Fotó: Wikipédia
Ukrajna és Románia rendezte a régóta húzódó vitát a Duna-Fekete-tenger mélytengeri csatorna építéséről az ukrán fél részéről – jelentette be Ruszlan Sztrelec ukrán környezetvédelmi és természetvédelmi miniszter szombaton a közösségi oldalán.
2023. december 17., 21:302023. december 17., 21:30
A miniszter emlékeztetett arra, hogy a vita Ukrajnának az országhatárokon átterjedő környezeti hatások vizsgálatáról szóló egyezmény (Espooi Egyezmény) szerinti kötelezettségeire vonatkozott. A vitát végül az Espooi Egyezmény részes feleinek 9. találkozója alkalmával Genfben rendezték.
„Elvégeztük a házi feladatunkat, és sokat tettünk azért, hogy a projekt megfeleljen az egyezmény követelményeinek. Végül is Ukrajnának fontosak a jószomszédi kapcsolatok és a nemzetközi jog tiszteletben tartása. Hajlandóak és képesek vagyunk közös nevezőre jutni és kijavítani a múltbeli hibákat” – írta a miniszter.
A Duna-deltában, a Chilia és Bisztroje-csatorna torkolatvidékén áthaladó Duna-Fekete-tenger-csatornával kapcsolatos vita Románia és Ukrajna között 2004 óta tart, amikor Ukrajna kísérleti jelleggel megkezdte a csatorna építését. Az Európai Bizottság és Románia ellenezte a projektet, a Duna-delta védett státuszára és a környezeti hatásvizsgálat hiányára hivatkozva.
Az év elején Románia felvilágosítást kért Ukrajnától a Chilia-csatorna kotrási munkálataival kapcsolatban.
„Ukrajna vállalta az Espooi Egyezményben foglalt európai integrációs kötelezettségeit. Az Espooi Egyezmény részes feleinek 9. találkozója alkalmával megoldódott egy 20 éve tartó vita Romániával a Duna-Fekete-tenger-csatorna építésével kapcsolatos követelményeinek végrehajtásával kapcsolatban” – jelentette be Ruslan Sztrelec, aki köszönetet mondott román kollégájának, Mircea Fechetnek „e történelmi döntés támogatásáért” valamint Iordana Iordanovnak, a Moldovai Köztársaság környezetvédelmi miniszterének „a szakszerűségért és diplomáciáért, amellyel az Egyezmény részes feleinek találkozóját vezette”.
Mint arról beszámoltunk,
Románia többek között környezetvédelmi szempontokkal magyarázza, hogy ellenzi a csatorna medrének mélyítését, ugyanakkor a háttérben az is ott van, hogy a Bisztroje-csatorna hajózási útvonallá alakítása csökkentené a forgalmat a Duna romániai szakaszain, amivel az ország jelentős bevételektől esne el. A román külügy a medermélyítés miatt bekérette az ukrán nagykövetet, aki azt állította: csupán mederkotrási munkálatok zajlottak, a kétoldalú tárgyalásokat követően aztán Kijev beleegyezett, hogy megmérjék a Bisztroje-csatorna mélységét. Azt ugyanakkor kikötötte, hogy a munkálatokat ukrán hajó és ukrán személyzet végezze, amelyhez román szakemberek is csatlakozhatnak.
A mérési munkálatok márciusban kezdődtek. Sorin Grindeanu közlekedési miniszter korábban leszögezte: Románia nem kívánja jóváhagyni Ukrajna kérését, hogy a Duna Chilia ágát is az európai közlekedési folyosó részévé nyilvánítsák, és többek között azért nem kíván a Budapesti székhelyű Duna Bizottsághoz fordulni az ügyben, mert annak Oroszország is tagja.
A román illetékesekhez eljutott információk azt mutatják, hogy a Bisztroje-csatornán történő hajózási munkálatokat Ukrajna kormánya már 2022 februárjában (a háború kezdete előtt) jóváhagyta.
bár a kétoldalú megállapodás csak a part menti országok lobogója alatt közlekedő hajók számára engedélyezi a hazsnálatát. (A part menti államok hajói csak a Bisztroje-csatorna kezdeti mélységének betartásával tudnak áthaladni. De az újabb országok hajóinak belépése szükségessé teszi a csatorna elmélyítését).
