Hirdetés

Ukrán környezetvédelmi miniszter: Ukrajna és Románia rendezte a Bisztroje-csatorna körüli vitát

•  Fotó: Wikipédia

Fotó: Wikipédia

Ukrajna és Románia rendezte a régóta húzódó vitát a Duna-Fekete-tenger mélytengeri csatorna építéséről az ukrán fél részéről – jelentette be Ruszlan Sztrelec ukrán környezetvédelmi és természetvédelmi miniszter szombaton a közösségi oldalán.

Krónika

2023. december 17., 21:302023. december 17., 21:30

A miniszter emlékeztetett arra, hogy a vita Ukrajnának az országhatárokon átterjedő környezeti hatások vizsgálatáról szóló egyezmény (Espooi Egyezmény) szerinti kötelezettségeire vonatkozott. A vitát végül az Espooi Egyezmény részes feleinek 9. találkozója alkalmával Genfben rendezték.

„Elvégeztük a házi feladatunkat, és sokat tettünk azért, hogy a projekt megfeleljen az egyezmény követelményeinek. Végül is Ukrajnának fontosak a jószomszédi kapcsolatok és a nemzetközi jog tiszteletben tartása. Hajlandóak és képesek vagyunk közös nevezőre jutni és kijavítani a múltbeli hibákat” – írta a miniszter.

Hirdetés

A Duna-deltában, a Chilia és Bisztroje-csatorna torkolatvidékén áthaladó Duna-Fekete-tenger-csatornával kapcsolatos vita Románia és Ukrajna között 2004 óta tart, amikor Ukrajna kísérleti jelleggel megkezdte a csatorna építését. Az Európai Bizottság és Románia ellenezte a projektet, a Duna-delta védett státuszára és a környezeti hatásvizsgálat hiányára hivatkozva.

A vita rendezése érdekében 2005 januárjában az Espooi Egyezmény alapján vizsgálóbizottságot hoztak létre, amelynek feladata, hogy tudományos alapokon nyugvó véleményt alkosson a Duna-Fekete-tenger-csatorna megvalósítása és használata során a határokon átterjedő hatások lehetséges hatásairól.

Az év elején Románia felvilágosítást kért Ukrajnától a Chilia-csatorna kotrási munkálataival kapcsolatban.

„Ukrajna vállalta az Espooi Egyezményben foglalt európai integrációs kötelezettségeit. Az Espooi Egyezmény részes feleinek 9. találkozója alkalmával megoldódott egy 20 éve tartó vita Romániával a Duna-Fekete-tenger-csatorna építésével kapcsolatos követelményeinek végrehajtásával kapcsolatban” – jelentette be Ruslan Sztrelec, aki köszönetet mondott román kollégájának, Mircea Fechetnek „e történelmi döntés támogatásáért” valamint Iordana Iordanovnak, a Moldovai Köztársaság környezetvédelmi miniszterének „a szakszerűségért és diplomáciáért, amellyel az Egyezmény részes feleinek találkozóját vezette”.

Mint arról beszámoltunk,

az ügyben az év elején konlfiktus robbant ki Románia és Ukrajna között, miután Sorin Grindeanu román közlekedési miniszter még februárban bejelentette, hogy az értesülései szerint Ukrajna a medermélyítés örve alatt 3,9-ről 6,5, helyenként pedig 7 méterre mélyítette a csatornát, ami ellentétes a kétoldalú szerződésekkel.

Románia többek között környezetvédelmi szempontokkal magyarázza, hogy ellenzi a csatorna medrének mélyítését, ugyanakkor a háttérben az is ott van, hogy a Bisztroje-csatorna hajózási útvonallá alakítása csökkentené a forgalmat a Duna romániai szakaszain, amivel az ország jelentős bevételektől esne el. A román külügy a medermélyítés miatt bekérette az ukrán nagykövetet, aki azt állította: csupán mederkotrási munkálatok zajlottak, a kétoldalú tárgyalásokat követően aztán Kijev beleegyezett, hogy megmérjék a Bisztroje-csatorna mélységét. Azt ugyanakkor kikötötte, hogy a munkálatokat ukrán hajó és ukrán személyzet végezze, amelyhez román szakemberek is csatlakozhatnak.

