Hirdetés

Ukrán környezetvédelmi miniszter: Ukrajna és Románia rendezte a Bisztroje-csatorna körüli vitát

•  Fotó: Wikipédia

Fotó: Wikipédia

Ukrajna és Románia rendezte a régóta húzódó vitát a Duna-Fekete-tenger mélytengeri csatorna építéséről az ukrán fél részéről – jelentette be Ruszlan Sztrelec ukrán környezetvédelmi és természetvédelmi miniszter szombaton a közösségi oldalán.

Krónika

2023. december 17., 21:302023. december 17., 21:30

A miniszter emlékeztetett arra, hogy a vita Ukrajnának az országhatárokon átterjedő környezeti hatások vizsgálatáról szóló egyezmény (Espooi Egyezmény) szerinti kötelezettségeire vonatkozott. A vitát végül az Espooi Egyezmény részes feleinek 9. találkozója alkalmával Genfben rendezték.

„Elvégeztük a házi feladatunkat, és sokat tettünk azért, hogy a projekt megfeleljen az egyezmény követelményeinek. Végül is Ukrajnának fontosak a jószomszédi kapcsolatok és a nemzetközi jog tiszteletben tartása. Hajlandóak és képesek vagyunk közös nevezőre jutni és kijavítani a múltbeli hibákat” – írta a miniszter.

Hirdetés

A Duna-deltában, a Chilia és Bisztroje-csatorna torkolatvidékén áthaladó Duna-Fekete-tenger-csatornával kapcsolatos vita Románia és Ukrajna között 2004 óta tart, amikor Ukrajna kísérleti jelleggel megkezdte a csatorna építését. Az Európai Bizottság és Románia ellenezte a projektet, a Duna-delta védett státuszára és a környezeti hatásvizsgálat hiányára hivatkozva.

A vita rendezése érdekében 2005 januárjában az Espooi Egyezmény alapján vizsgálóbizottságot hoztak létre, amelynek feladata, hogy tudományos alapokon nyugvó véleményt alkosson a Duna-Fekete-tenger-csatorna megvalósítása és használata során a határokon átterjedő hatások lehetséges hatásairól.

Az év elején Románia felvilágosítást kért Ukrajnától a Chilia-csatorna kotrási munkálataival kapcsolatban.

„Ukrajna vállalta az Espooi Egyezményben foglalt európai integrációs kötelezettségeit. Az Espooi Egyezmény részes feleinek 9. találkozója alkalmával megoldódott egy 20 éve tartó vita Romániával a Duna-Fekete-tenger-csatorna építésével kapcsolatos követelményeinek végrehajtásával kapcsolatban” – jelentette be Ruslan Sztrelec, aki köszönetet mondott román kollégájának, Mircea Fechetnek „e történelmi döntés támogatásáért” valamint Iordana Iordanovnak, a Moldovai Köztársaság környezetvédelmi miniszterének „a szakszerűségért és diplomáciáért, amellyel az Egyezmény részes feleinek találkozóját vezette”.

Mint arról beszámoltunk,

az ügyben az év elején konlfiktus robbant ki Románia és Ukrajna között, miután Sorin Grindeanu román közlekedési miniszter még februárban bejelentette, hogy az értesülései szerint Ukrajna a medermélyítés örve alatt 3,9-ről 6,5, helyenként pedig 7 méterre mélyítette a csatornát, ami ellentétes a kétoldalú szerződésekkel.

Románia többek között környezetvédelmi szempontokkal magyarázza, hogy ellenzi a csatorna medrének mélyítését, ugyanakkor a háttérben az is ott van, hogy a Bisztroje-csatorna hajózási útvonallá alakítása csökkentené a forgalmat a Duna romániai szakaszain, amivel az ország jelentős bevételektől esne el. A román külügy a medermélyítés miatt bekérette az ukrán nagykövetet, aki azt állította: csupán mederkotrási munkálatok zajlottak, a kétoldalú tárgyalásokat követően aztán Kijev beleegyezett, hogy megmérjék a Bisztroje-csatorna mélységét. Azt ugyanakkor kikötötte, hogy a munkálatokat ukrán hajó és ukrán személyzet végezze, amelyhez román szakemberek is csatlakozhatnak.

