2010. január 07., 14:032010. január 07., 14:03
A külügyminiszter az MTI-nek adott interjúban kifejtette: az Európai Bizottság egyik legtekintélyesebb és legfontosabb belső részlegének számító jogi szolgálat belső véleményének az a legnagyobb jelentősége, hogy ha az abban megfogalmazott valamelyik eset konkrétan előfordul - például egy magyar munkavállalót nem alkalmaznak azért, mert nem tud elég jól szlovákul - akkor Magyarország fel tud lépni a szlovákiai magyarok védelmében. Ehhez szükséges, hogy az ottani magyarok törvényes képviselői, alapítványok, szervezetek figyeljék és jelezzék az aggályos eseteket - mondta a miniszter. A jogi szolgálat belső véleményét a szlovákiai magyarság is használhatja - tette hozzá.
Az egyik legfontosabb kifogás, amelyet a jogi szolgálat Pozsony figyelmébe ajánlott, a büntetések kiszabására vonatkozik. Magyar részről kezdettől fogva aggályosnak tartották, hogy a törvénysértés szankcionálására 100-tól 5000 euróig terjedő, azaz 1-től 50-szeresig terjedő tételt határoztak meg lehetséges büntetésként. Az uniós belső vélemény kifogásolja, hogy a büntetési tételek túlságosan \"tág határok között mozognak\" - mondta a külügyminiszter.
Balázs Péter szerint különösen kedvező, hogy a jogi szolgálat ajánlása értelmében \"kötelezni kellene az egészségügyi intézményeket, hogy kisebbségi nyelvet tudó személyzetet alkalmazzon\". A december 16-án elfogadott végrehajtási utasítás arról rendelkezik, hogy az egészségügyben, beteg-orvos viszonylatában nem fogják ellenőrizni az államnyelvtörvény rendelkezéseinek betartását.
A jogi szolgálat véleményéről a Bruxinfo hírportál tett közzé összefoglalót csütörtök reggel. A hírportál szerint a jogi szolgálat még decemberben vizsgálta meg a végrehajtási rendelkezések tervezetét, mielőtt az arról szóló végleges kormányhatározatot elfogadták volna Pozsonyban. Balázs Péter szerint a Bruxinfo birtokába jutott dokumentum, amely egyelőre a jogi szolgálat bizalmas, belső anyaga, valószínűleg szlovák kérésre készült el. Egész biztos, hogy a végrehajtási rendelkezések elfogadásakor Pozsony ismerte a véleményben megfogalmazott összesen 12, tartalmi és formai kifogást - mondta a külügyminiszter. Ennek ellenére a szlovák törvényhozók több intelmet figyelmen kívül hagytak, Balázs Péter szerint \"valószínűleg elborzadtak\" azon, hogy a testület ilyen sok kifogást fogalmazott meg.
Magyarország alapvető kifogása a szlovák államnyelvtörvény végrehajtási utasításával kapcsolatban az, hogy Szlovákia a kisebbségi nyelvhasználatot túl szigorú jogszabállyal próbálja korlátok közé szorítani és fenyegető büntetésekkel megpróbálja az embereket elriasztani az anyanyelvük használatától. Ha valaki félti az állását - \"egy ilyen törvénnyel a feje fölött\" - meg fogja gondolni, hogy magyarul szóljon a kollégájához - fejtette ki a külügyminiszter. Bár az államnyelvtörvény alapvetően a szlovák állam és az ottani magyar kisebbség konfliktusa, a végrehajtási rendelkezések elfogadása hatással volt a magyar-szlovák viszonyra is. Szlovákia megtehette volna, hogy még egy ideig nem lépteti életbe a törvényt, de a keményebb vonalat választotta - tette hozzá.
A külügyminiszter elmondta: hosszabb távon számít arra, hogy Pozsony - nemzetközi nyomásra - esetleg változtathat a végrehajtási utasításon, sőt magán a törvényen is. Balázs Péter szerint a Bruxinfo híre is azt mutatja, hogy a végrehajtási utasítást ebben a formában a nemzetközi szervezetek nem tudják elfogadni. Szlovákiában júniusban lesznek választások, nemsokára megkezdődik a kampány, és olyankor egy kormány nem szokott visszavonulni, önmagát nem szokta bírálni. Balázs Péter úgy fogalmazott, az adott politikai szituációban nem számít arra, hogy a következő fél évben Szlovákia lényegesen módosítja az utasítást. Hozzátette: az a lehetőség még fennáll, hogy \"megsúghatják\" a kulturális miniszternek, a büntetéseket nem kellene \"nagyon durván alkalmazni\".
A magyar-szlovák kisebbségi vegyes bizottság tárgyalásai folytatódnak, Magyarország még az év elején kezdeményez egy újabb találkozót. Knut Vollebaek, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) kisebbségi főbiztosa egy-két hónapon belül Magyarországra látogat. Balázs Péter azt várja, hogy a főbiztossal újra elővegyék azt a kilencoldalas ajánlást, amelyet Vollebaek még nyáron tett közzé, és amelynek elfogadásáról a magyar és a szlovák kormányfő a szécsényi találkozón megállapodott. A tervek szerint sorra veszik majd azt a nagyjából 20 pontot, amelyeket Magyarország szerint Szlovákia figyelmen kívül hagyott a végrehajtási utasítás elfogadásakor.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hazánk a Nyugat, az európai közösség, a NATO része, és nem a szerződések vagy a paragrafusok miatt, hanem mert a sorsunkba van írva, az őseink hagyták nekünk örökül, hogy hova tartozunk – mondta a Tisza Párt elnöke Budapesten vasárnap.
Vállalom, hogy ilyen felfordult világban is megőrizzük Magyarországot a biztonság és a nyugalom szigetének – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az 1848–49-es forradalom és szabadságharc emlékére rendezett állami ünnepségen vasárnap Budapesten.
Katonai tiszteletadás mellett felvonták a nemzeti lobogót a március 15-i nemzeti ünnepen, vasárnap reggel Budapesten a Kossuth Lajos téren.
A közel-keleti konfliktus nyomán megugró energiaárakra a térség több országa gyors intézkedésekkel reagált.
Robbanás rázta meg péntek éjjel Amszterdam Buitenveldert városrészét: egy zsidó iskola épületének külső falánál történt detonáció. A hatóságok szerint a támadás célzottan a zsidó közösség ellen irányulhatott.
Az Egyesült Államok legalább 11,3 milliárd dollárt költött az Irán elleni háború első hat napjában – közölték a Donald Trump elnök vezette kormányzat tisztviselői egy kongresszusi tájékoztatón a héten.
A történelmi összekötő utat az első világháborút lezáró békeszerződés, az új román–magyar határvonal szelte ketté, de a két település önkormányzata európai uniós támogatással újjáépítené.
Nyugat-Irakban lezuhant egy amerikai katonai utántöltő repülőgép csütörtök éjjel – jelentette be az illetékes amerikai parancsnokság. A legfrissebb információk szerint négy amerikai katona meghalt a balesetben, és összesen hatan voltak a gépen.
Az iráni konfliktus rövid távon kedvezhet Oroszországnak a magasabb energiaárak és a Nyugat megosztott figyelme miatt, de komoly gazdasági és geopolitikai kockázatokat is hordoz, mivel a Hormuzi-szoros körüli zavarok az egész világgazdaságot érinthetik.
Kézzelfogható eredménye van annak, hogy az utóbbi években erősödött a Románia és Magyarország közötti konstruktív együttműködés – jelenttette ki Tánczos Barna, miután Budapesten tárgyalt Szijjártó Péterrel.
Látogatottsági adatok