Vegyes reakciók a brüsszeli magyar kultúrtörténeti szőnyeg kapcsán

Az EUobserver nevű internetes hírlevél egy osztrák és egy román képviselőt is idézett, akik szerint a térkép Nagy-Magyarországra utal, és „nem a legszerencsésebb szimbólum” a magyar elnökséghez. Ioan Mircea Paşcu szocialista képviselő szerint az EU a belső határok megszüntetését támogatja, nem a korábbi állapotok fölötti sajnálkozást. „Az ilyen megnyilvánulások a nacionalista reakciókat erősítik az unióban, amikor az EU-nak szolidaritásra van szüksége” – fogalmazott Paşcu.

Ugyanebben a cikkben Hajdú Márton, a magyar elnökség egyik brüsszeli szóvivője cáfolta, hogy a szőnyeg bármilyen kapcsolatban lenne a jelenlegi politikával.

„A szőnyeg lényegében kulturális, történelmi és tudományos jelképek és képek sora Magyarországról ..., a térkép pedig 1848-ban mutatja Magyarországot, abban az évben, amikor ... forradalmak zajlottak Európa-szerte” – idézte őt a hírlevél.

Csütörtökön megjelent számában a European Voice című brüsszeli hetilap is rámutatott, hogy a térkép olyan időket idéz fel, amikor Ausztria volt a birodalom ura, és Bécs az egyedüli főváros.

Az EB nem kommentál

Az Európai Bizottság egy szóvivője a témáról korábban annyit mondott, hogy a testület nem kíván kommentárt fűzni ahhoz, milyen módon mutatja be magát az uniós elnökséget betöltő tagország.

A hagyomány szerint az EU soros elnöki tisztét ellátó ország feladata, hogy feldíszítse az EU-tagállamok kormányait képviselő Tanács - Justus Lipsius németalföldi humanista gondolkodóról elnevezett - épületét, ahol a Tanács üléseit szokták tartani. A magyar díszek egyike a 202 négyzetméteres szőnyeg, amelyet 23 darab 75x120 centiméteres szegmensből illesztettek össze a helyszínen.

A Pápai Lívia textilművész készítette szőnyegen a térkép mellett szerepel még Szent István, Szent László, Zsigmond, Mátyás, Széchenyi, Liszt, illetve Vasarely mellett a Kempelen-sakkgép, a Bíró László József által szabadalmaztatott golyóstoll, Asbóth speciális légcsavarja, a Zsigmond-kori csontnyereg, a rovásírásos ábécé, illetve a Zsolnay cég honfoglaláskori motívumokkal ékes kerámiájának képe. A nemzeti szimbólumok is helyet kaptak, így a kokárda, a turul, a Rákóczi-zászló és a Martinovics-fa. Építmények közül a Mátyás-templom, az Esterházy-kastély, a Lánchíd és az Iparművészeti Múzeum került az alkotásra. Női vonatkozású elem a Lórántffy-család címeres oltárkendője és a Sissit lovaglás közben ábrázoló festmény.

A magyar dekorációhoz tartozik még a zenélő fotel (amelyből az idei Liszt-év tiszteletére Liszt Ferenc művei csendülnek fel), a Rubik-kocka alakú könyvespolccal és újrakárpitozott antik ülőalkalmatosságokkal berendezett, úgynevezett olvasóliget, ahol magyar szerzők idegen nyelvre lefordított műveit lehet lapozgatni, Victor Vasarely egyik alkotása, fiatal magyar fotóművészek vízi tematikájú felvételei és egy reneszánsz kiállítás is.

Diaconu: Magyarország a trianoni határokat kívánja visszaállítani

A magyar kultúrtörténeti szőnyeg kapcsán Bogdan Diaconu, a Konzervatív Párt (PC) alelnöke csütörtökön kérte, hogy Teodor Baconschi külügyminiszter határozottan követelje az európai hivatalosságoktól a Magyarországgal szomszédos országokat sértő képek eltávolítását. Diaconu szerint a szőnyeg „sérti mindazokat a nemzeteknek, amelyek a Trianoni szerződés révén visszanyerték jogaikat és szabadságukat, ugyanakkor sérti az Unió alapvető elveit”.

Bogdan Diaconu úgy vélekedik, az EU soros elnökségét nemrég átvevő Magyarország máris „félrelépett”, és „kinyilvánította igazi szándékát, ami nem más, mint a Trianon előtti hazug határok visszaállítása”. A román politikus szerint Magyarország a soros EU-elnökség révén szélsőséges és soviniszta politikát hirdet.