Vaskézzel sújt le Róma

Az intézkedést a kabinet azzal indokolta, hogy az utóbbi idõben jelentõs méreteket öltött a külföldiek, többnyire Romániából érkezett, roma nemzetiségû illegális bevándorlók által elkövetett bûncselekmények aránya.

Az új rendelet értelmében súlyosbító körülménynek számít majd, ha egy külföldi bûnelkövetõrõl kiderül, hogy nem szabályos körülmények között került az országba. Ez automatikusan egyharmadnyival növeli az eredetileg kiszabott börtönbüntetést. Azon személyek, akik illegális bevándorlóknak adnak bérbe ingatlant, három évig terjedõ börtönbüntetésre és 150 ezer euróig terjedõ pénzbírságra számíthatnak, ráadásul a házat is elkobozhatják. A határokon tetten ért illegális bevándorlók hat hónaptól négy évig terjedõ börtönbüntetéssel lesznek sújthatók. Immár a két évre elítélt külföldiek is kiutasíthatóak lesznek az eddigi tíz évvel szemben. A jogszabály egyúttal megnöveli az olasz állampolgárság elnyerésének idõtartamát, és számos intézkedést tartalmaz a koldulás visszaszorítására. Megnehezíti az „álházasság” útján történõ állampolgársághoz jutást is: az eddigi gyakorlattal szemben nem azonnal, csupán kétéves várakozási idõ után nyeri el az állampolgárságot a házastárs. Egyúttal lehetõséget biztosít a kormány számára, hogy különleges megbízottakat nevezzen ki, akiknek feladata a nagyobb olasz városok – Róma, Milánó és Nápoly – környékén lévõ illegális romatáborok ügyének rendezése. A kormány által elfogadott rendeletet rövid idõn belül a parlament is szentesíti.

Mint ismeretes, az új kormány több tagja – így Roberto Maroni belügyminiszter, a radikális jobboldali Északi Liga tagja és Franco Frattini külügyminiszter – több ízben is arról beszélt, hogy az illegális bevándorlás és a bûncselekmények mértékét az uniós polgárok szabad helyváltoztatási jogát rögzítõ schengeni egyezmény felülírásával, valamint a román állampolgárokkal szembeni vízumkényszer bevezetésével kell megoldani.

Az itáliai konfliktusok nyomán az Európai Parlament kedden délután vitanapot tartott az ottani romakérdésrõl, és az európai képviselõk nyilatkozatban figyelmeztették Rómát: tartsa tiszteletben az Unió emberjogi elõírásait. Vladimir Spidla, az Unió szociális biztosa leszögezte: a román állampolgárok továbbra is ugyanúgy élhetnek a szabad helyváltoztatás jogával, mint az Unió bármely más országának polgárai, és az Európai Bizottság garantálja, hogy e joguk ne sérüljön.

A nemrég hivatalba lépett új kormány egyébként kihelyezett ülést tartott: szimbolikus gesztusként Nápolyban, az utóbbi hetekben több erõszakos cselekmény miatt is a figyelem középpontjába került délolasz városban. Mint arról beszámoltunk, múlt kedden és szerdán feldühödött nápolyiak két városszéli romatábort is felgyújtottak, miután egy Romániából érkezett cigánylány megpróbált elrabolni egy csecsemõt. Ráadásul újabb összecsapások robbantak ki a helyi lakosok és a rendfenntartó erõk között, miután a hatóságok ismét képtelenek voltak megbirkózni a háztartási hulladék elszállításával, így a város utcáit szeméthegyek lepték el.

A tegnapi kormányülés idején a városban jelentõs biztonsági intézkedéseket léptettek életbe, a kabinet értekezletének otthont adó épületet rendõrkordon védte. A biztonsági intézkedéseket az ülés idejére bejelentett tüntetésekkel indokolták: mind a munkalehetõséget követelõ munkanélküliek, mind az emigránsok demonstrációkat szerveztek.