Gazdasági szakértők arra számítanak, hogy a kelet-közép-európai régió országaiból a Nagy-Britanniába irányuló kivándorlás csökkenni fog a Brexit után
Fotó: Pixabay.com
Teljesen kiszámíthatatlanná vált Nagy-Britannia távozása az Európai Unióból. A Brexit értelemszerűen aggasztja az ott dolgozó uniós állampolgárokat, így a Romániából és Magyarországról távozókat is. Elemzőket kérdeztünk arról, mit tesz a két állam diplomáciája a jelenlegi kényes és bizonytalan helyzetben.
2019. szeptember 13., 12:382019. szeptember 13., 12:38
2019. szeptember 13., 14:312019. szeptember 13., 14:31
Másodszorra sem sikerült elfogadtatni a londoni alsóházban az előre hozott parlamenti választásokról beterjesztett miniszterelnöki kezdeményezést, mivel a kedd hajnali szavazáson nem gyűlt össze az indítvány jóváhagyásához előírt kétharmados többség. A hétfőn kezdődött, kedd hajnalba nyúló vitanappal véget ért a brit parlament jelenlegi ülésszaka, és október 14-én, az új kormányprogramot ismertető királynői beszéddel kezdődik a következő törvényhozási évad.
Boris Johnson miniszterelnök először múlt szerdán jelentette be, hogy előre hozott választások kiírását kezdeményezi október 15-ére, miután az alsóház elfogadta azt a törvénytervezetet, amely elvben megtiltja a konzervatív párti brit kormánynak Nagy-Britannia megállapodás nélküli kiléptetését október végén az Európai Unióból. Az MTI tájékoztatása szerint a törvény lényege az, hogy ha október 19-ig a parlament nem járul hozzá egy új Brexit-megállapodáshoz, és ahhoz sem, hogy a brit EU-tagság megállapodás nélkül szűnjön meg,
A törvény még azt is előre meghatározza, hogy Johnsonnak milyen szövegezésű levélben kell kérnie a Brexit halasztását az uniós állam- és kormányfők alkotta Európai Tanács elnökétől. A kilépés további, immár harmadik halasztásának jóváhagyásához az Európai Tanács egyhangú döntése szükséges.
Boris Johnson az utóbbi hetekben azonban többször is határozottan leszögezte, hogy semmilyen körülmények között nem hajlandó kezdeményezni az EU-nál a kilépés elhalasztását, és
A brit kormányfő ezt az álláspontját a kedd hajnali szavazás után is megerősítette, jóllehet az elmúlt napokban több vezető jogi szakértő is úgy nyilatkozott, hogy Johnson akár börtönbe is kerülhet, ha nem hajlandó betartani a rendezetlen Brexitet tiltó, az uralkodó formális jóváhagyásával hétfőn életbe lépett törvényt. Johnson szerint azért lett volna fontos az október közepi választási időpont, mert így fel lehetett volna oldani a jelenlegi parlamenti patthelyzetet a Brexit szempontjából döntő fontosságú, október 17-én kezdődő EU-csúcs előtt.
A brit ellenzéki pártok elsősorban attól tartanak, hogy ha októberre választást írnak ki, és azt a Konzervatív Párt – amelynek jelenleg nincs többsége az alsóházban – megnyeri, Johnson visszavonatná az új parlamenttel a rendezetlen Brexit tilalmáról szóló törvényt. Elemzők szerint
A britek többséges benne látja azt a vezetőt, akinek van konkrét elképzelése, és képes is megvalósítani azt, lezárva a sodródás és tehetetlenkedés kétévnyi idegtépő időszakát, amely nemcsak a briteknek, de az európai partnereknek is rengeteg kárt okozott.
Gazdasági szakértők arra számítanak, hogy a kelet-közép-európai régió országaiból a Nagy-Britanniába irányuló kivándorlás csökkenni fog a Brexit után. A legtöbb bevándorló eddig Lengyelországból érkezett az Egyesült Királyságba, becslések szerint egymillió fő.
Ezeknél a számoknál ugyanakkor számolni kell azzal, hogy sokan nincsenek hivatalosan nyilvántartva. A Brexitről szóló brit szavazás óta érezhetően csökkent a migráció mértéke, azonban szakértők szerint a régióból származó külföldiek többsége a kiválás után is szeretne az Egyesült Királyságban élni.
A Londonban dolgozó magyarokat és románokat várhatóan nem érinti hátrányosan a Brexit
Fotó: Pixabay.com
Az ott élők számára nem mellékes, hogy a jelenlegi bonyolult helyzetben védi-e, s ha igen, miként teszi az országuk, amelyhez állampolgárságuk alapján jelenleg is tartoznak. Barabás T. János, a budapesti Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető elemzője lapunk megkeresésére emlékeztetett, Klaus Johannis államfő a román állampolgárok érdekeinek védelmére kérte nemrég egy telefonbeszélgetés során Boris Johnsont, azzal érvelve, hogy az EU-ban élő britek számára is el kell kerülni jogaik csorbulását, és a kölcsönösség elvét lehetne érvényesíteni.