Egyébként Jurij Vaszkov ukrán felújítási és infrastrukturális miniszterhelyettes május végén bejelentette: az ukrán kormány még az idén meg akarja kezdeni a Duna-delta Ukrajnához tartozó részén lévő Bisztroje-csatorna medrének mélyítését annak érdekében, hogy bővítse az alternatív útvonalakat gabonaexportja számára.
Ugyanakkor
„Már régóta létezik az ukrán szándék, hogy ésszerű módon kihasználják a Bisztroje-csatornát, hogy kijussanak a Fekete-tengerre. Hogy a munkálatokra sor kerül-e vagy sem, az a jövő kérdése. Eddig minden csak mendemonda volt. Semmilyen mélyítési munka nem történt. A legutóbbi mérések azt mutatják, hogy karbantartási munkálatokat végeztek. Ha a teljesen helyénvaló karbantartási munkálatokon kívül más munkálatokra is sor kerül, azt nem lehet a Duna-delta védelmében érintett nemzetközi szervezetek bevonása nélkül és Románia nélkül elvégezni. Tehát nem hiszem, hogy itt vita van, és legalábbis az a vita, ami volt, kontraproduktívnak bizonyult. De igaz: az ukránok nagyobb forgalmat akarnak a Dunán, és itt még mindig tudunk javítani, mind intézményi, mind a Sulina hajózási módján, hogy segítsük őket" – mondta Klaus Iohannis államfő.
A közlekedési tárca román mérések alapján szerzett adatai alapján már májusban kiderült, hogy a mederkotrás csak karbantartási munkálatok keretében zajlott.
Ezeket a Chilia-ágon, a Chilia-ág és a Bisztroje-csatorna találkozásánál bejáratánál végezték, ahol a vízszint 6,80-7 méter, a merülési szint pedig 6 méter,
A munkálatok célja az elmúlt években felhalmozódott iszap eltávolítása volt, amely elérte azt a mélységet, amelyet közel húsz évvel ezelőtt, a Románia és Ukrajna közötti vita idején rögzítettek referenciaként.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jókora pofont jelent Donald Trump elnök és a Republikánus Párt számára a keddi félidős kongresszusi választások eredménye, hiszen a demokraták mind a képviselőházban, mind a szenátusban átvették a többséget.
A Romániában található amerikai katonai támaszpontokat is azon potenciális célpontok között tüntette fel két iráni konzervatív lap, amelyekre válaszcsapást mérhetnek egy újabb amerikai és izraeli támadás esetén.
Neves erdélyi születésű művészről derült ki, hogy az állambiztonságnak jelentett: Korniss Péter Kossuth-díjas fotográfus a Válasz Online-nak elismerte, hogy 1957 és 1966 között „Pál” fedőnéven szerepelt az állambiztonság hálózatában.
Több tízezer egykori ügynök nevét, adatait hozta nyilvánosságra honlapján kereshető formában az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL) szerdán, az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésének évfordulóján.
A külföldön élő magyar állampolgárok – legyenek külhoni magyarok vagy külföldön tanulók, dolgozók – szavazási lehetőségeinek egységesítése az egyik fontos módosítás, amelyet az NVI a választásokat érintő jogszabályokra vonatkozóan javasol.
Ilie Bolojan pártelnökkel, korábbi miniszterelnökkel az élen több nemzeti liberális párti (PNL) politikus is elítélte Alice Weidel, az AfD elnökének kijelentését, amelyben a német szociális rendszer lerablásával vádolta meg a románokat.
Az előzetes becslések szerint valószínűsíthető, hogy jelentős győzelmet aratott az ellenzéki Demokrata Párt az Egyesült Államokban kedden megtartott félidős választáson: biztosnak tűnik a képviselőházi és a szenátusi többség átvétele a republikánusoktól.
Nagy-Britannia és Franciaország vezetésével hadgyakorlatot tartanak, amelynek célja annak tesztelése, hogy egy multinacionális erő képes-e Ukrajnába települni, amennyiben békemegállapodás jön létre.
A Romániából érkezőket hozta fel elrettentő példaként Alice Weidel, az Alternatíva Németországért (AfD) elnöke a német szociális rendszert érintő visszaélések kapcsán.
Sajátos „kampányeszközzel” vezette fel Donald Trump a republikánusok kudarcával, a képviselőház fölötti irányítás elvesztésével fenyegető keddi félidős kongresszusi választásokat: az Egyesült Államok támadásokat indított az iráni Kesm-sziget ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!