
Nemzeti érdek? Radu Miruta védelmi miniszter szerint Románia biztonságát szavatolja az Ukrajnának nyújtott támogatás
Fotó: Facebook/Radu Miruţă
Románia nemzetbiztonsági érdekeit szolgálja az, hogy az ország 50 millió euróval támogatja a fegyvervásárlást Ukrajna számára – jelentette ki Radu Miruță védelmi miniszter.
2026. január 04., 15:022026. január 04., 15:02
A védelmi miniszter szerint az Ukrajna támogatására elkülönített 50 millió euró nem költségvetési kiegészítést jelent, hanem a védelmi minisztérium költségvetésében már előirányzott forrásokat.
„Először is, a pénz már szerepel a költségvetésben. Nem a védelmi minisztérium által az év elején kapott, a költségvetésen kívüli kiutalásról van szó. Másodszor, ezt a támogatást Románia az utolsó országok között nyújtotta” – mondta Miruță.
A miniszter rámutatott, hogy
„Egyes országok úgy döntöttek, hogy ezt a támogatást titokban, minősített módon nyújtják. Mi úgy döntöttünk, hogy átlátható módon tesszük ezt, mert nyilvános vita folyik a támogatásról és annak értékéről, amelyet Románia eddig nyújtott Ukrajnának. Ezeket a dolgokat nem hozzák nyilvánosságra, mert stratégiai kérdésről van szó, katonai stratégiáról, ha úgy tetszik” – mondta a védelmi miniszter péntek este az Antena 3 hírcsatornának.
Miruță szerint jelen esetben a támogatási mechanizmus másképp működik, mint más katonai segélyek esetében.
„Nem mutathatjuk meg a televízióban, hogy a román hadsereg milyen képességekkel rendelkezett, és ezekből milyen mennyiségeket adtunk át. De itt kissé más a helyzet, mert az Egyesült Államok által javasolt mechanizmus szerint az Ukrajnát támogatni kívánó országok összegyűjtik a pénzt, amely a NATO költségvetésébe kerül, és a NATO költségvetéséből termékeket vásárolnak az Egyesült Államoktól, amelyeket továbbítanak, központosítanak és koordinálnak Ukrajna támogatására” – magyarázta.

Románia 50 millió euróval száll be abba az akcióba, amelynek célja, hogy harmadik országok amerikai fegyvereket vásároljanak Ukrajna számára.
„Úgy gondolom, hogy azon túl, hogy jó segíteni, ez Románia érdeke is. Nem beszélhetünk iskolákról, kórházakról, a gazdasági környezetről vagy az üzleti fejlődésről, ha nincs biztonságunk” – mondta Miruță.
Hozzátette, hogy a háború Románia határain kívül tartása stratégiai előny.
„Azok, akik kritizálják ezt a döntést, képzeljék el, mi történne Romániában, ha az oroszok Galacnál lennének, hogyan változna a gazdasági környezet, és hogyan töprengenénk, mit tegyünk.
– tette hozzá a védelmi miniszter.
Mint arról beszámoltunk, Románia 50 millió eurós hozzájárulással csatlakozott az Egyesült Államok által kidolgozott Prioritásos sürgős szükségletek listája (PURL) mechanizmushoz, amelynek keretében a NATO-tagállamok amerikai fegyvereket vásárolhatnak Ukrajna számára.
A miniszter arról is beszélt, hogy
„Két F-16-os repülőgép szállt fel Fetești-ből. Ezek a román hadsereg szakemberei által a spanyolországi Torrejónban található NATO-központtal együttműködésben és koordinálva végrehajtott standard eljárások. A román radarok a határon túlra is látnak, és bizonyos esetekben, amikor egy célpontot azonosítanak, egy Románia felé tartó drónt, a körülményektől függően technikai döntés születik arról, hogy megelőző intézkedésként fel kell-e szállniuk a repülőgépeknek, hogy figyeljék, belép-e ez a célpont a román légtérbe vagy sem” – mondta Miruță.
És akkor, a helyzettől függően, a térségben légvédelmi rendszer is működik, és vannak olyan repülőgépek is, amelyek felszállnak, hogy megakadályozzák bárki román légtérbe való behatolását, és igen, szinte naponta vannak felszállások, legalábbis az elmúlt két napban” – mondta a védelmi miniszter.