A mérési munkálatok márciusban kezdődtek. Sorin Grindeanu közlekedési miniszter korábban leszögezte: Románia nem kívánja jóváhagyni Ukrajna kérését, hogy a Duna Chilia ágát is az európai közlekedési folyosó részévé nyilvánítsák, és többek között azért nem kíván a Budapesti székhelyű Duna Bizottsághoz fordulni az ügyben, mert annak Oroszország is tagja.

A román illetékesekhez eljutott információk azt mutatják, hogy a Bisztroje-csatornán történő hajózási munkálatokat Ukrajna kormánya már 2022 februárjában (a háború kezdete előtt) jóváhagyta.

Később a háborút állítólag ürügyként használták fel arra, hogy megszerezzék a jóváhagyást arra, hogy más országok hajói is használhassák a csatornát,

bár a kétoldalú megállapodás csak a part menti országok lobogója alatt közlekedő hajók számára engedélyezi a hazsnálatát. (A part menti államok hajói csak a Bisztroje-csatorna kezdeti mélységének betartásával tudnak áthaladni. De az újabb országok hajóinak belépése szükségessé teszi a csatorna elmélyítését).

Egyébként Jurij Vaszkov ukrán felújítási és infrastrukturális miniszterhelyettes május végén bejelentette: az ukrán kormány még az idén meg akarja kezdeni a Duna-delta Ukrajnához tartozó részén lévő Bisztroje-csatorna medrének mélyítését annak érdekében, hogy bővítse az alternatív útvonalakat gabonaexportja számára.

Ugyanakkor

Klaus Iohannis román államfő júniusban azt állította: a Bisztroje-botrányban elhangzott összes vádról kiderült, hogy nem igazak, mivel az elvégzett munkálatok karbantartási munkálatok voltak, nem pedig medermélyítések.

„Már régóta létezik az ukrán szándék, hogy ésszerű módon kihasználják a Bisztroje-csatornát, hogy kijussanak a Fekete-tengerre. Hogy a munkálatokra sor kerül-e vagy sem, az a jövő kérdése. Eddig minden csak mendemonda volt. Semmilyen mélyítési munka nem történt. A legutóbbi mérések azt mutatják, hogy karbantartási munkálatokat végeztek. Ha a teljesen helyénvaló karbantartási munkálatokon kívül más munkálatokra is sor kerül, azt nem lehet a Duna-delta védelmében érintett nemzetközi szervezetek bevonása nélkül és Románia nélkül elvégezni. Tehát nem hiszem, hogy itt vita van, és legalábbis az a vita, ami volt, kontraproduktívnak bizonyult. De igaz: az ukránok nagyobb forgalmat akarnak a Dunán, és itt még mindig tudunk javítani, mind intézményi, mind a Sulina hajózási módján, hogy segítsük őket" – mondta Klaus Iohannis államfő.

A közlekedési tárca román mérések alapján szerzett adatai alapján már májusban kiderült, hogy a mederkotrás csak karbantartási munkálatok keretében zajlott.

Ezeket a Chilia-ágon, a Chilia-ág és a Bisztroje-csatorna találkozásánál bejáratánál végezték, ahol a vízszint 6,80-7 méter, a merülési szint pedig 6 méter,

ami azt jelenti, hogy csak kis hajók hajózhatnak rajta.

A munkálatok célja az elmúlt években felhalmozódott iszap eltávolítása volt, amely elérte azt a mélységet, amelyet közel húsz évvel ezelőtt, a Románia és Ukrajna közötti vita idején rögzítettek referenciaként.


szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. április 25., szombat

XIV. Leó pápa: a világon mindenütt töröljék el a halálbüntetést

XIV. Leó pápa azzal a felhívással fordult az emberiséghez egy szombaton nyilvánosságra hozott videóüzenetében, hogy a világon mindenütt töröljék el a halálbüntetést.

XIV. Leó pápa: a világon mindenütt töröljék el a halálbüntetést
Hirdetés
2026. április 25., szombat

Mégsem utaztak Pakisztánba az amerikai elnök küldöttei

Nem utaztak Pakisztánba az amerikai elnök küldöttei, akik az iráni kormány képviselőivel tárgyaltak volna közvetve a reménybeli békemegállapodásról a hét végén. Ezt Donald Trump amerikai elnök közölte szombaton.