A mérési munkálatok márciusban kezdődtek. Sorin Grindeanu közlekedési miniszter korábban leszögezte: Románia nem kívánja jóváhagyni Ukrajna kérését, hogy a Duna Chilia ágát is az európai közlekedési folyosó részévé nyilvánítsák, és többek között azért nem kíván a Budapesti székhelyű Duna Bizottsághoz fordulni az ügyben, mert annak Oroszország is tagja.

A román illetékesekhez eljutott információk azt mutatják, hogy a Bisztroje-csatornán történő hajózási munkálatokat Ukrajna kormánya már 2022 februárjában (a háború kezdete előtt) jóváhagyta.

Később a háborút állítólag ürügyként használták fel arra, hogy megszerezzék a jóváhagyást arra, hogy más országok hajói is használhassák a csatornát,

bár a kétoldalú megállapodás csak a part menti országok lobogója alatt közlekedő hajók számára engedélyezi a hazsnálatát. (A part menti államok hajói csak a Bisztroje-csatorna kezdeti mélységének betartásával tudnak áthaladni. De az újabb országok hajóinak belépése szükségessé teszi a csatorna elmélyítését).

Egyébként Jurij Vaszkov ukrán felújítási és infrastrukturális miniszterhelyettes május végén bejelentette: az ukrán kormány még az idén meg akarja kezdeni a Duna-delta Ukrajnához tartozó részén lévő Bisztroje-csatorna medrének mélyítését annak érdekében, hogy bővítse az alternatív útvonalakat gabonaexportja számára.

Ugyanakkor

Klaus Iohannis román államfő júniusban azt állította: a Bisztroje-botrányban elhangzott összes vádról kiderült, hogy nem igazak, mivel az elvégzett munkálatok karbantartási munkálatok voltak, nem pedig medermélyítések.

„Már régóta létezik az ukrán szándék, hogy ésszerű módon kihasználják a Bisztroje-csatornát, hogy kijussanak a Fekete-tengerre. Hogy a munkálatokra sor kerül-e vagy sem, az a jövő kérdése. Eddig minden csak mendemonda volt. Semmilyen mélyítési munka nem történt. A legutóbbi mérések azt mutatják, hogy karbantartási munkálatokat végeztek. Ha a teljesen helyénvaló karbantartási munkálatokon kívül más munkálatokra is sor kerül, azt nem lehet a Duna-delta védelmében érintett nemzetközi szervezetek bevonása nélkül és Románia nélkül elvégezni. Tehát nem hiszem, hogy itt vita van, és legalábbis az a vita, ami volt, kontraproduktívnak bizonyult. De igaz: az ukránok nagyobb forgalmat akarnak a Dunán, és itt még mindig tudunk javítani, mind intézményi, mind a Sulina hajózási módján, hogy segítsük őket" – mondta Klaus Iohannis államfő.

A közlekedési tárca román mérések alapján szerzett adatai alapján már májusban kiderült, hogy a mederkotrás csak karbantartási munkálatok keretében zajlott.

Ezeket a Chilia-ágon, a Chilia-ág és a Bisztroje-csatorna találkozásánál bejáratánál végezték, ahol a vízszint 6,80-7 méter, a merülési szint pedig 6 méter,

ami azt jelenti, hogy csak kis hajók hajózhatnak rajta.

A munkálatok célja az elmúlt években felhalmozódott iszap eltávolítása volt, amely elérte azt a mélységet, amelyet közel húsz évvel ezelőtt, a Románia és Ukrajna közötti vita idején rögzítettek referenciaként.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. szeptember 12., szombat

Folytatódhat az üzemanyagár-emelkedés? Megtámadtak egy stratégiai fontosságú szaúdi olajvezetéket

Kigyulladt egy stratégiai jelentőségűnek tartott szaúd-arábiai olajvezeték, miután ismeretlen drónok támadták meg.

Folytatódhat az üzemanyagár-emelkedés? Megtámadtak egy stratégiai fontosságú szaúdi olajvezetéket
Hirdetés
2026. szeptember 12., szombat

Putyin: háborút jelent, ha az európai országok katonákat vezényelnek Ukrajnába

Bármilyen jellegű európai csapatok Ukrajnába vezénylése Oroszország elleni háborút jelentene – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken.