Arra a kérdésre, hogy a román és a szövetséges légierőnek van-e felhatalmazása lelőni a román légteret vagy területet megsértő drónokat, Miruță a nemrégiben módosított jogszabályt említette.
„Valós időben zajló kommunikációról van szó, tehát tisztában vagyunk azzal, hogy percekről van szó. A két hónappal ezelőtt módosított törvény lehetővé teszi a lelövésről szóló döntést. Drónok és nem katonai repülőgépek esetében a végső döntés a katonaságé, az ilyen ügyeket kezelő egység parancsnokának a hatásköre. Polgári repülőgépek esetében a végső döntés a miniszteré” – mondta.
„Nyilvánvaló, hogy a pilóták, valamint a NATO által koordinált torrejóni központban dolgozók tekintetében számos paramétert mérnek és tisztáznak, mielőtt meghozzák ezt a döntést. De igen, tisztában vagyunk azzal, hogy a drónok sebességével a Duna átrepülése másodpercek kérdése, és amikor a román radarok 15, 20, 40 kilométer távolságból észlelik a drónokat, a helyzettől függően, nem minden, a román radarokon látható drón miatt szállnak fel repülőgépek. De igen, amikor felszállnak, a technikai döntés az, hogy jobb felszállni és megelőzni, mint nem” – tette hozzá Miruță.
A hatóságok legutóbb pénteken adtak ki új Ro-Alert üzenetet Tulcea megye északi részére, miután drónokat észleltek a román határon. Két F-16-os vadászgép szállt fel a fetești-i légi támaszpontról, hogy figyelje az ukrán határ menti területet Tulcea megye északi részén.
Ukrajna vezetői és szoros európai szövetségesei – az Egyesült Királyság, Franciaország és Németország – öt feltételt fogalmaztak meg egy „igazságos és tartós” megállapodás elérése érdekében, amely véget vetne az Oroszországgal folytatott háborúnak.
Ismét közvetlen katonai csapások történtek Irán és Izrael között, miután Irán rakétákat lőtt ki a zsidó államra.
Irán hét rakétát lőtt ki Kuvait és Bahrein irányába – közölte szombaton az amerikai hadsereg. Tájékoztatásuk szerint a rakéták közül hatot elfogtak, valamint a hetedik sem találta el a kijelölt célpontját – jelentette az AFP és a Reuters.
Nagy a bizakodás a magyar és az ukrán kormány között a kárpátaljai magyar közösség jogainak visszaadásáról megkötött megállapodás kapcsán – jelentette ki a Krónikának Zubánics László, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnöke.
Ukrajna elismerte, hogy a pénteken reggel Konstanca kikötőjében felrobbant tengeri drón az ukrán haditengerészethez tartozott. Közben az incidens miatt több száz személyt evakuáltak megelőző jelleggel Konstanca és Tulcea megye tengerparti övezeteiből.
Szolidaritási tüntetést tartottak a nemzeti összetartozás napján, csütörtökön este a budapesti román nagykövetség előtt Fejes Rudolf Anzelm nagyváradi premontrei apát mellett, akit múlt héten lakoltatott ki a rendházból a város önkormányzata.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön Vlagyimir Putyin orosz államfőnek címzett nyílt levelében sürgette a háború lezárását és a vezetők közti közvetlen tárgyalásokra való áttérést – ismertette az Interfax Ukrajina ukrán hírügynökség.
Juraj Blanár szlovák külügyminiszter visszautasítja Magyar Péter miniszterelnök azon csütörtöki kijelentését, hogy Magyarország saját magával szomszédos – közölte a pozsonyi diplomáciai tárca.
Az Európai Bizottság indokolással ellátott vélemény megküldésével szólította fel Magyarországot és Romániát csütörtökön, hogy ültessék át nemzeti jogrendjükbe az energiahatékonyságra vonatkozó uniós szabályokat.
Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter is üzent a nemzeti összetartozás napján, hangsúlyozva: „úgy élhetünk együtt, hogy most már nem kell különbséget tenni magyar és magyar között”.
szóljon hozzá!