
A friss felmérés szerint a Tisza Párt közelebb került az áprilisi szavazatarányához
Fotó: Facebook/TISZA Párt
Szeptemberben ismét – hibahatáron belül – csökkent a Tisza Párt támogatottsága, miközben kismértékben nőtt a Fidesz, nagyobb mértékben a pártnélküliek tábora – állapította meg az Europion felmérése, amelynek eredményét szerdán közölték az MTI-vel.
2026. szeptember 09., 14:312026. szeptember 09., 14:31
A felmérés – amelyet szeptember 7-én és 8-án készítettek 2100 ember megkérdezésével – azt mutatta: az augusztusi 49 százalékot követően szeptemberben már csak a teljes felnőtt lakosság 47 százaléka szavazna a kormánypártra. Ezzel a Tisza Párt közelebb került az áprilisi szavazatarányához a teljes (belföldi) népesség körében (44 százalék), és a május–júniusi csúcshoz viszonyítva 5 százalékot esett vissza, nagyjából minden tizedik támogatóját veszítve el – írták.
Az összegzés szerint azonban még továbbra is abszolút többség áll a kormánypárt mögött
Hasonló ütemű erózió figyelhető meg a kormánypárti táborban a pártválasztók és a biztos szavazó pártválasztók bázisán is: a pártválasztók között az augusztusi 58 százalék után jelenleg 57 százalék, míg a biztos szavazók között az augusztusi 61 százalék után most 59 százalék támogatja a Tiszát – tették hozzá.
Megjegyezték, hogy havi összehasonlításban ezek hibahatáron belüli elmozdulások ugyan, de a teljes népességhez hasonlóan a pártválasztók és a biztos szavazók körében is 4-5 százalékot veszített a kormánypárt a május–júniusi csúcs óta.
Kiemelték azonban, hogy élesedő pártversenyről még korai beszélni, ugyanis
A nagyobbik ellenzéki párt mögött az augusztusival megegyező méretű tábor áll (21 százalék), ami a pártválasztók körében 1 százalékpontos (26 százalékra) míg a biztos szavazó pártválasztók körében 2 százalékpontos (27 százalékra) erősödést jelentett. A Mi Hazánk esetében mind a három bázison százalékpontra megegyező méretű tábor áll az augusztusi méréshez viszonyítva: 10 százalék a teljes népességben, 12 százalék a pártválasztók körében és 10 százalék a biztos szavazó pártválasztók táborában – közölték.
Az Europion szerint a legjelentősebb elmozdulás talán a pártválasztást megtagadók körében figyelhető meg: a pártnélküliek az augusztusi 15 százalék után most 18 százaléknyian vannak.
míg augusztusban még 74 százalék állította, hogy biztosan részt venne egy most vasárnap tartandó országgyűlési választáson, szeptemberre 69 százalékra mérséklődött ez a mutató. Különösen a legfiatalabb korosztály körében érzékelhető a megcsappant érdeklődés a politika iránt, a 30 év alattiak alig fele (53 százaléka) állítja biztosan, hogy részt venne a választásokon – ismertették.

Katonai tiszteletadás mellett, Baka András köztársasági elnök, Magyar Péter miniszterelnök és Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnökének jelenlétében felvonták Magyarország nemzeti lobogóját az augusztus 20-i állami ünnepen.
Közölték azt is, hogy az augusztusi áttörését követően Vitézy Dávid konszolidálni tudta vezető pozícióját a politikusok népszerűségi listájának élén: az EU-pénzekért folyó tárgyalásokban kulcsszerepet játszó minisztert 52 százalék látná inkább vagy nagyon szívesen fontos közéleti szerepben, és
Őket Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter (43 százalék) és Orbán Anita külügyminiszter (43 százalék) követi a rangsorban, majd tőlük jelentősebben lemaradva Ruff Bálint, a Miniszterelnökség vezetője következik 38 százalékos népszerűségi mutatójával.
az augusztusi 28 százalékhoz képest szeptemberben 31 százalék állította, hogy szívesen látná fontos közéleti szerepben, ezzel Toroczkai Lászlóval, a Mi Hazánk Mozgalom elnökével megegyező helyet foglal el a rangsorban.
Hozzátették, hogy ezzel együtt továbbra is Orbán Viktor a „messze legelutasítottabb” magyar politikus, majdnem a magyarok fele (47 százalék) egyáltalán nem akarja látni fontos szerepben, azaz 1-es osztályzatot adott rá az 1–5-ös skálán.
a megkérdezetteknek csupán 53 százaléka tudott róla véleményt alkotni, igaz, ebben a körben többen vannak a róla pozitívan (30 százalék), mint negatívan (23 százalék) vélekedők.
Arra is kitértek, hogyan értékelik a magyarok a Tisza-kormány regnálása óta kibontakozó főbb folyamatokat, epizódokat.
A legkevésbé népszerű területeknek az előző kormány ügyeinek kivizsgálása és átvilágítása (42 százalék), a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) felállítása és vezetőjének megválasztása (41 százalék) és az új államfő kinevezésének folyamata (39 százalék) bizonyult – olvasható a közleményben.

Sulyok Tamás államfő eltávolítása súlyos hiba, szembemegy a jogállammal – szögezte le a Krónikának Fodor Gábor. A liberális politikus abszurdnak nevezi a Tisza Párt számos intézkedését, szerinte a kormány visszaél a kétharmados felhatalmazással.
Bűnözői és vállalkozói múlttal is rendelkezett Oroszországban az az orosz állampolgár, akit kedd este kémkedés gyanúja miatt 30 napra előzetes letartóztatásba helyeztek.
Magyarázkodni kényszerült Oana Țoiu román külügyminiszter, miután Románia támogatta az ENSZ Közgyűlésének határozatát a torzításmentes világtérkép használatáról.
A kormány kiutasított tíz orosz diplomatát Magyarországról – jelentette be Orbán Anita külügyminiszter kedden. Moszkva azonnal reagált, és „kemény és a budapesti ruszofób lobbi számára fájdalmas” választ helyezett kilátásba.
Oroszország egyes vélekedések szerint a jövőben megpróbálhatja valamilyen korlátozott akcióval tesztelni a NATO egységét.
Előrelépés történt a kárpátaljai magyarok kisebbségi jogainak ügyében – közölte Orbán Anita külügyminiszter hétfői Facebook-bejegyzésében.
Az Oroszországgal folytatott háború várhatóan a tél folyamán is folytatódni fog – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, miután Kijevben tárgyalásokat folytatott Donald Trump legfőbb küldötteivel.
A szélsőjobboldali Alternatíva Németországnak (AfD) párt kaphatta a legtöbb szavazatot a kelet-németországi Szász-Anhalt tartományban vasárnap tartott választásokon az exit poll-felmérések szerint.
A Financial Times vasárnap ismertetett friss felmérése szerint rekordmélységbe süllyedt Donald Trump amerikai elnök támogatottsága.
A nyugati országok vádja, miszerint Moszkva részese volt a lipcsei drónincidensnek, fő vonalakban egy igazi háború kezdetét jelenti – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a Rosszija 1 televíziónak nyilatkozva.
Egy amerikai háborús szimuláció Oroszország Moldovai Köztársaság és Románia elleni 2028-as támadását modellezte. A résztvevőknek arról kellett dönteniük, hogyan reagáljon az Egyesült Államok. Washingtoni elemző szerint Amerika „tétova választ” adna.
szóljon hozzá!