Évforduló. Az EU vezetői szerint „példátlan szankciókat” vezettek be Oroszországgal szemben
Fotó: Facebook/European Commission
Oroszország és vezetése kizárólagos felelősséggel tartozik az ukrajnai háborúért és az ukrán lakosság ellen elkövetett atrocitásokért – jelentették ki az Európai Unió intézményeinek vezetői közös nyilatkozatban hétfőn, az ukrajnai háború kezdetének harmadik évfordulóján.
2025. február 24., 14:212025. február 24., 14:21
Ursula von der Leyen uniós bizottsági elnök, Roberta Metsola uniós parlamenti elnök, valamint António Costa, az uniós tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács elnöke a közös nyilatkozatban hangsúlyozta: felelősségre kell vonni Oroszországot minden elkövetett háborús és emberiesség elleni bűncselekményért.
Kijelentették: Oroszország és népe már most magas árat fizet vezetőjük, Vlagyimir Putyin elnök cselekedeteiért.
A közlemény szerint ezzel párhuzamosan az EU „példátlan intézkedéseket” hozott az európai védelmi ipari termelés fejlesztésének érdekében. Emellett további rendelkezéseket tervez hozni a kapacitások növelésére, hogy lehetővé tegye a katonai támogatás fokozását és az együttműködés erősítését Ukrajnával, miközben megerősíti a védelmi felkészültséget és az európai szuverenitást – írták.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfőn, a háború harmadik évfordulóján méltatta honfitársai hősies kitartását.
Emlékeztettek arra, hogy az Európai Unió a háború kezdete óta legkevesebb 135 milliárd euró összegű gazdasági, humanitárius, pénzügyi és katonai segítséget nyújtott Ukrajnának, amelyből 48,7 milliárd euró katonai támogatás volt.
Kijelentették: az ukrán nép bátorságról tett tanúbizonyságot hazája és a nemzetközi jog alapelveinek védelmében.
„Ukrajna az európai családunk része” – fogalmaztak a nyilatkozattevők, majd emlékeztettek: az ukránok kifejezték vágyukat az Európai Unión belüli jövő iránt. Ezt - mint kiemelték - az EU azzal ismerte el, hogy megadta az országnak a tagjelölti státuszt, és megkezdte a csatlakozási tárgyalásokat.
– hívták fel a figyelmet. Ukrajna és polgárainak jövője az Európai Unióban rejlik – jelentették ki.
„A kihívásokkal teli nemzetközi és geopolitikai környezetben hangsúlyozzuk az Ukrajnával való transzatlanti és globális szolidaritás fenntartásának fontosságát. Biztosítani kell, hogy a nemzetközi közösség továbbra is támogassa Ukrajnát az ukrán békeformulán alapuló átfogó, igazságos és tartós béke elérésében” – fogalmaztak.
Az Ukrajnának nyújtott amerikai segítségnyújtás átformálását, a tűzszünet elérését, az Oroszországgal fennálló kapcsolat újraalakítását és az európai szövetségesekkel való viszonyt nevezte az ukrajnai békefolyamat sarokpontjainak a Fehér Ház.
Az Európai Unió szilárdan kiáll Ukrajna mellett, és megerősíti, hogy a béke, a biztonság és az igazságosság győzedelmeskedni fog – tette hozzá közös nyilatkozatában az Európai Bizottság, az Európai Parlament és az Európai Tanács elnöke.
Hétfőn robbanások történtek a marseille-i orosz főkonzulárus közelében. A francia média helyi rendőrségtől származó értesülései szerint ismeretlenek két Molotov-koktélt dobtak a külképviselet kertjébe.Az incidensnek az első jelentések szerint nem voltak sebesültjei. Az első jelentések két gyújtópalackról szóltak, később már háromról számoltak be a helyi hatóságok, amelyek közül egy nem robbant fel.
Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő a RIA Novosztyi hírügynökségnek azt mondta, hogy a marseille-i „robbanások” magukon hordozzák a terrortámadás minden jelét, és az orosz fél azt követeli Franciaországtól: tegyen intézkedéseket az orosz képviselet biztonságának megerősítésére. Hozzátette, hogy Oroszország alapos és gyors vizsgálatot követel Franciaországtól a történtekkel kapcsolatban.
„Meg kell szigorítani a biztonsági intézkedéséket a külföldön működő orosz intézmények védelmében, a moszkvai külügyminisztérium intézkedéseket tesz ennek érdekében” – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő hétfőn újságíróknak a marseille-i orosz főkonzulátusnál történt robbanásokkal összefüggésben. „Minden szükséges intézkedés megtörténik a diplomáciai tárca vonalán annak érdekében, hogy felhívják a fogadó fél figyelmét az összes biztonsági intézkedés megerősítésének szükségességére” – tette hozzá Peszkov.
A moszkvai híradásokban felhívták a figyelmet arra, hogy szerdán az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) közleményt adott ki, amelyben európai orosz képviseletek elleni terrortámadás-sorozat veszélyére hívta fel a figyelmet, azt állítva, hogy Kijev így kísérelheti meg meghiúsítani az orosz-amerikai tárgyalásokat, amelyek az ukrajnai rendezésre is kiterjednek. Az SZVR szerint Ukrajna a legnagyobb valószínűséggel Németországban, a balti államokban és Skandináviában próbál meg támadásokat végrehajtani, de nem zárta ki azt sem, hogy Szlovákia és Magyarország lehet majd a színhely.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A román légierő NATO-erők kötelékében szolgáló vadászgépe lőtt le egy drónt kedden Észtország légterében – közölte a balti ország védelmi minisztere, Hanno Pevkur.
Nyilvánosságra hozták a kormany.hu oldalon kedden a kegyelmi ügy azon dossziéját, amely az Igazságügyi Minisztériumban található.
Veszélyes bűnözőt adott ki Oroszország Romániának: a Vasile Rodideal nevű férfit a rendőrség közleménye szerint hétfőn este, légi úton szállították Moszkvából Bukarestbe.
Két támadó tüzet nyitott a kaliforniai San Diegóban egy mecsettel egybeépült iszlám központnál az ott tartózkodókra; a támadásban legkevesebb három ember meghalt – közölték helyi hatóságok hétfőn.
Donald Trump amerikai elnök Szaúd-Arábia, Katar és az Egyesült Arab Emírségek kérésére elhalasztja a – szavai szerint – keddre tervezett újabb katonai támadást Irán ellen.
Sulyok Tamás a dicstelen kétéves elnöki ciklusa során megbukott az emberi, jogi és a politikai alkalmassági vizsgán is – írta Magyar Péter miniszterelnök a Facebookon.
Egy férfi életét vesztette egy medvetámadásban a Szófia városát körülvevő Vitosha-hegységben – írja az AFP-re hivatkozva a News.ro hírügynökség.
A kárpátaljai magyarság képviselőinek bevonásával megkezdődnek a magyar–ukrán szakértői szintű egyeztetések a kárpátaljai magyar közösség jogainak rendezése érdekében – jelentette be Orbán Anita külügyminiszter hétfőn.
Az Amnesty International szerint tavaly 17 országban 2707 embert végeztek ki, ami 1981 óta a legmagasabb szám – derül ki a nemzetközi jogvédő szervezet halálbüntetésről szóló legfrissebb éves jelentéséből.
Donald Trump amerikai elnök ismét cselekvésre szólította fel Iránt a konfliktus rendezése érdekében, ellenkező esetre az eddigieknél súlyosabb következményeket helyezett kilátásba vasárnap.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!