Fotó: Wikipédia
Ukrajna és Románia rendezte a régóta húzódó vitát a Duna-Fekete-tenger mélytengeri csatorna építéséről az ukrán fél részéről – jelentette be Ruszlan Sztrelec ukrán környezetvédelmi és természetvédelmi miniszter szombaton a közösségi oldalán.
2023. december 17., 21:302023. december 17., 21:30
A miniszter emlékeztetett arra, hogy a vita Ukrajnának az országhatárokon átterjedő környezeti hatások vizsgálatáról szóló egyezmény (Espooi Egyezmény) szerinti kötelezettségeire vonatkozott. A vitát végül az Espooi Egyezmény részes feleinek 9. találkozója alkalmával Genfben rendezték.
„Elvégeztük a házi feladatunkat, és sokat tettünk azért, hogy a projekt megfeleljen az egyezmény követelményeinek. Végül is Ukrajnának fontosak a jószomszédi kapcsolatok és a nemzetközi jog tiszteletben tartása. Hajlandóak és képesek vagyunk közös nevezőre jutni és kijavítani a múltbeli hibákat” – írta a miniszter.
A Duna-deltában, a Chilia és Bisztroje-csatorna torkolatvidékén áthaladó Duna-Fekete-tenger-csatornával kapcsolatos vita Románia és Ukrajna között 2004 óta tart, amikor Ukrajna kísérleti jelleggel megkezdte a csatorna építését. Az Európai Bizottság és Románia ellenezte a projektet, a Duna-delta védett státuszára és a környezeti hatásvizsgálat hiányára hivatkozva.
Az év elején Románia felvilágosítást kért Ukrajnától a Chilia-csatorna kotrási munkálataival kapcsolatban.
„Ukrajna vállalta az Espooi Egyezményben foglalt európai integrációs kötelezettségeit. Az Espooi Egyezmény részes feleinek 9. találkozója alkalmával megoldódott egy 20 éve tartó vita Romániával a Duna-Fekete-tenger-csatorna építésével kapcsolatos követelményeinek végrehajtásával kapcsolatban” – jelentette be Ruslan Sztrelec, aki köszönetet mondott román kollégájának, Mircea Fechetnek „e történelmi döntés támogatásáért” valamint Iordana Iordanovnak, a Moldovai Köztársaság környezetvédelmi miniszterének „a szakszerűségért és diplomáciáért, amellyel az Egyezmény részes feleinek találkozóját vezette”.
Mint arról beszámoltunk,
Románia többek között környezetvédelmi szempontokkal magyarázza, hogy ellenzi a csatorna medrének mélyítését, ugyanakkor a háttérben az is ott van, hogy a Bisztroje-csatorna hajózási útvonallá alakítása csökkentené a forgalmat a Duna romániai szakaszain, amivel az ország jelentős bevételektől esne el. A román külügy a medermélyítés miatt bekérette az ukrán nagykövetet, aki azt állította: csupán mederkotrási munkálatok zajlottak, a kétoldalú tárgyalásokat követően aztán Kijev beleegyezett, hogy megmérjék a Bisztroje-csatorna mélységét. Azt ugyanakkor kikötötte, hogy a munkálatokat ukrán hajó és ukrán személyzet végezze, amelyhez román szakemberek is csatlakozhatnak.
A mérési munkálatok márciusban kezdődtek. Sorin Grindeanu közlekedési miniszter korábban leszögezte: Románia nem kívánja jóváhagyni Ukrajna kérését, hogy a Duna Chilia ágát is az európai közlekedési folyosó részévé nyilvánítsák, és többek között azért nem kíván a Budapesti székhelyű Duna Bizottsághoz fordulni az ügyben, mert annak Oroszország is tagja.
A román illetékesekhez eljutott információk azt mutatják, hogy a Bisztroje-csatornán történő hajózási munkálatokat Ukrajna kormánya már 2022 februárjában (a háború kezdete előtt) jóváhagyta.
bár a kétoldalú megállapodás csak a part menti országok lobogója alatt közlekedő hajók számára engedélyezi a hazsnálatát. (A part menti államok hajói csak a Bisztroje-csatorna kezdeti mélységének betartásával tudnak áthaladni. De az újabb országok hajóinak belépése szükségessé teszi a csatorna elmélyítését).
Egyébként Jurij Vaszkov ukrán felújítási és infrastrukturális miniszterhelyettes május végén bejelentette: az ukrán kormány még az idén meg akarja kezdeni a Duna-delta Ukrajnához tartozó részén lévő Bisztroje-csatorna medrének mélyítését annak érdekében, hogy bővítse az alternatív útvonalakat gabonaexportja számára.
Ugyanakkor
„Már régóta létezik az ukrán szándék, hogy ésszerű módon kihasználják a Bisztroje-csatornát, hogy kijussanak a Fekete-tengerre. Hogy a munkálatokra sor kerül-e vagy sem, az a jövő kérdése. Eddig minden csak mendemonda volt. Semmilyen mélyítési munka nem történt. A legutóbbi mérések azt mutatják, hogy karbantartási munkálatokat végeztek. Ha a teljesen helyénvaló karbantartási munkálatokon kívül más munkálatokra is sor kerül, azt nem lehet a Duna-delta védelmében érintett nemzetközi szervezetek bevonása nélkül és Románia nélkül elvégezni. Tehát nem hiszem, hogy itt vita van, és legalábbis az a vita, ami volt, kontraproduktívnak bizonyult. De igaz: az ukránok nagyobb forgalmat akarnak a Dunán, és itt még mindig tudunk javítani, mind intézményi, mind a Sulina hajózási módján, hogy segítsük őket" – mondta Klaus Iohannis államfő.
A közlekedési tárca román mérések alapján szerzett adatai alapján már májusban kiderült, hogy a mederkotrás csak karbantartási munkálatok keretében zajlott.
Ezeket a Chilia-ágon, a Chilia-ág és a Bisztroje-csatorna találkozásánál bejáratánál végezték, ahol a vízszint 6,80-7 méter, a merülési szint pedig 6 méter,
A munkálatok célja az elmúlt években felhalmozódott iszap eltávolítása volt, amely elérte azt a mélységet, amelyet közel húsz évvel ezelőtt, a Románia és Ukrajna közötti vita idején rögzítettek referenciaként.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!