Megúszta. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök gépét majdnem eltalálta a feltételezhetően orosz drón
Fotó: Ukrán Elnöki Hivatal
Kis híján eltalálta a chișinăui repülőtérről való felszállás közben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök repülőgépét az a feltételezhetően orosz Sahid-típusú drón, amely kedden megsértette a moldovai és román légteret – közölte a Kyiv Independent saját forrásra hivatkozva.
2026. szeptember 10., 10:052026. szeptember 10., 10:05
2026. szeptember 10., 10:062026. szeptember 10., 10:06
Zelenszkij Moldova függetlenségének 35. évfordulójának megünneplésére érkezett Moldovába, ahonnan a majdnem tragédiába torkollt incidens idején Norvégiába tartott, hogy találkozzon Jonas Gahr Store norvég miniszterelnökkel V. Harald király temetése előtt.
Moldova védelmi minisztériuma kedden jelentette be, hogy
A moldovai hadsereg figyelemmel kísérte a drónt, amíg az körülbelül 16:37-kor átlépte a román légteret.
A drón behatolása miatt lezárták a légteret, és riasztották a NATO vadászgépeit.
A drón általi légtérsértés időpontja egybeesett Zelenszkij gépének felszállásával Moldovából – közölte egy forrás a Kyiv Independent-tel.
Store maga is elmondta, hogy Zelenszkij repülőgépét majdnem eltalálta egy drón norvégiai útja során.
– nyilatkozta Store szerdán a norvég NRK televíziónak.
Mint ismeretes, az elmúlt hónapokban az orosz drónok és rakéták rendszeresen megsértették mind Románia, mind Moldova légterét.
Bár a moldovai hadsereg a drónbehatolásról szóló hivatalos közleményeiben nem hozott nyilvánosságra információkat Zelenszkij repüléséről,
A kis híján bekövetkezett ütközés nem sokkal azután történt, hogy az Egyesült Államok vezetésével béketérgyalás indult, amelynek keretében Donald Trump elnök főtárgyalói meglátogatták Kijevet és Moszkvát is.
Mint ismeretes, a Zelenszkij gépét is veszélyeztető drón miatt Romániában példátlan módon öt megyében is riasztást rendeltek el.
A védelmi minisztérium közölte, hogy amikor a légi célpontot először észlelték 16:33-kor Chișinăutól nyugatra, nyugati irányba haladva, megkezdődtek a lakosság riasztására irányuló intézkedések Iași megyében és Vaslui megye északi részén.
A spanyol légi- és űrhaderő két F-18-as vadászgépe, amelyeket a Mihail Kogălniceanu légibázison állomásoztatnak a NATO megerősített légi rendőrségi misszióihoz, 16:39-kor szállt fel a helyzet figyelemmel kísérése érdekében.
A drón folytatta repülését Románia belseje felé. 16:48-kor körülbelül 18 kilométerre északra volt Romantól, és a hatóságok kiterjesztették a RO-Alert riasztásokat Neamț, Suceava és Botoșani megyékre is.
A radarjel 17:02-kor szakadt meg, Iași és Botoșani megyék határvidékén.
Ismeretlen légi célpontot észlelt kedd délután a román hadsereg radarrendszere Románvásár (Roman) városától 18 kilométerre északra.
Ezt követően a román hatóságokat arról tájékoztatták, hogy a drón a Moldovai Köztársaságban, Mihăileni Vechi település közelében, a román határtól körülbelül 25 kilométerre lezuhant.
Mint ismeretes, 2026-ban az előző évekhez képest jelentős mértéken nőtt az ukrán határ közelében bekövetkezett drónincidensek száma.
Mint arról beszámoltunk, az Ukrajna elleni háború során az orosz drónok több alkalommal is behatoltak román területre.
A legsúlyosabb eset május 29-én történt, amikor egy orosz drón eltalált egy lakóépületet Galac városában, és két embert megsebesített.
Azóta a román légierő már négy, az ország légterébe behatoló orosz drónt lőtt le.
Trump szerint van esélye a háromoldalú tárgyalásoknak
Donald Trump amerikai elnök lehetségesnek tart egy amerikai–ukrán-orosz háromoldalú csúcstalálkozót a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel folytatott telefonbeszélgetésének fényében.
Az amerikai elnök szerdán újságírók előtt „nagyszerűnek” minősítette a napokban folytatott telefonos egyeztetését az orosz államfővel.
Putyin „megállapodást akar, és ha Zelenszkij is meg akar állapodni, akkor az nagyon szép” – fogalmazott.
Donald Trump az Andrews legitámaszpont repülőterének betonján az elnöki repülőgép indulása előtt kérdésekre válaszolva kifejtette, hogy az Ukrajna és Oroszország közötti megállapodást a két ország államfőjének egymás iránti gyűlölete akadályozza, ugyanakkor megjegyezte: „ez a két ember belefáradt a háborúzásba”.