A román elnöki hivatal közleménye szerint Johannis felajánlotta a több mint tízéves stratégiai partnerség megújítását elsősorban gazdasági és biztonsági területen. A brit kormány közleményére, miszerint már az idei év végén, az Unióból való kilépés után korlátozzák az idegenek mozgásszabadságát, Románia londoni nagykövete úgy reagált, hogy „semmi sem változik”, honfitársai továbbra is az Egyesült Királyságban tartózkodhatnak, csupán útlevél-ellenőrzés lesz. Három hónapnál hosszabb tartózkodásra vízumot kell majd kérni.
„Tavaly még a visegrádi négyekkel való közös lobbizást szerette volna Bukarest ez ügyben, de ez kikerült a román külpolitika üzeneteiből. Tekintve a román hadibeszerzési terveket,
– mondta a kolozsvári származású szakértő. Mint fogalmazott, Románia magányosan lobbizik a szokásos érvekkel: az ország stratégiai fontossága, kedvező üzletek, politikai barátság. „Ez viszont inkább az 1990-es évek hatalmi technikájára emlékeztet” – tette hozzá Barabás T. János.
Deák Dánielt, a budapesti XXI. Század Intézet vezető elemzőjét arról kérdeztük, miként próbálja Magyarország alakítani a kapcsolatait az Unióból távozni készülő Nagy-Britanniával. Elmondta,
akinek az a feladata, hogy kövesse az eseményeket Nagy-Britanniában, és felkészítse a kormányt, illetve Magyarországot az esetleges következményekre.
„Mivel Nagy-Britannia az egyik legnagyobb európai gazdaság, és nagyon sokan dolgoznak ott más európai országokból – köztük sok magyar is –, így sem a briteknek, sem a többi uniós tagállamnak nem érdeke a megállapodás nélküli kilépés. Boris Johnson eltökélt szándékai ellenére most arra van a legnagyobb esély, hogy további halasztást fognak kérni a britek, ráadásul egy újabb kormányválság előre hozott választást is eredményezhet. Ebben az esetben még az is elképzelhető, hogy a Munkáspárt nyer, és végül nem fognak kilépni az Európai Unióból” – vázolta röviden a helyzetet a szakértő.
Mint hangsúlyozta, a cél az, hogy Magyarország minden eshetőségre felkészüljön, a legrosszabb forgatókönyv pedig a megállapodás nélküli kiszakadás.
így tovább tudnak majd dolgozni, a brit kormány többször megígérte: ugyanolyan jogokat biztosítanak az uniós munkavállalóknak, mint ami eddig is megillette őket.
Deák Dániel szerint hosszú távon viszont arra lehet számítani, hogy a magyarok számára a brit munkavállalás egyre kevésbé lesz csábító, aminek a jelei már most is megmutatkoznak. „A legfrissebb statisztika alapján már
A magyar gazdaság az elmúlt kilenc év kormányzati teljesítményének köszönhetően stabil, így a britek kilépéséből fakadó gazdasági hátrányok nem fogják olyan látványosan érinteni az országot, mint például a jelenleg stagnáló németeket, akiknek a nagy kitettség miatt komoly problémát jelenthet majd az, ha egyik napról a másikra elszakadnak a brit piacoktól” – fogalmazott az elemző.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Magyarország energiaellátásának biztonságáról egyeztet Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Moszkvában Vlagyimir Putyinnal annak érdekében, hogy a krízis ellenére is rendelkezésre álljon a szükséges kőolaj- és földgázmennyisé.
Elhalasztják Ali Hámenei ajatollah, Irán legfőbb vezetőjének szerda estére tervezett teheráni temetését – közölte az iráni az állami televízió. Közben a Financial Times részleteket között az ajatollah elleni akció hátteréről.
Hazatelepítő repülőjárat indul szerdán Egyiptomból Romániába, 174 olyan utassal a fedélzetén, akik az iráni háború, illetve az abból kiterjedt közel-keleti konfliktus miatt hagyják el a térséget – nyilatkozta szerdán a román külügyminisztérium szóvivője.
A NATO légvédelmi rendszerei lelőttek egy iráni rakétát, amely Törökország légterének irányába tartott – közölte szerdán a török elnöki hivatal.
Két járatot indít Dubajból Bukarestbe szerda este és éjszaka a FlyDubai légitársaság – közölte a külügyminisztérium.
Az amerikai gyártmányú Patriot elfogó rakéták ukrán elfogó drónokra való cseréjének lehetőségéről beszélt Volodimir Zelenzskij ukrán elnök kedden, miután Irán a közelmúltban Sahid támadó drónokkal hajtott végre támadásokat a Közel-Keleten.
Az Egyesült Államok és Izrael szerdán is folytatta az Irán elleni csapásokat, Irán pedig rakétákkal és drónokkal támadta Izraelt és a környező arab országokat.
Több mint húsz Szatmár megyei diák és hat kísérőtanár rekedt Dubajban egy kirándulás során – tájékoztatott kedden a Szatmár megyei tanfelügyelőség.
Öt országból közel ötven határon túli és anyaországi intézményből érkeznek egyetemista sportolók Budapestre a csütörtöktől szombatig tartó 17. Kárpát-medencei Egyetemek Kupájára (KEK).
Orbán Viktor miniszterelnök levélben szólította fel Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét, hogy szerezzen érvényt az EU-Ukrajna társulási megállapodásnak, amely előírja a Magyarországnak járó olajszállítmányok továbbítását.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!