Putyin: háborút jelent, ha az európai országok katonákat vezényelnek Ukrajnába
2026. szeptember 11., péntek

„Spekuláció”, „fantáziálás”: az orosz nagykövetség tagadja, hogy kém volt a letartóztatott orosz férfi

Tagadja a bukaresti orosz nagykövetség, hogy kém lenne az az orosz állampolgár, akit a hét elején tartóztattak le szabotázsakcióra való készülődés gyanúja miatt.

„Spekuláció”, „fantáziálás”: az orosz nagykövetség tagadja, hogy kém volt a letartóztatott orosz férfi
2026. szeptember 11., péntek

Magyar Péter: Ukrajnának konkrét lépéseket kell tennie a kárpátaljai magyarság jogainak biztosítása érdekében

Ukrajnának konkrét lépéseket kell tennie a kárpátaljai magyarság jogainak biztosítása érdekében ahhoz, hogy további uniós csatlakozási klaszterek megnyitását támogassák – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök csütörtökön Pozsonyban, sajtótájékoztatón.

Magyar Péter: Ukrajnának konkrét lépéseket kell tennie a kárpátaljai magyarság jogainak biztosítása érdekében
Hirdetés
2026. szeptember 10., csütörtök

Moszkva szerint Románia fegyvert szállított Kijevnek a lebombázott ukrán-moldovai átkelőn. De milyen fegyvereket szállított?

Románia fegyvert szállított Ukrajnának az ukrán-moldovai határon található Sztarakazacse átkelőn keresztül, amelyet szerdára virradóra bombázott le az orosz hadsereg – állította az orosz TASZSZ hírügynökség.

Moszkva szerint Románia fegyvert szállított Kijevnek a lebombázott ukrán-moldovai átkelőn. De milyen fegyvereket szállított?
2026. szeptember 10., csütörtök

Amerikai jelentés: jócskán meghaladja az elutasított vízumkérelmek száma a vízummentességhez szükséges arányt

Jócskán meghaladja a vízummentességi programba (Visa Waiver) való bekerüléshez szükséges arányt az elutasított román vízumkérelmek száma – derül ki egy friss amerikai jelentésből.

Amerikai jelentés: jócskán meghaladja az elutasított vízumkérelmek száma a vízummentességhez szükséges arányt
2026. szeptember 10., csütörtök

Majdnem eltalálta Zelenszkij gépét a román légteret is megsértő drón

Kis híján eltalálta a chișinăui repülőtérről való felszállás közben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök repülőgépét az a feltételezhetően orosz Sahid-típusú drón, amely kedden megsértette a moldovai és román légteret – közölte a Kyiv Independent.

Majdnem eltalálta Zelenszkij gépét a román légteret is megsértő drón
Hirdetés
2026. szeptember 09., szerda

Ukrajna: Washington szerint elhúzódik a háború, így több európai támogatás kell. De mennyit fizetett eddig Európa?

Az Egyesült Államok a háború további elhúzódására számít Ukrajnában, ezért arra szólította az országot támogató európai kormányokat, hogy fokozzák a katonai támogatást.

Ukrajna: Washington szerint elhúzódik a háború, így több európai támogatás kell. De mennyit fizetett eddig Európa?
2026. szeptember 09., szerda

Felmérés: csökkent a Tisza Párt támogatottsága, Magyar Péter csak a második legnépszerűbb politikus Magyarországon

Szeptemberben ismét – hibahatáron belül – csökkent a Tisza Párt támogatottsága, miközben kismértékben nőtt a Fidesz, nagyobb mértékben a pártnélküliek tábora – állapította meg az Europion felmérése, amelynek eredményét szerdán közölték az MTI-vel.

Felmérés: csökkent a Tisza Párt támogatottsága, Magyar Péter csak a második legnépszerűbb politikus Magyarországon
2026. szeptember 09., szerda

Orosz kémgyanú: korábban is meggyűlt már a baja a hatóságokkal az őrizetbe vett orosz állampolgárnak

Bűnözői és vállalkozói múlttal is rendelkezett Oroszországban az az orosz állampolgár, akit kedd este kémkedés gyanúja miatt 30 napra előzetes letartóztatásba helyeztek.

Orosz kémgyanú: korábban is meggyűlt már a baja a hatóságokkal az őrizetbe vett orosz állampolgárnak
Hirdetés
Hirdetés