Donald Trump újságírói kérdésre azt is kifejtette, hogy véleménye szerint az iráni konfliktus közvetlenül a novemberi kongresszusi választást követően véget ér, amit azzal magyarázott, hogy az iráni vezetés „kétségbeesetten” próbálja a háborús helyzet elnyújtásával befolyásolni az amerikai félidős választásokat arra számítva, hogy annak kimenetele gyengíteni fogja az általa vezetett washingtoni adminisztráció pozícióit.
Felmérések szerint az amerikai szavazópolgárok elégedetlenek a gazdasági helyzet alakulásával, ami a választás során is elsődleges szempont, különösen a megélhetési költségek alakulása és az üzemanyagok ára miatt.
Az Egyesült Államok és Irán közötti konfliktus, valamint a meghatározó kőolajszállítási útvonal, a Hormuzi-szoros akadozása a kőolaj világpiaci árát tartósan magasan tartja, ami emeli az üzemanyagok árát az Egyesült Államokban is.
Az elnöki repülő, az Air Force One indulását kisebb közjáték késleltette, ugyanis a gép egyik vészkijáratánál működésbe lépett a gumicsúszda. Donald Trump az esetet úgy kommentálta, hogy a személyzet ellenőrizte, minden jól működik-e, és hozzátette, teljesen biztonságosnak tartja a repülőgépet.
Az elnök washingtoni idő szerint kora délután Dallasba utazott, ahol részt vett a Republikánus Párt kétnapos konvencióján, amit a félidős kongresszusi választásokra való felkészülés jegyében tartanak.
Mikolajivi és odesszai célpontok támadásáról tett bejelentést az orosz védelmi minisztérium
Csoportos csapást mért az orosz hadsereg az éjjel Mikolajivban egy drónraktárra, a csornomorszki kikötői vámterminál elosztóközpontjának infrastruktúrájára és három hajóra az odesszai kikötőbe vezető tengeri útvonalon – közölte csütörtökön a moszkvai védelmi tárca.
Dagesztán székvárosában, Mahacskalában az éjszakai ukrán dróntámadás tüzet okozott a kikötői infrastruktúrában és az Avar Zenei és Drámai Színházban. Szocsiban a tengerparti sétány ellen szerda este legénység nélküli motorcsónakokkal végrehajtott támadás nyomán nyolcan megsebesültek, közülük ötöt kórházba szállítottak.
Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) közölte, hogy hazaárulás vádjával őrizetbe vett egy orosz állampolgárt, aki az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) ügynöke, egyben a moszkvai brit nagykövetség biztonságáért felelős cég alkalmazottja volt. Az FSZB szerint az SZBU a tőle kapott információkat a brit nagykövet és a többi brit diplomata elleni szabotázsokhoz és terrortámadásokhoz szándékozott felhasználni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az orosz gázolajra vonatkozó szankciók feloldása hozzájárul Oroszország Ukrajna elleni háborújának finanszírozásához – jelentette ki Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szombaton.
Váratlan húzással lepte meg a világot Donald Trump amerikai elnök: bejelentette, hogy megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy Oroszország jelentős mennyiségű dízelüzemanyagot szállít országa és a világpiac számára.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke ismételten kijelentette, hogy támogatja az egyesülést Romániával, és úgy véli, hogy egy ilyen forgatókönyv nagyobb biztonságot nyújtana országának.
Oroszország ukrajnai háborúja veszélyes patthelyzetbe jutott, de az Egyesült Államok továbbra is minden erőfeszítést megtesz egy olyan megállapodás elérése érdekében, amely véget vet a konfliktusnak – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter.
Az Európai Bizottság a két ország kérésére műholdas felvételeket bocsát Bulgária és Románia rendelkezésére a Fekete-tengeren a kereskedelmi hajók ellen elkövetett támadások nyomán kialakult helyzet felméréséhez.
Böcskei László nagyváradi püspök szerint nem hangos emberekre, népünknek ma elsősorban hűséges emberekre van szüksége.
Vádat emeltek minősített emberkereskedelem és kényszermunka bűntette miatt egy romániai férfival szemben, aki erőszakkal és fenyegetéssel kényszerített munkavégzésre egy embert – közölte a Pest Megyei Főügyészség csütörtökön az MTI-vel.
Védelmébe vette Marco Rubio amerikai külügyminiszter az ország athéni nagykövetét, Kimberly Guilfoyle-t, aki azzal váltott ki botrányt, hogy sajtóértesülések szerint a román kormány megbuktatásához hasonló eljárással fenyegette meg a görög kormányt.
Kihallgatta Magyar Pétert a Központi Nyomozó Főügyészség szerda este egy 2024. június 21-i eset miatt – erről a kormányfő számolt be Facebook-bejegyzésében.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!