, ám a valóság az, hogy kevés adat áll rendelkezésre. „Beszélünk számokról, eltartóképességről, ám mindez csak „lufi”. Kevés a számok mögött a szakmaiság” – szögezte le a biológus, aki szerint Románia adós azzal, hogy ebben a kérdésben legalább felrajzolja a problématérképet, megnyugtatóan és mérvadóan feltérképezze, hogyan jutottunk el idáig. „Túl egyszerűsített megközelítés azt mondani: a probléma gyökere az, hogy elszaporodtak a medvék. Lehet, hogy ez az egyik ok, de az is lehet, hogy több a turista, több ház épül, több a kitett szemét, ezekre mind meg kell keresni a választ, majd azok alapján javasolni megoldásokat” – mutatott rá a biológus.

A biológus azt is elmondta, sok a felelőtlen ember, például ha egyik helyen kutyával megkergetik a medvét, lehet, hogy egy másik helyszínen ugyanaz a medve rátámad egy emberre. Ezekre a problémákra meg kell keresni a megoldást, nem becslésekkel, hanem tudományosan megalapozott módszerekkel. „A természetvédelmi területeken végeztek felméréseket, de ezeknek az adatoknak az összefésülése, központi szintű felhasználása egy közös központi stratégia kialakítása nem történt meg. Tehát ami megvan és jó adat, az sem hasznosult úgy, ahogy kellene.

A kormányzatnak az a szerepe, hogy a „tűzoltáson”, a sürgősségi beavatkozáson túl ezt a folyamatot végigvigye” – hívta fel a figyelmet a biológus, hozzátéve, még mindig jobb ezt most elkezdeni, mint hogy tíz év múlva is csak arról beszéljünk, hogy létezik egy probléma, ami kevésbé vagy agresszívebben tematizált, de nincs megoldva. Markó Bálint hangsúlyozta,

Elképzeléseket, ajánlásokat fogalmazhatnak meg a civil szervezetek, az egyetemek, de az államnak kell kidolgozni a keretet, egy olyan stratégiát, hogy a helyi lakosok biztonsága ne sérüljön, a medve is megmaradjon, a természetvédelem is működjön, és a vadásztársaságok számára is elfogadható legyen.

A biológus kifejtette, a vadászatnak is lehet szakmai szerepe a folyamatban, az állományszabályozásban. A természetvédők és a vadászok érdeke ugyanaz, vagyis hogy a vadállomány megmaradjon. Ez csak látszólag ellentmondás, hiszen egy vadászterület értéke sokkal nagyobb, ha vannak rajta medvék, ha a kialakult rendszer felborul, a vadászoknak sem jó. A feleknek közös nevezőre kell jutniuk, erre volt is nyitottság, ám az elmúlt években a diskurzus az ellenségkép-alkotás felé tolódott el.

A zöld szervezetek esetében is el kell különíteni a különben jó szándékú aktivizmust és a szakmai véleményt – szögezte le Markó Bálint. Példaként említette, hogy az erdősítésnek látszólag mindenki örül, de amikor bizonyos jó szándékú aktivista szervezetek akácot ültetnek, a szakmabeliek jelzik, hogy ez nincs rendben, inkább őshonos fákat kell ültetni, és az invazív akácültetvényeket visszaszorítani. Markó Bálint a jó kezdeményezések között említette, hogy Hargita Megye Tanácsa létrehozta a Tájgazdálkodási Munkacsoportot, mely a különböző felek közötti egyeztetéseket szorgalmazza szakemberek bevonásával. „A jövő az, ha nem csak egy hangot hallunk meg, ha teret adunk a szakmának, feltárjuk a probléma gyökerét, és megoldást találunk. Az állam ennek kell hogy keretet teremtsen” – összegezte a kolozsvári biológus.

korábban írtuk

Néhány órán belül ötször riasztották a csendőröket Tusnádfürdőn a medvék jelenléte miatt

Néhány órán belül ötször riasztották a Hargita megyei csendőröket Tusnádfürdő településre a medvék jelenléte miatt.