Mégsem utaztak Pakisztánba az amerikai elnök küldöttei
2026. április 25., szombat

Zelenszkij: Ukrajna hajlandó azerbajdzsáni helyszínen tárgyalni Oroszországgal a háború lezárásáról

Ukrajna hajlandó valamely azerbajdzsáni helyszínen tárgyalni Oroszországgal a háború lezárásáról – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szombaton Bakuban, Ilham Aliyev azeri elnökkel folytatott megbeszélései után.

Zelenszkij: Ukrajna hajlandó azerbajdzsáni helyszínen tárgyalni Oroszországgal a háború lezárásáról
2026. április 25., szombat

Orbán Viktor nem ül be a parlamentbe: „rám most a nemzeti oldal újjászervezésében van szükségünk”

Nem ül be a parlamentbe Orbán Viktor – ezt a leköszönő miniszterelnök szombaton jelentette be a Facebook-oldalán közzétett videóüzenetben.

Orbán Viktor nem ül be a parlamentbe: „rám most a nemzeti oldal újjászervezésében van szükségünk”
Hirdetés
2026. április 25., szombat

Merz: nem lehetséges a gyors ukrán EU-csatlakozás

Friedrich Merz német kancellár pénteken stratégiát javasolt Ukrajna EU-csatlakozásának felgyorsítására, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy „azonnali” csatlakozás nem lehetséges.

Merz: nem lehetséges a gyors ukrán EU-csatlakozás
2026. április 25., szombat

Levélszavazásról, a támogatások felhasználásának ellenőrzéséről is szó esett Magyar Péter és Pásztor Bálint egyeztetésén

A Vajdaságba küldött anyaországi támogatások felhasználásának ellenőrzését ígérte Magyar Péter, amikor Budapesten fogadta Pásztor Bálintot, a Vajdasági Magyar Szövetség elnökét szombaton.

Levélszavazásról, a támogatások felhasználásának ellenőrzéséről is szó esett Magyar Péter és Pásztor Bálint egyeztetésén
2026. április 25., szombat

Megnevezte helyettesét Magyar Péter

Miniszterelnök-helyettes lesz az új kormányban Orbán Anita – jelentette be Magyar Péter leendő kormányfő Facebook-oldalán szombaton.

Megnevezte helyettesét Magyar Péter
Megnevezte helyettesét Magyar Péter
2026. április 25., szombat

Megnevezte helyettesét Magyar Péter

Hirdetés
2026. április 25., szombat

Irán: az amerikai küldöttség Pakisztánba készült, Teherán szerint nincs szó tárgyalásokról

Steve Witkoff különmegbízott és Jared Kushner szombaton reggel Pakisztánba utazik, hogy tárgyalásokat folytasson Iránnal – közölte pénteken Karoline Leavitt, a Fehér Ház sajtótitkára.

Irán: az amerikai küldöttség Pakisztánba készült, Teherán szerint nincs szó tárgyalásokról
2026. április 25., szombat

Semjén Zsolt lemondott a KDNP elnöki tisztségéről, de az országos elnökség nem fogadta el azt

Benyújtotta lemondását a Kereszténydemokrata Néppárt elnöki tisztségéről Semjén Zsolt, amit azonban a párt országos elnöksége titkos szavazással, egyhangúlag nem fogadott el.

Semjén Zsolt lemondott a KDNP elnöki tisztségéről, de az országos elnökség nem fogadta el azt
2026. április 24., péntek

Az EU egy nappal a 20. után már a 21. Oroszország elleni szankciós csomagon dolgozik

Az Európai Unió már az Oroszország elleni szankciók 21. csomagján dolgozik – jelentette be pénteken Kaja Kallas, a közösség külügyi és biztonságpolitikai főképviselője az uniós vezetők ciprusi informális tanácskozása előt.

Az EU egy nappal a 20. után már a 21. Oroszország elleni szankciós csomagon dolgozik
Hirdetés
Hirdetés